Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Kreatív nyomozói ötletek rázós ügyek leállításához

2015.05.20. 14:13 Módosítva: 2015.05.20. 14:22
Nem számít, hogy a szokásos ár tízszeresét sikerült kifizetni egy közbeszerzésen, ha a pályáztatás érvényes volt, vagyoni hátrányokozás vagy hanyag kezelés gyanúja szóba sem jöhet. Ezt az érvelést a Nemzeti Nyomozó Iroda adta írásba, amikor elutasította az Országos Roma Önkormányzat költekezése miatt tett feljelentést. A politikailag vagy gazdaságilag fontos ügyekben a korrupcióra specializálódott rendőrök nem először mutatnak nagyfokú kreativitást, ha a leállításról van szó.

Volt már rá példa, hogy a sajtóban nagy terjedelemben tárgyalt korrupciógyanús ügyek egy időre vagy örökre elakadtak a rendőrségen. Az utóbbi években többnyire a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya foglalkozott a fontosabb esetekkel.

Az Index most önkényesen vett elő szubjektív listájáról három, egymástól teljesen független ügyet, amelyet elsőre leállított a rendőrség, és az elutasító indoklás is figyelemre méltó megoldásokat tartalmaz.

1. A legfrissebb:

Annyiért közbeszerez az Országos Roma Önkormányzat, amennyiért akar

A jogszerűen, szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban az érvényes és nyertes ajánlati ár tekinthető a piaci árnak... kár, illetve vagyoni hátrány megállapítása nem lehetséges... a hűtlen kezelés, illetve a hanyag kezelés megállapítása kizárt, azaz a cselekmény nem bűncselekmény

– írta év eleji elutasító határozatában az NNI gazdasági bűnözés elleni főosztálya. A most előkerült iratok szerint a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy nem bűncselekmény, ha az egyébként meghívásos közbeszerzési pályázat nyertese a piaci ár tízszereséért csinálja meg a vállalt munkát, mert a piaci ár maga a nyertes pályázatban szereplő összeg.

Az Országos Roma Önkormányzat piaci árai

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Hadházy feljelentése alapján 29 millió forintot autóbérlésekre, 31 millió forintot irodabútor-vásárlásra, 31 millió forintot a toborzás módjának meghatározását célzó tanulmányokra, 19 millió forintot egy olyan tanulmányra, amely arról szól, hogy milyen számítógépes hálózat kellene a központi irodába és a hét vidéki irodába, 26 millió forintot a központi iroda felújítására, 21 millió forintot számítógépek és szerverek vásárlására, 30 millió forintot médiavásárlásra, 31 millió forintot szóvivői feladatokra költöttek.

Hadházy szerint azonban egyetlen fillért nem fordítottak eddig munkahelyteremtésre. Az LMP-s politikus szerint a kormány ugyan létező problémákra alkot programokat és rendel azokhoz uniós forrásokat, a megoldásból azonban egy dolog érdekli, az, hogy hogyan lehet ezen problémák ürügyén pénzeket kiszervezni a rendszerből.

Az LMP-s Hadházy Ákos hivatali visszaélés, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést februárban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Híd a munka világába nevű foglalkoztatási programjával kapcsolatban. Szerinte ugyanis az 5 milliárdos program keretéből több százmilliót úgy költöttek el, hogy azoknál túlárazásokról beszélhetünk, ráadásul a beszerzések tárgya sok esetben a program céljához – a romák munkához segítéséhez – semmilyen módon nem kapcsolható.

A rendőrség a nyomozása során megállapította, hogy hivatali visszaélésről nem beszélhetünk, a NAV nyomozó szerve pedig a fenti indokokra hivatkozva állapította meg, hogy nincs szó költségvetési csalásról. A Fővárosi Főügyészség végül az elutasító határozatot nem fogadta el, és további nyomozásra utasított.

2. Minden idők legjobbja:

Van, amit milliárdokkal együtt sem lehet ellopni

Legalább egymillió hazai fogyasztót érintett, hogy tönkrement az egyik nagy, 200 milliárdos forgalmú gázszolgáltató, miután az ügyvezető igazgató zavaros körülmények között, a tulajdonos tudta nélkül, egyetlen dollárért eladta egy külföldön bejegyzett ismeretlen hátterű offshore cégnek. A tranzakció során eltűnt több tízmilliárd forint, közben kiderült, hogy évek óta utalták külföldre a cég nyereségét, a csőd miatt hoppon maradt rengeteg beszállító, óriási, Stockholmtól Moszkváig nyúló pereskedés kezdődött, a magyar hatóságokat azonban nem hatották meg ezek a tünetek.

A hazai gázpiacon korábban 20 százalékos részesedéssel működő EMFESZ ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda 2009-ben kezdett nyomozni, de két év után vádemelés nélkül megszüntették a rendőrségi vizsgálatot.

A megszüntető határozat indoklása szerint a nyomozás megállapította ugyan, hogy Góczi István ügyvezető igazgató „eltulajdonította” a ciprusi Mabofi tulajdonát, „sikkasztás – avagy más vagyon elleni bűncselekmény – elkövetése” mégsem állapítható meg.

Az NNI említést sem tett az EMFESZ számláján található milliárdokról és a cég ingatlanairól, egyedül egy energiaipari szakértő véleményét vették figyelembe. A szakvélemény szerint a cég nagyon rossz állapotban volt, amikor Góczi eladta, több volt a tartozás és a kintlevőség, mint a cég piaci értéke. A rendőrség szerint elsikkasztani viszont csak „értékkel bíró dolog lehet”, ezért „Góczi István terhére sem ... különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, sem más vagyon elleni bűncselekmény nem bizonyítható”.

Amennyiben ezt az érvelést széles körben használná a rendőrség, akkor egy megfelelő autószerelői szakvélemény birtokában az autótolvajok is sikeresen védekezhetnének a hatóságok előtt. Ha a szerelő igazolná, hogy az eltulajdonított gépjárműnek annyi hibája volt, hogy a szerelési munkák több kerültek volna, mint az autó piaci értéke, akkor jogi képtelenség, hogy a tolvajt bevádolják.

A gondolatmenet mégis megnyerte a felettes szerv tetszését, a Fővárosi Ügyészség egyetértett a rendőrökkel, így a vizsgálat tényleg leállt.

3. Az álnaiv:

Együttérzés a nehéz helyzetre való tekintettel

Hetekig-hónapokig állandó helyük volt a vezető sajtóhírek között a belvárosi ingatlanbotrány újabb és újabb fordulóinak. Az V. kerület tulajdonában álló lakások és üzlethelyiségek eladásához kialakított önkormányzati gyakorlatot Juhász Péter képviselő térképezte fel, és vitte a nyilvánosság elé. Ő adott be feljelentést is 2015 elején.

Az ügy ismertsége és szerteágazó jellege miatt az NNI-nek nehezebb dolga volt, mint a másik két esetben. A frappáns fordulat bevetéséről itt nem lehetett szó, helyette a teljes elbizonytalanodással sikerült elérni, hogy az ügyészséghez kerüljön a döntés felelőssége.

Juhász beadványában hosszasan sorolta az általa törvénysértőnek tartott példákat, és felrajzolt egy modellt is, amely szerinte lehetővé tette, hogy az ingatlaneladásból az önkormányzat mellett mások is profitáljanak. A modell elemeiként részletesen írt arról, hogy az önkormányzat nem rendelkezett ingatlangazdálkodási tervvel, helyette a CCA Tanácsadó Zrt.-t szerződtette, amely azonban értékbecslés helyett az önkormányzat által megadott négyzetméterárak alapján gyártotta az eladások előkészítő anyagait. A feljelentés kitért a 30 százalékos kedvezményes vásárlások körüli visszásságokra, valamint arra, hogy az áfát senki sem fizette meg.

A számos konkrét ingatlantranzakciót felsoroló beadvány elől a rendőrök azonnal kitértek, mert ahogy fogalmaznak,

nem tudtak megnyugtató módon állást foglalni a nyomozás elrendelése vagy elutasítása tárgyában.

Ekkor a Fővárosi Főügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el. Az újabb fordulóban már meghallgatták Juhász Pétert, de jegyzőkönyvet nem készítettek a tanúvallomásáról. Több tételben is jelezték, hogy nem találtak bűntényre utaló jeleket, sőt a február 12-i elutasító határozatban leszögezték:

A feljelentésben megfogalmazottakkal szemben összességében megállapítható, hogy az ingatlanok értékesítésével az önkormányzat célja nem a bérlő előnyben részesítése volt, hanem hogy az európai uniós pályázatok önrészét az önkormányzat – nehéz anyagi helyzetére való tekintettel – ily módon biztosítsa.

A Fővárosi Főügyészség márciusban elutasította a rendőrség határozatát, és új nyomozást rendelt el, mert a korábbi vizsgálatoknál nem sikerült teljes körűen felderíteni a tényállást, és továbbra sem zárható ki a bűncselekmények elkövetésének gyanúja.