Vagy három?
Lázár szerint egyetértés van a kormányban arról, hogy Budapesten olyan rossz állapotban vannak a kórházak, hogy "új létesítményekre van szükség". A miniszter azt állítja, hogy többe kerülne felújítani a régi objektumokat, mint újakat felhúzni.
Óraszámcsökkentés sem lesz. Lázár cáfolta az Origo értesülését. Pedig úgy tűnt, megszűnhet a kötelező hit- és erkölcstan az iskolákban.
Lázár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában tart előadást a német–magyar gazdasági kapcsolatokról.
"Tanácsot kérek a magyarországi német cégek vezetőitől, hogyan lehet versenyképes a magyar állam, a magyar gazdaság, a magyar társadalom. A német vállalkozások közvetlenül 300 ezer embernek adnak munkát Magyarországon, a magyar gazdasági növekedésben tehát a német tőke nagyon jelentős" – emelte ki Lázár, megjegyezve, hogy azért lehetnek ellentétek: ha például Németország támogatni fogja a kényszerbetelepítést. Ezt egyelőre nem tudni, de ha így lesz, akkor Berlin és Budapest ebben a kérdésben nem fogja megtalálni meg a közös hangot.
"A német probléma orvoslására nem lehet megoldás, hogy kötelezően szétosztják a Németországban bennragadt – a németeknek tehát nem kellő – illegális bevándorlókat, vagy az, hogy Németország pénzt kér Magyarországtól, Csehországtól, Szlovákiától, Lengyelországtól a kérdés rendezéséért. Méltatlan lenne ez a világ egyik leggazdagabb országához, Németországhoz, és furcsa is lenne a 20. század után."
Lázár nyolcadjára mondta el, hogy szükség van egy erős népszavazásra, mert a kormány egyedül nem képes megfékezni Brüsszelt, csak a magyar emberekkel együtt.
Oké, de hogyan? A tűzzel játszik a kormány, mert ha lesz egy erős népszavazás, és mégis betelepítenek menekülteket, akkor sokan csalódottak lehetnek.
A miniszter gyakran jár az arborétumba, mert szerinte nagyon szép, sőt, "Magyarország legfontosabb természeti értéke". Lázár megjegyzi, ő is előállt egy kisvasútötlettel!
Óriási nyomás alatt vannak a V4 országai Nyugat-Európa felől – mondta lázár, aki szerint "Nyugat-Európa óriási hadjáratot folytat Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal, Szlovákiával szemben." Zsarolásnak tekinti a kvótához kötött büntetést. "A mi jövedelmi, anyagi viszonyaink távol állnak a nyugati színvonaltól, de olyan összeget határoznak meg, amely lehetetlen helyzetbe hozza Lengyelországot, Magyarországot is."
A 250 ezer eurós büntetés a kvóta teljes elutasítása esetén több mint 100 milliárd forintos összeget jelentene, ami "kétszer annyi, amennyit az áfacsökkentéssel az emberek zsebében hagy a kormány 2017-ben."
"Szolidaritás helyett diktátumokat kényszerítenek Közép-Európába" – mondta Lázár, megjegyezve, hogy a javaslat láthatóan átgondolatlan, hiszen nem világos, mit kellene tenni azokkal, akiket mégis átvenne Magyarország.
Az első lépésük az lenne, hogy visszafordulnak, hiszen csak közmunkát tudunk adni nekik. Ki kellene pányváznunk őket, vagy mit csináljunk velük? Be kellene zárnunk őket" – kérdezte Lázár, hangot adva aggodalmának, hogy Brüsszel talán egységes ellátás biztosítására kötelezné a tagországokat, ami viszont azt jelentené, hogy az itt lévő bevándorló több juttatást kaphat, mint a hazai adófizető. "Ez elfogadhatatlan és súlyos feszültségeket okozna."
Fontos és építő jellegű vita zajlik a Liget-Projekt körül a miniszter szerint, akit fontosnak tartja, hogy Orbán arra utasította Baán László kormánybiztost, hogy a projektben a zöldterületek rendbehozatala és használhatóvá tétele legyen a legfontosabb.
Lázár szerint amúgy a Városliget Budapest egyik legelhanyagoltabb területe, csak bizonyos részei vannak rendben. A Liget Projekt viszont kiemelkedő kezdeményezés, hiszen nagyon régen volt utoljára, hogy egy kertre több tíz milliárd forintot költene az állam.
A projekttel kapcsolatos konfliktusról, ami a zuglói közgyűlés és a polgármester Karácsony Gergely között van, Lázár tapasztalatból azt mondta,hogy az önkormányzati törvény ad pár lehetőséget a polgármesternek, hogy ellent mondjon a közgyűlés döntéseinek.
Varga Mihály szerint az is nagy eredmény lenne, ha nem 77, csak néhány minisztériumi háttérintézményt megszüntethetnének. Lázár szerint lehangoló, szomorú dolog lehet egész nap számokkal foglalkozni, a pénzügyminiszter feladata már csak ilyen, de megnyugtatja az Origo riporterét: mindegyik korábban említett háttérintézmény meg fog szűnni.
Igen, szó szerint ez hangzott el a miniszter szájából.
Akinek nincs semmije, az annyit is ér
- szólt Lázár első, országos ismertséget hozó mondata. Persze, később azt mondta, hogy félremagyarázták.
Lázár szerint tudomásul kell venni, hogy Navracsics Tibor uniós biztosnak összhangban kell működnie az Európai Bizottsággal, úgyhogy nem gond, hogy nem állt ki az ország érdekeiért a kormány szerint egyébként "embertelen" javaslattal szemben. A menekültkvótákról van szó.
A biztosoknak egész Európát kell képviselniük – védte meg Lázár a magyar biztost, aki megszavazta az EB javaslatát, amely fejenként 250 ezres büntetést róna a tagországokra a be nem fogadott menekültek után. Lázár szerint amióta Navracsics van Brüsszelben, sokkal jobb a magyar kormány érdekérvényesítése.
Lázár szerint nincs újdonság ebben a "nemzetközi bűncselekményben". Medgyessi Péter fellélegezhet!
Hamarosan autópálya fogja összekötni Nagykőröst, Kecskemétet és Békéscsabát. 61 kilométeres szakaszt fognak építeni.
A Figyelő megkérdezte Lázárt, Lázár pedig azt felelte: igen.
Lázár szerint az EUrópai Bizottsággal közel a megállapodás a paksi atomerőmű új blokkjait illetően. A szerződések titkosításával kapcsolatban és az üzleti konstrukciót illetően is közel van a magyar kormány és a bizottság álláspontja.
Hogy tendereztetés nélkül választotta ki a kormány az orosz kivitelezőt, az Lázár szerint műzaki szükségszerűség, hiszen a meglévő reaktorok is orosz gyártmányúak, így a kapacitásfenntartás is csak az ő közreműködésükkel oldható meg. "Ami nem műszaki szükségszerűség, ott Magyarország betartja az EU-s közbeszerzési szabályokat, és megversenyezteti a beruházást Magyarországon."
A megállapodásra megfelelő jogi és pénzügyi garanciák mellett kész az Európai Bizottság a magyar kormánnyal. Lázár szerint pozitív volt az előrelépés, "amelyet kollégáink a nyilvánosság kizárásával tudtak elérni", így ez lendületet adhat a 12 milliárd eurós beruházás megvalósításának.
Kovács "és sikerült?" Zoltán kormányszóvivő szerint a Posta ellenfelei üzleti titkokra kíváncsiak, ezért nem akarják, hogy a kormány javaslata értelmében titkosíthassák a Posta bizonyos szerződéseit:
Nemcsak a lóláb lóg ki, hanem az egész ló
– mondta Kovács azzal összefüggésben, hogy hátrányos helyzetbe hozná a Postát, ha minden szerződése megismerhető lenne.
A Fidesz elnöksége megtárgyalta Balog Zoltán erőforrás-miniszter oktatással kapcsolatos átszervezési javaslatait és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár egészségügyet érintő javaslatait is.
De miért arról van szó a kormányinfón, hogy miről tárgyalt a Fidesz elnöksége? Költői kérdés.
Lázár szerint megpróbálják félremagyarázni a műemlékvédelemről szóló törvényjavaslatot. A lényeg: akinek műemlék van a tulajdonában, és állagmegóvás érdekében gondozza, ennek költségeit leírhatja az adójából. A sajtóban ezzel kapcsolatban többen Tiborcz Istvánra asszociáltak, akihez több szálon kötődik a Turai kastély, de Lázár szerint ez félremagyarázás, mert több mint 3000 műemlék-tulajdonos van Magyarországon.
Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott javaslata arról szól, hogy fejenként 250 ezer eurót – kb. 78 millió forintot – fizessenek az EU tagországok azok után a menekültek után, akiket a rájuk kiosztott kvóta ellenére nem akarnak befogadni.
Lázár az összeg számításának alapját vitatja, embertelennek tartja, hogy valakiről származásuk alapján mondják meg, hogy mennyit ér. Lázár János nem veszi jó néven, ha valaki meg akarja mondani, mennyit ér egy ember.
Az állami vállalatok adatainak titkosításával kapcsolatos kérdésre Lázár azt mondta, a magyar állam piaci tevékenységet is folytat, hatalmas állami vagyon jött létre, amit részben piaci viszonyok között működteti az állam. Az a kérdés ilyenkor, hogy az államot megilleti a piacon az a piaci titok védelme, mint más piaci szereplőket. Amikor a Magyar Posta liberalizált piacon, akkor ahogy egy bankot vagy csomagküldő szolgálatot megilleti az üzleti titok védelme, akkor a Postát is megilleti ez. Ez igaz minden piaci feltételek között működő állami vállalathoz.
Az Alkotmánybíróság arra mondott igent a Posta ügyében, hogy a bíróságnak kell állást foglalnia arról, hogy az állami cégnek ki kell-e adni az adatot, ha azt kikéri a cégtől egy újságíró, de dönthet úgy, hogy az üzleti titoknak minősül.
A kormány áll az alkotmányos kontroll elé, de a Posta ügyében már a kormány javára döntött az AB, így arra számítanak, hogy ez így lenne, ha megint hozzájuk kerülne a kérdés.
Lázár János beszámolt arról, hogy az Egyesült Királyság kormánya, többek között Magyarország beavatkozásával nyert abban a perben, amit a Philip Morris dohánycég indított azért, hogy Nagy Britannia vonja vissza a cigaretták egységes csomagolását.
Ez a döntést azt is jelenti, hogy Magyarország számára is megnyílt a lehetőség arra, hogy egységes csomagolást vezessenek be a cigarettákra, és hogy betiltsák a mentolos és kapszulás cigiket, amik károsabbak az egészségre, mint a sima dohány. Erről pedig már a jövő héten tárgyalhat a kormány.
A magyar kormány törődik azokkal a közalkalmazottakkal, akik a bürokráciacsökkentés miatt elvesztik a munkájukat, mert ahogy azt Lázár elmondta, adókedvezmény jár majd azoknak a cégeknek, akik volt közszolgákat vesznek föl.
2014 óta több százmilliárdos többletbevételt jelentett a költségvetésnek az online pénztárgépek bevezetése - állítja Lázár, aki bejelentette: jövőre jön az online számla is.
Lázár szerint nagy adócsökkentés jön jövőre, ami rengeteg pénzt hagy majd a magyar családoknál. Az internet és az éttermi szolgáltatások áfájának csökkentésével 20 milliárd forint marad, a baromfihús és tej áfacsökkenése pedig 34 milliárd forint marad a családoknál a miniszter szerint.
Az facsökkentés 55 milliárd forintot hagy. Egy nyugdíjas házaspárnál 15-20 ezer forint, egy nagycsaládnál akár 30 ezer forint is marad. Az adókedvezmények növekedésével együtt az áfacsökkentés 84 ezer forintot hagyhat a kétgyerekes családoknál
10 500 fő érkezett idén a magyar határhoz. Ez az a fokozódó migrációs nyomás, amiről a kormány előszeretettel beszél.
A valóság ezzel szemben az, hogy olyan emberek, akik már benyújtották a menedékkérelmüket, legálisan. Lázár kitért a körmendi rendészeti szakközépiskola területén megnyitott nyílt elszállásolási pontra, ahol az ott lévő 81 elszállásolt bevándorló egy része molesztálta az iskola tornatermében edzést tartó kézilabdás lányokat.
Ezt az ügyeletes tiszt felszólítására sem hagyták abba, és több ablakot is betörtek. Orbán Viktor azt kérte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy tegye meg a szükséges lépéseket – mondta Lázár János.
Minél hamarabb, minél több magyar mondjon nemet Brüsszel zsarolására, mert a kormány egyedül nem képes megállítani az Európai Bizottságot, de a magyar emberekkel összefogva igen.
Orbán Viktor arra utasította Pintér Sándort, hogy azonnal intézkedjenek a rendészeti szakközépiskolában történt incidens miatt.
81 bevándorló van Körmenden, a rendészeti szakközépiskola területén lévő befogadóállomáson. Közülük páran zaklatták a rendészeti szakközépiskola tornacsarnokában kézilabdázó lányokat, és a csarnok ablakait is betörték.
Kezdődik a Kormányinfó, Lázár egy kormány számára kedves témával kezd: a Kúria jóvá hagyta a népszavazási kezdeményezésüket, hogy a nép véleményezhesse Brüsszel kötelező betelepítésről szóló javaslatát.
Lázár szerint az EU javaslata "embertelen" és "antidemokratikus". Antidemokratikus, mert az államok önrendelkezési jogát írja felül azzal, hogy meg akarja mondani, kikkel éljenek együtt az adott ország lakói, és embertelen, mert nem veszi figyelembe, hogy az illegális és nem illegális bevándorlók nem Közép-Európába, hanem "Németországba akarnak menni a jobb szociális támogatás reményében, amely mindenképpen több, mnt amennyit a bevándorlók munkával megkereshetnek saját országukban."