Szigetszentmiklósi gyerekkínzás: nagyot fordult a kocka

A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett végzése alapvető fordulatot hozott a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyben: hatályon kívül helyezték a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely csak kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek a szülőket, és a szexuális abúzus vádja alól felmentette őket.

Tavaly februárban a törvényszék ítélete sokakat megdöbbentett, és az ügyészséggel is csúnya konfliktusba került miatta a bíróság. A közvélemény számára azért is volt olyan furcsa a szülők azonnali szabadlábra helyezésével járó ítélet, mert a kívülállók szempontjából előzmény nélkülinek látszott. A tárgyalássorozat ugyanis a gyerekek érdeke miatt zárt üléseken folyt, a nyilvánosság kizárásával, csak az ítélethirdetésen lehetett ott hallgatóság, és még akkor is volt olyan rész, éppen a szexuális abúzusról szóló döntés indoklásával kapcsolatos, amelynél kiküldték az embereket a teremből.

A szigetszentmiklósi ügyről a közvélemény először a botrányt kirobbantó Blikk-cikkből értesült 2013 novemberében, ez a cikk a gyerekek vallomására alapozott, kiszivárgott vádiratot ismertette. Eszerint a házaspár éveken át kínozta, rendszeresen megerőszakolta és verte három gyerekét, mióta csak az eszüket tudták, a gyerekekkel a vád szerint fekáliát és patkányt is etettek. Ehhez képest jött 2015 februárjában az elsőfokú ítélet, amely szerint többször megverték és súlyosan elhanyagolták ugyan szüleik a három szigetszentmiklósi gyereket, de se szexuális erőszakot nem követtek el rajtuk, se undorító dolgokkal nem etették őket. A Budapest Környéki Törvényszék arra jutott: nem bizonyítható, hogy szexuálisan bántalmazták a gyerekeket, de közel járt annak a kimondásához is, hogy ilyen egyszerűen nem történt.

Ahogy akkor megírtuk: a felmentés indoklásának egyik legfontosabb pillére egy új igazságügyi pszichológusi vélemény volt, Kitanics Márké, aki meg volt arról győződve, hogy nem történt szexuális visszaélés, a gyerekek nem mondanak igazat. Egyébként Kitanics a bíróságnak adott szakvéleményében azt állította, hogy hasonló esetekben 10 esetből csak 3 esetben megalapozottak a gyerekek által elmondottak. Ezzel a szakértő felháborította az egykori gyerekáldozatokat: az Anoni Mara Társaság az áldozatok nevében kikérte magának Kitanics állítását, szerintük ezt semmiféle kutatás nem igazolja, sőt a nyugat-európai és észak-amerikai kutatások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják: néhány százalékra tehető azon esetek száma, amelyekben gyermekek megalapozatlanul vádolnak meg szexuális bántalmazással felnőtteket.

A Fővárosi Ítélőtábla mai ítélethirdetése szerint a szexuális bűncselekmény vádpontjánál az elsőfokú bíróság eljárási szabályokat sértett, és ez nem tette lehetővé megalapozott tényállás megállapítását.

Ne a szakértő mondja meg, ki hazudik

Az ítélőtábla szerint súlyos hibákat követett el az elsőfokú bíróság a szakértőkkel kapcsolatban: a véleményüket olyan perdöntő jelentőséggel értékelte, amit az eljárási törvény nem tesz lehetővé. Nehrer Péter tanácselnök szokatlanul erőteljesen, sokszor érezhető indulattal beszélt. Azt mondta: a gyerekek szavahihetőségével kapcsolatban a szakértő, „különösen” a pszichológus szakértő véleménye nem lehet perdöntő, nem a a szakértő feladata, hogy eldöntse, ki mond igazat és ki nem, ez a bíró dolga, és másra nem áthárítható.

A szigetszentmiklósi ügyben egy másik pszichológus szakértő egyébként a gyerekek szavainak adott hitelt, de az ő véleményét első fokon – az ítélőtábla szerint szintén hibát elkövetve – kirekesztették. 

A tanácselnök azt mondta: a szülőket felmentő törvényszék nem tárta fel,

• mi okuk lett volna a nevelőszülőknek befolyásolni, hazugságra tanítani a gyerekeket,
• és hogy miként lehetséges az, hogy az állítólag kitalált szexuális cselekményeknek (párhuzamban a szülői házban megtalált Káma Szútra dvd-n található jelenetekkel) megfelelő megfelelő testi tüneteket az orvosszakértők megtalálták a három gyerek közül kettőn.

Nem gyermekbarát módszerek

Nehrer Péter nagyon keményen bírálta a gyerekek kihallgatásának módszereit, az ügyész szóhasználatát idézve, a „nyüstölésüket”. Elmondta, hogy megnézte a videót a gyerekek ismételt kihallgatásáról: az „gyermekbarát szobában történt, de nem gyermekbarát módszerekkel”. A tanácselnök szerint az első fokú tárgyaláson a nagyobb fiúnak úgy kellett vallomást tennie, hogy közben mögötte ült a szakértő, akit neki meg kellett volna hazudtolnia, a kislány pedig megindokolta, miért változott meg időközben váratlanul a vallomása. A gyerek azt mondta: a szakértő rákiabált többször is, hogy

Hazudsz, hazudsz, ne hazudjál már!

Az elsőfokú, felmentő ítélet indoklásában fontos elem volt egy grafológus szakértői vélemény is, amely a szülők mellett szólt. Eszerint 99-100 százalékos valószínűséggel igazat állítanak a szülők akkor, amikor azt mondják, hogy nem követtek el súlyos fizikai bántalmazást, szexuális abúzust, és nem etettek bizarr ételeket a gyerekekkel. Az ítélőtábla tanácselnöke viszont ma kijelentette: a bírói gyakorlatban nem használható fel grafológus véleménye az igazmondás bizonyítására. Az, éppúgy mint a poligráfos vizsgálat (amelyen egyébként ebben az ügyben a szülők elbuktak), csak a rendőrök munkáját segítheti a nyomozás során.

Bár az indoklásból úgy tűnt, hogy szívesen megtették volna, az ítélőtáblának nem volt eljárásjogi lehetősége arra, hogy bűnösnek mondja ki a szülőket a szexuális vádban, ezt egyszerűen az ítélőtábla nem tehette meg. Más mód nem volt, mint megismételtetni az elsőfokú eljárást, magyarázta a tanácselnök.

Nem az eredeti helyre dobják vissza

Ezt átlagos esetben annak a bíróságnak kellene lefolytatni, ahol az ügy eredetileg is volt, de a szigetszentmiklósi ügyben nem így lesz. Az ítélőtábla a Budapest Környéki Törvényszék helyett a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki erre a feladatra. Ezt azzal a konfliktussal indokolta Nehrer Péter, amely a BKT és az ügyészség között kialakult a szigetszentmiklósi ítélethirdetés után.

A Pest megyei főügyész ugyanis tavaly februárban sajtótájékoztatón olvasott be a bíróságnak. Kitartottak amellett, hogy igenis történt szexuális erőszak, és szakmai hibákkal vádolták a törvényszéket, amit persze a törvényszék megint csak nem hagyott szó nélkül.

Az ítélőtábla úgy látta, hogy az új eljárásban ez a feszültség a tárgyilagos elbírálást veszélyeztetné, ezért küldik inkább az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Az új eljárásban a kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatos vádpontot már nem kell újra vizsgálni. A szexuális abúzusra fognak koncentrálni, például meghallgatják még egyszer az orvosszakértőt, a nőgyógyászt, a háziorvost a sérülések keletkezésének módjáról.

(Borítókép: A vádlottak, K. Rudolf és felesége büntetőperükön a Budapest Környéki Törvényszéken 2015. február 24-én. Fotó: Bődey János/Index)