Orbán: Aki a családomra hivatkozik, azt zavarják el
Vége
A parlament keddi ülésén Orbán Viktor válaszolt Schiffer András azonnali kérdésére, aki azt firtatta: a kormányfő is részt vett-e azokban a döntésekben, amelyeknek köszönhetően a veje is közbeszerzésekhez jutott. Orbán azt felelte: senki nem élvezhet előnyt vagy hátrányt amiatt, mert a családtagja. A miniszterelnök korábban állítólag arra utasította a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ha valaki rá vagy a családjára hivatkozva megjelenik egy állami vállalatnál, azt azonnal zavarják el.
Kövér László házelnök olyan napirendet állított össze a képviselőknek, hogy szombaton nosztalgiával gondolnak vissza a most véget ért hosszú hétvégére. Ugyanis szombaton is egész napos ülés lesz. A sűrű program oka, hogy szerdán megkezdik a jövő évi költségvetés általános vitáját. A képviselőknek egészen szombat este 11-ig lesz lehetősége a vitára, de csütörtökön és pénteken reggel nyolctól este tizenegyig tart az ülés.
A mai program a szokásos:
Végignéztem, milyen interpellációk várhatók ma. Gyors statisztika:
A 19 interpellációból
Először a legjobb címeket díjazzuk, de délután meg is hallgatjuk, mi van a címek mögött. A címadás alapján ez a mai top 3. Nézzen magába, és döntse el, megvenné-e a nevezett szerzők műveit a könyvesboltban:
Kimondhatjuk, címadásban a jobbikosokat (Egyed, Apáti) nehéz megverni.
Nulla alatt van a valószínűsége annak, hogy Orbán Viktor államfő lesz 2017-ben, Lázár János pedig miniszterelnök. Ezt maga Orbán Viktor mondta egy székesfehérvári tájékoztatón, ahol bejelentette azt is, hogy miniszterelnök maradna, és alig várja, hogy 2018-ban újra „sorompóba léphessen”.
Az Országgyűlés mai ülésnapján tárgyalja utoljára az idei büdzsé szerdán elfogadni tervezett módosításait, amelyek az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépéshez, illetve a budapesti tömegközlekedés pénzügyi helyzetének stabilizálásához nyújthatnak fedezetet, írja az MTI. Varga Mihály javaslata a költségvetési hiányt 15 milliárd forinttal emeli. Az előterjesztésben foglalt változtatások teremthetnek fedezetet Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához. Kísérletet tesznek a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálására is, a BKV Zrt. korábbi időszakokról felhalmozódott 52 milliárd forint összegű adósságának állami átvállalásával.
Schiffer András napirend előtt arról beszélt, miért nem sikerült kideríteni Simon Gábor vagyonának eredetét. Szerinte ez már nem szocialista ügy, ez már a Fidesz szégyene. Az LMP régóta hiába szorgalmazza a vagyonosodási vizsgálatot a képviselőknél. Érdekes módon bűncselekmény ott sem volt megállapítható, hogy a Margit híd túlárazott felújításánál hogyan egyezett meg egymással a Közgép és a Strabag.
Telefonon megkérdezték a Központi Nyomozó Főügyészséget Simon-ügyben, mondja Répássy Róbert az igazságügyi tárca parlmenti államtitkára. Bár folyamatban lévő nyomozásról nem adhatnak felvilágosítást, annyit elárultak, hogy a Simon-ügyben jelenleg is folyamatban van költségvetési csalás gyanújával a nyomozás, amit június 14-ig meghosszabbítottak. A nemzetközi szálak miatt több külföldi megkeresést is el kellett küldeni. Ezekre a válasz időbe telik.
Elvégre ő KDNP-s, és most volt pünkösd és a csíksomlyói búcsú.
Most válaszolnia kell Latorcai Jánosnak a pünkösdről és a csíksomlyói búcsúról szóló felszólalására. Mit mondhatna erre Soltész: „Több százezer embernek ilyen méltó módon levezényelni egy ilyen nagy ünnepet, nagy dolog." Bizony.
A 2016-os költségvetés egészségügyi fejezetének kellene választ adnia arra a méltatlan állapotra, ami miatt az elmúlt héten tüntetések voltak, mondja napirend előtt a szocialista Tukacs István. A fizetések alacsonyak, az orvosok elvándorolnak, a hálapénzből élnek, a kórházak adósságrendezése akadozik, a várólisták egyre hosszabbak, sorolja a a problémákat. Mindehhez képest 2016-ban az egészségügyre fordított pénz csökkenni fog, kevesebbet kapnak a kórházak. Az MSZP ezért vitanapot kezdeményez az egészségügy helyzetéről.
Rétvári Bence klasszikus elmúltnyolcévezéssel válaszol: miért nem szólaltak fel a szocialisták a kórház-privatizáció vagy a vizitdíj ellen annak idején. A Fidesz-kormány 2010 óta jelentősen növelte a gyógyító-megelőző kassza forrásait, hatékonyan lépett fel a dohányzás ellen, emelték az egészségügyi dolgozók bérét, a rezidensprogrammal csökkentette az orvosok elvándorlását. A kórházak adósságairól hamarosan lezárulnak a tárgyalások, a várólisták csökkentésére pedig 2014-ben sok milliárdot fordítottak.
Az LMP frakcióvezetője posztolt a Facebookon arról a friss hírről, hogy a Fidesz megvonná a DK állami támogatását. A Gyurcsányért híresen nem rajongó LMP-s politikus szerint ez
egész egyszerűen egy aljas, alávaló blöff.
Schiffer szerint botrányos lehet az Altus megbízása, elfogadhatatlan ha egy vezető pártpolitikus cége nyer monitorozási megbízást. De ki kell vizsgálni alaposan, mi köze ehhez a DK-nak, volt-e pártfinanszírozás. Schiffer megérti, hogy Orbán a felszínen akarja tartani Gyurcsányt, de kiakadt ezen a húzáson. Ha megteszik,
a végén még kénytelen leszek kiírni: je suis DK.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a rémisztő bevándorlási tendenciákkal riogat. A halálbüntetéssel kapcsolatban a Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményezett, amit még mindig nem írtak alá, pedig a miniszterelnök akart erről vitát. A csapongó felszólalás ezután a kivándorlással foglalkozik: lehet, hogy jók a makrogazdasági mutatók, de mégis nagyon sokan mennek el az országból. Megszűntek az üzemeink, a gyáraink, kiáltja Vona, én meg azon gondolkodom, hogy utoljára ilyet Csurka Istvántól és Thürmer Gyulától hallottam. Élelmiszer-önrendelkezés és piacvédelem, folytatja Vona, majd azt mondja, inkább erről kellene vitanapot és népszavazást tartani. A lényeg: folytassuk le a csatlakozási szerződés módósításáról szóló vitát.
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár hálás a Vona által feldobott labdáért. A bevándorlás miatt felül kell vizsgálni az európai migrációs szabályokat. Aki háborús övezetből menekül, azt befogadjuk, de aki csak a jobb élet reményében szeretne az EU-ba jönni, azt nem tudjuk vállalni. Magyarország ugyanakkor az EU tagja, ezt nem lehet megkérdőjelezni.
A fideszes képviselő felidézi Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét, a 2006-os eseményeket. „Arra nem számítottunk a rendőri erőszak után, a Gyurcsány által előidézett államcsőd után, hogy az Európai Bizottság Gyurcsány cégével 1,5 milliárd forintnyi összegre akar szerződést kötni az uniós fejlesztési pénzek felhasználásának vizsgálatára" – mondja Gulyás Gergely. Így támogatja az Európai Bizottság egy kis szélsőbaloldali párt elnökét, aki az Altus bevételeiből finanszírozza pártját. Ez politikai és pártfinanszírozási botrány.
Kevés ember bízná rá a pénzét Gyurcsány Ferencre, aki nemcsak az országot vitte csődbe, de saját pártját is, mondja Rétvári. Mit javasolhatunk, mely napszakokban ne találkozzon az Európai Bizottság képviselője Gyurcsány Ferenccel, akire az uniós pénzek ellenőrzését akarják rábízni: sem reggel, sem délben, sem este, mert semmikor sem tudja elmondani az igazságot, adja meg a választ Rétvári.
Ezt a hírt kaptuk a parlamentből. A közvetítésben csak az hallatszott, hogy jóval nagyobb a zaj, mint máskor, és Vadai Ágnest csendre intette az ülést levezető elnök.
Azaz arról, mikor kerüljenek napirendre bizonyos ügyek. Aztán jönnek az interpellációk.
Az „Aki hazudik az csal, aki hazudik az lop” mottójú felszólalásban Bangóné felsorolja, milyen ígéretek hangzottak el a 93 ezer szociális szférában dolgozó béremelésére és életpályamodelljére. Ennek a jövő évi költségvetésben sincs nyoma. Rétvári Bence mielőtt válaszolna, nem hagyja ki, hogy a szocialisták 2008–2009-ben a 13. havi fizetés megszüntetésével csökkentették a szociális dolgozók bérét. Rétvári azt mondja: Már eddig is voltak emelések a családi adókedvezménnyel és az ágazati bérpótlékkal. Május 20-án a kormány úgy döntött, hogy idén 7,6 milliárd forint fordít a magasabb képzettségűek június elsejétől érvényes, bruttó 16 ezer forintos béremelésére. Bangóné nem fogadja el a választ, az országgyűlés igen.
Amikor a Fidesz megnyerte a választásokat, 2010 első negyedévben 84 százalék volt az államdósság szintje, mondja a jobbikos Volner János. Az államadósság szintjét a 3 millió magánnyugdíj államosításával 74 százalékra lehetett volna csökkenteni, de az államadósság szintja ma jóval efölött van. Azóta több adóemelés és megszorítás volt, de ezek értelmetlenek voltak, az államadósság nem csökkent. A kérdés: belátja-e a kormány, hogy így nem képes csökkenteni az államadósságot?
Jobb, hogy Volner János nem az írásban benyújtott inerpellációját mondta el, válaszolja Tállai András, mert azt elmondhatatlan volt, a számok nagyon nem stimmeltek benne. Ma az EU-ban az egyik legjobb gazdasági növekedést értük el, az infláció nagyon alacsony. Tállai szerint megszorítás nem volt egyébként, és az sem igaz, hogy az államadósság nem csökkent. Volner nem fogadja el a választ, mert hiába mondja a kormány, hogy nő a GDP, amikor leépült a magyar ipar és nincs elég munka.
„A kormány úgy küzd a nagybirtok ellen, hogy intenzíven támogatja azokat?” – kérdezi kis egyeztetési hibával az LMP-s Sallai R. Benedek Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől. Az interpelláció beadott szövegét pontosan kell felolvasni – figyelmeztették már az első mondat után. Mészáros, Simicska, Csányi, repkednek a nevek a szövegben, Sallai szerint évek óta emlegeti az LMP azokat a gazdákat, akik alig jutnak földhöz, és nem érti
Hogy lehet, hogy eközben Mészáros Lőrinc több ezer hektár földet nyert el a helyi gazdák elől?
- mondta, felvetve, hogy megmentik-e a magyar vidéket, mielőtt elnéptelenedik. Fazekas Sándor szerint szívszorító mindaz, amit Sallai elmondott. Fazekas azt rótta fel Sallainak, hogy maga, felesége és cégük is nyert földet. Ezért nem világos a miniszternek, mi a baja Sallainak a Földet a gazdáknak programmal.
Fazekas szerint a programmal kisebb lett a nagybirtokok aránya, tehát míg Magyarországon a nagybirtokok 2010-ben 45 százalékon voltak, mára a kicsik az akkorinál 200 ezer hektárral többet használnak.
Amilyen a kutyája, olyan a gazdája.
- vágott vissza Sallai, aki szerint ő maga nem nyert földet, és nem fogadta el a választ, az országgyűlés viszont igen.
Mi ezt a kérdésnek álcázott reklámot most nem közvetítjük, mint ahogy azt sem, milyen eredményekről számol be válaszul a Veresné Novák Katalin államtitkár.
A kormány egyik első intézkedése volt 2010-ben a rokkantak célkeresztbe állítása, mondja a szocialista Korózs Lajos. Bár a 200 ezer ember felülvizsgálata még mindig nem fejeződött be, sok embertől elvették a juttatását. Mi lesz azzal a 160 ezer emberrel, akik a három év lejárta után hamarosan semmilyen pénzt nem kapnak, és munkájuk se lesz, szól a kérdés.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondja: a kormány célja az, hogy aki rehabilitálató, az térjen vissza a munka világába. A felülvizsgálat során 9700 ember például magától elismerte, hogy neki nem is jár a rokkantsági ellátás. Rétvári ezután mintha már csak jogszabályokat sorolna, nem mondanánk, hogy megválaszolja Korózs kérdését. Ez Korózs szerint sem válasz, de az országgyűlés elfogadja.
Még meg sem szólalt a jobbikos Apáti István, máris bekerült az Index interpellációcímadás-középdöntőjébe
Mi a méltó büntetése egy aljas gyilkosnak?
című, az igazságügyi miniszterhez címzett I/4845 iktatószámú interpellációjával. 50 nap alatt 30 embert gyilkoltak meg Magyarországon, ebből is látszik, hogy a büntető törvénykönyvnek nincs visszatartó ereje. Sok a jogalkalkalmazási probléma is, nem elég szigorúak a bírók szerinte, és elégedetlen, amiért 20 év alattiakra nem lehet életfogytiglani börtönbüntetést kiszabni. Apáti már kétszer is beadott indítványt ennek módosítására – hasztalan, mert a kaposvári gyilkos akár 33 évesen szabadulhat,
Önök szerint ez igazságos, arányos?
- kérdezte.
Répássy Róbert a válaszában elmondta, reméli, a gyilkosok elnyerik méltó büntetésüket. Jelenleg évente átlagosan 130-140 emberölést követnek el, ezért Répássy szerint igenis van visszatartó ereje a büntetéseknek. Már a Csemegi-kódex is 20 éves korig fiatal felnőttnek tekintette a vádlottakat. Voltak az elmúlt öt évben szigorítások, amik vonatkoznak a fiatal felnőttekre, ezért ki lehet szabni kellően kemény büntetést, nyugtatta meg a kedélyeket az államtitkár. Apáti nem fogadta el a választ, de hozzátette, a Csemegi-kódex a 19. században született, majdnem 150 éve, ráadásul taglalja a halálbüntetést, ezért vagy ne hivatkozzanak rá, vagy hozzák vissza a Jobbik másik vesszőparipáját, a halálbüntetést is. Az országgyűlés elfogadta az államtitkári választ.
Önök szerint javulnak? A képviselő elkezdi sorolni, milyen intézkedéseket hozott a kormány a népesedés, "a magyar megmaradás és jövő záloga" érdekében. Veresné Novák Katalin Emmi-államtitkár erre örömmel jelenthette be, hogy 2010 óta minden demográfiai mutató jelentősen javult (gondolták volna?). A termékenységi ráta 2010 óta 1,26-ról 1,41-re nőtt, azaz 10 családban a korábbi 12 helyett ma már 14 gyerek születik. Az államtitkár szerint mindez persze nagyban köszönhető azoknak a támogatásoknak, amelyeket a kormány ad a családoknak.
A 300-500 ezer, külföldön élő magyar nem kalandvágyból megy el, hanem a bérek és a megélhetés miatt, mondja az LMP-s Szél Bernadett. A Gyere haza, fiatal! programot a Facebookon mindössze 460-an lájkolták, és nem tud semmi hasznosat ajánlani a külföldön élőknek, hacsak nem közmunkát. Czomba Sándor államtitkár szerint ugyanezzel a problémával küzdenek más közép-európai országok is. Kétségtelen, hogy a magyar munkaerőpiac nem tud versenyezni a nyugat-európai bérekkel. A munkahelyek többsége a versenyszférában van, ahol pedig a béreket a gazdaság fejlettsége határozza meg. A programra szánt 100 millió forint nem sok, de pont 100 millióval több, mint amit eddig erre szántak. Az oldalon több száz állásajánlat van, és a kattintások száma is jelentősen megnőtt az utóbbi időben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Mennyivel csökkennek az emberek mindennapi terhei a jövő évi adótörvények alapján?
– tért a lényegre a fideszes Bánki Erik, már a címben kiosztva a csillagos ötöst a nemzetgazdasági miniszternek. "Ebből biztosan adóemelések lesznek" - gondolhatta korábban mindig, mindenki, minden más párt bármilyen intézkedése kapcsán, de szerencsére ma már más időket élünk, jelentette ki. Az SZJA kulcsa csökken, a sertéstőkehúsok áfájának 5 százalékra csökken: ez az ágazatot és az embereket is segíti, valamint tisztítja a gazdaságot. Fontos az olcsó hitel is, élénkül is a gazdasági környezet, remélhetőleg a bankok visszaforgatják a könnyítéseket az embereknek. A címen kívül kérdésnek nyoma sem volt a hozsannában, mely stílszerűen úgy ért véget:
Várom megtisztelő válaszát.
A válasz címszavakban: az embereknél több pénz marad, a gazdaságot fehéríteni kell. Minden évben a kormány hozzá tudott tenni ehhez az adópolitikai filozófiához. Az előző, igazságtalan rendszer átalakítása bizony nehézségekkel járt, de az új rendszer igazságos, nem ösztönöz adómegkerülésre, ellenben teljesítménynövelésre igen. 2016-ban 120 milliár dforintot jelent a családoknak az egykulcsos SZJA-csökkentés, 2010-hez viszonyítva egyenesen
hihetetlen szám jön ki.
Bánki Erik elmondta, mindaz, ami elhangzott,
zene volt füleinek,
mivel a kormány egyetlen célja, hogy az emberek minél jobban járnanak.
A civilek sok feladatot jobban látnak el, mint az állam. 2008-ban még 8 milliárdot kaptak, idén már csak 4,8 milliárd forintot kapnak pályázatok útján, 508 millióval kevesebbet, mint tavaly, a jövő évben pedig még kevebb pénzre számíthatnak, mondja Teleki László szocialista képviselő. Mit tesz a kormány, hogy ne csökkenjen tovább radikálisan a támogatási összeg? – szól a kérdés. „Jó hírem van a civileknek” –válaszolja Rétvári Bence: 2014-hez képest 2015-ben 2 milliárddal több forrást kaptak. A kormány több területen stratégiai partnrnek tekinti a civileket, a törvényalkotás folyamatába is bevonja. Sokat jelent az érettségi előfeltételévé tett közösségi szolgálat, amelyben fontos szerepe van a civil szervezeteknek. A civieleket azonban nem szabad összekeverni azokkal az álcivil szervezetekkel, akik homályos külföldi forrásokból kapnak pénzt és valójában nyomásgyakorló csoportok.