Zsuzsanna
-4 °C
3 °C

Öt fontos politikai kérdés dől el Veszprémben

05
2015.02.20. 16:25
Megmarad-e a Fidesz kétharmada? Mennyit gyengült a Fidesz valójában? Megdől-e az Orbán-féle centrális erőtér? Ilyen kérdésekre is választ kapunk vasárnap a veszprémi időközi választáson. Ez a voksolás most tényleg nem csak egy parlamenti mandátumról szól, pártstratégiákat határozhat meg.

Országos szempontból is jelentős választást tartanak vasárnap Veszprémben. Veszprém, illetve a környező települések választói persze hivatalosan arról döntenek, hogy az EU-biztossá kinevezett Navracsics Tibor helyett ki képviselje őket a parlamentben. A voksolás ugyanakkor öt, országos jelentőségű, pártok további stratégiáját is meghatározó kérdésre is választ ad.

Kik indulnak vasárnap?

Bősze Ferenc (független)

Gerstmár Ferenc (LMP)

Horváth Lajos (független)

Karancsi Tibor (független)

Kásler Árpád (A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt)

Kész Zoltán (független)

Némedi Lajos (Fidesz–KDNP)

Papp András Pál (független)

Szentpáli Kolos (Magyar Munkáspárt)

Szepessy Zsolt (Összefogás Párt)

Varga-­Damm Andrea (Jobbik Magyarországért Mozgalom)

Varga Péter Miklósné (Aquila Párt)

1. Megmarad-e a Fidesz kétharmada?

Orbán Viktor pár hete arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP már minden fontos kétharmados törvényt elfogadott, tehát technikai értelemben mindegy, hogy megvan-e a kétharmados többség az Országgyűlésben. Szimbolikus szempontból azonban persze távolról sem mindegy a dolog. Pintér Sándor belügyminiszter egy veszprémi fórumon ezt azzal világította meg, hogy „a Belügyminisztérium kétharmados törvényekre épül, ezért fontos, hogy a képviselők kétharmados többsége megmaradjon a parlamentben". 

2. Mennyit gyengült a Fidesz valójában?

Szinte minden közvélemény-kutató azt jelzi, hogy a Fidesz tavaly október óta elveszítette szavazói egyharmadát, mélyrepülésben a párt népszerűsége. A veszprémi körzet hagyományosan jobboldali, Navracsics tavaly 20 százalékot vert a második helyezett MSZP-sre. A vasárnapi szavazati arány alapján látható, kiszámolható lesz, hogy egy jobboldali vidéken mennyire ábrándultak ki az emberek a kormánypártokból. Igazából már egy szoros győzelem is figyelmeztető jel lehet a Fidesznek, és örömteli fejlemény az ellenzéknek.

3. Megdől a centrális erőtér?

Az elmúlt hónapokban tartott fontosabb időközi választások között volt egy zavarba ejtő hasonlóság: az ellenzék (az MSZP és a Jobbik is) magabiztosan győzött. Ózdon a jobbikos nyert kétharmaddal, Újpesten az MSZP-s Horváth Imre vert 20 százalékot a Fideszre, Mezőtúron a jobbikos ütötte ki a kormánypárti ellenfelét.

A számok azt mutatják, hogy – az országos kibékíthetetlen ellentét ellenére – igenis van átjárás a Jobbik és az MSZP szavazói között, és az ellenzékiek többsége újabban a legesélyesebb nem fideszesre szavaz, bármilyen pártállású is legyen. Veszprémben ismét kapunk egy visszajelzést arról, hogy megdőlni látszik-e az Orbán-féle centrális erőtér elmélet (a jelenségről korábban itt írtunk). Orbán Viktor ugyanis arra építette eddig a politikáját, hogy a nagyon szervezett fideszes tömb ellen felálló ellenzékiek nem veszélyesek, hiszen több okból is képtelenek az összefogásra.

 

4. A baloldali pártok egyetlen esélye a civil jelölt?

Néhány napja kiszivárgott egy alapos kutatás a veszprémi kerületről, és eszerint a fideszes Némedi Lajos mögött a baloldal által támogatott Kész Zoltán csupán hat százalékkal van lemaradva. A baloldali pártok hátránya viszont huszonszázalékos. Eszerint tehát a baloldali pártoknak (MSZP, DK, Együtt, PM) akkor van esélyük megszorongatni a Fideszt, ha egy tőlük távolságot tartó független civil mögé állnak be. Vasárnap kiderül, hogy beválik-e ez a stratégia.

5. A Jobbik sikeresebb lehet egy rendhagyó jelölttel?

A Jobbik tavaly tavasszal 16 és fél százalékot szerzett a körzetben egy helyi képviselő-tanárnővel. A mostani jelöltjük Varga-Damm Andrea, akit Vona Gábor nem a helyi beágyazottsága, hanem a devizahitelesekért kifejtette munkája miatt indít a képviselőségért („a devizahitelesek Jeanne d'Arcjának” nevezte őt a pártelnök). Vasárnap látni fogjuk, hogy a helyi beágyazottság vagy az országos üzenet szimpatikusabb-e a potenciálisan jobbikos választóknak.

Öt olyan kérdést is felsoroltunk, amelyek miatt döntő jelentőségű a veszprémi választás. Ezzel szemben az országos sajtóban, a most kezdődő parlamenti vitákban, a pártok napirendtervezésében alig érezni valamit a veszprémi kampányból.

Miért ez a visszafogottság?

A visszafogottságot több dologgal is magyarázhatjuk.

Egyrészt egy olyan időközi választásról van szó, ahol a két esélyes jelölt (Némedi és Kész) alapvető stratégiája, hogy kiszorítsák onnan a pártpolitikát. Némedi januárban is azt mondta az Indexnek, hogy helyi jelentőségű választásról van szó, „ez a veszprémiekről és a környékbeli falvakról szól", le is cserélte a „Bízzon a Fideszben!” kampányszlogenjét „Bízzon Némediben!” jelmondatra. Országosan ismert fideszes politikust is elvétve láttunk Veszprémben, a miniszterek közül csak Pintér Sándor járt arra egyszer kampányolni.

A függetlenségét hangsúlyozó Kész szintén figyel arra, hogy a baloldali politikusokat távol tartsa magától. Kész azt mondta, hogy az elején is így beszélték meg minden pártvezetővel. A kampányzáróján sem szólalt fel MSZP-s, DK-s vagy együttes pártvezető. 

Másrészt a kampányt azért kíséri kisebb érdeklődés, mert az egyik legérdekesebb jelöltjelölt, Simicska Lajos elég korán visszalépett. Simicska tavaly decemberben még lebegtette az indulását, alaposan fel is kavarta a politikát ezzel, az aláírásgyűjtésbe azonban már nem szállt be. 

Van egy harmadik ok is, amiért némileg kisebb figyelem összpontosul Veszprémre. Időközben meghalt Lasztovicza Jenő fideszes képviselő, ami azt jelenti, hogy időközi választás lesz Tapolcán és Ajkán. Vagyis a Fidesz akkor sem nyugodhat meg teljesen, ha Veszprémben most sikerül nyernie. Hiszen másnap, hétfőn már indul is az aláírásgyűjtés a szomszéd körzetben.

Vasárnap késő este kiderül, hogy a tapolcai választásnak pontosan mekkora tétje lesz.