Az állami vállalatok adatainak titkosításával kapcsolatos kérdésre Lázár azt mondta, a magyar állam piaci tevékenységet is folytat, hatalmas állami vagyon jött létre, amit részben piaci viszonyok között működteti az állam. Az a kérdés ilyenkor, hogy az államot megilleti a piacon az a piaci titok védelme, mint más piaci szereplőket. Amikor a Magyar Posta liberalizált piacon, akkor ahogy egy bankot vagy csomagküldő szolgálatot megilleti az üzleti titok védelme, akkor a Postát is megilleti ez. Ez igaz minden piaci feltételek között működő állami vállalathoz.
Az Alkotmánybíróság arra mondott igent a Posta ügyében, hogy a bíróságnak kell állást foglalnia arról, hogy az állami cégnek ki kell-e adni az adatot, ha azt kikéri a cégtől egy újságíró, de dönthet úgy, hogy az üzleti titoknak minősül.
A kormány áll az alkotmányos kontroll elé, de a Posta ügyében már a kormány javára döntött az AB, így arra számítanak, hogy ez így lenne, ha megint hozzájuk kerülne a kérdés.
De nem ezt tette, hanem 2 óra 35 percen keresztül válaszolt a hol kedves, hol kritikus kérdésekre. Sok dologról volt szó, hamarosan jelentkezünk egy összefoglaló cikkel.
Jóindulatú kérdés, és Hír TV, ezek egymást kizáró fogalmak – mondta Lázár, de zárásképp mégis kérdezhetett az egykor más pozícióban lévő tévé újságírója.
Arról érdeklődött volna, hogy az M3-as metró felújítása idejére milyen eszközökkel lesz megoldva a tömegközlekedés. "Magyar buszokkal, jelentsen ez bármit, magyar összeszerelést, vagy lengyel buszokkal"
"...vagy kötöttpályással" – vágott közbe Lázár.
"...vagy kötöttpályással" – fogadta el a kérdés kiegészítését az újságíró, várva a választ, amely helyett Lázár közölte:
"Köszönöm szépen."
A pályaudvar bezárására és elköltöztetésére egy esetben van lehetőség: ha park lesz a helyén.
Azért, hogy más épüljön a Déli pályaudvar helyére, annak semmi értelme nincsen
- mondta Lázár. Az is feltétel, hogy legyen pénz a Kelenföldi pályaudvar fejlesztésére.
Pontosabban azt mondta Lázár, hogy "szerinte nem fizették vissza", de meg fogja nézni pontosan, és délután tájékoztatnak.
A részletek megismerése nélkül Lázár János nem tud nyilatkozni arról, hogy milyen hatással lesz Magyarországra a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás. Orbán Viktor kérte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy hozzon létre egy munkacsoportot, ami megvizsgálja és értékeli az eddig megismerhető részleteket a EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményről.
Erről a jövő héten kell majd jelenteniük Orbánnak, a kormány pedig ez után, a részletes javaslatok megismerése után tudja majd megmondani, hogy mi a véleménye a TTIP tárgyalásokról.
Ez amúgy azért érdekes, mert a kormány eddig lelkes támogatója volt az egyezménynek, ami nagy valószínűséggel növelné a magyar ipari exportot, de a génmódosított élelmiszerek tilalmát továbbra is megtartaná.
Kovács Zoltán - akinek nem sikerült - azzal kezdte a Kormányinfót, hogy 15:45-kor le kell lépnie Lázárnak, mert a német-magyar ipari kamara ülésén kell beszédet mondani. Vagy nagyon ügyesen szervezték a programot, és a miniszter nem váratja meg a németeket, vagy kicsit késni fog.
Az Államadósság Kezelő Központ és a Nemzetgazdasági Minisztérimnak kell mérlegelnie, hogy a letelepedési kötvénynek milyen súlya van az államadósság visszafizetésében. A kötvények az értékesítéskor kedvező kamatot biztosítottak a forráshiányos költségvetés számára. De most, amikor jobb a paici helyzet, akkor nincs kizárva, hogy az ÁKK és az NGM felülvizsgálja a feltételeket.
Újságírói kérdésre azt mondta Lázár, hogy azért döntöttek úgy, hogy az épületek energiakorszerűsítésére jutó, vissza nem térítendő uniós pénzt a kormányzati épületekre költik, a magánlakásokra nem, mert az nem lett volna igazságos. Az ilyen pályázatokon ugyanis csak társasházak indulhatnak, vagyis így csak a panellakásokat lehetett volna felújítani, ami nem igazságos a felújításra szoruló kertes házak tulajdonosaival szemben. Ezért döntöttek úgy, hogy magáningatlanok felújítására bárki pályázhat, de csak visszatérítendő támogatásra.
A miniszter, a kormányszóvivő, az újságírók és a háttéremberek. Mindenki erőn felül teljesít ezen a csütörtök délutánon is, de ha a tájékoztatásról van szó, semmi sem lehet drága. Folytassuk hát tovább.
Pedig Lázárnak ezután sietnie kell a német kereskedelmi iparkamarába, hogy előadást tartson a német-magyar gazdasági kapcsolatokról.
A növekedési hitelprogram rendszertől függetlenül nagyon fontos volt, ezt jelzi az is, hogy 2014-ben majdnem 1 milliárd forintért hirdette az nhp-t a TV2, aminek akkor még nem az volt a tulajdonos, mint most - mondta Lázár János arra a kérdésere, hogy mit gondol arról (amiről az Index ma reggel írt), hogy az MNB egy Simicska-közeli cégen keresztül 6 milliárd forintért reklámozta az nhp-t, ebből a pénzből pedig kifejezetten sok jutott a TV2-nek és a Vs.hu-nak
Mondja a jogász végzettségű Lázár, aki alapvetően jogi kérdésekkel foglalkozik. Pedig hogy pontosan mit is lehet elérni a Brüsszel döntésével szembemenő népszavazással elérni, azt nehéz nem jogi szempontból megítélni.
Lázár a népakarat érvényesítésének oldalán áll, szerinte, ha érvényes és eredményes lesz a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás, akkor az megkerülhetetlen tényező.
A népszavazás kötelező érvényű lesz a parlament számára és legitimációt is ad a kormánynak, amely a közvetlen demokráciára hivatkozva tud fellépni a kvótarendszerrel szemben.
"A népakaratot Brüsszelből nem lehet lenyomni. Ha a magyar nép dönt, hogy valamit nem akar, akkor Brüsszel minek a nevében kényszeríti rá?"
A kormány egy fair és korrekt képletre tett javaslatot az üzemanyagok jövedéki adójával kapcsolatban, ami az olaj világpiaci árához kötné az adót, ami amúgy most csökken ( amivel persze a javaslat szerint az adó mértéke nőne, de ezt Lázár nem tette hozzá).
Azt Lázár nem tudta megmondani, hogy a dohánytermékek jövedéki adója miatt mennyivel emelkedik majd a cigaretta ára.
Nem lehet majd olyan állami cégeknek üzleti érdekre hivatkozva titkosítani a szerződéseit és adatait az költségvetést megalapozó törvénytervezet alapján, amelyeknek nincs versenytársa azon a piacon, amin dolgoznak. Lázár János szerint ezt az Alkotmánybíróság egyértelművé tette.
Lázár visszautasította, hogy szándékosan a nyugati határ közelében jöttek volna létre az ideiglenes befogadóállomások. A szempont az volt, hogy az adott városban legyen állami ingatlan, amely szükség esetén zárható és ellenőrizhető. Körmend esetében a fő szempont az volt, hogy ott rendészeti szakközépiskola van. De van befogadóállomás Nagyfán, és Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán is vannak menekültek, Vámosszabadiban, Bicskén szintén régóta van befogadóállomás – mondta Lázár, megjegyezve, hogy bűncselekmény elkövetése nélkül a menekültek nem zárhatók be, szabad kijárást kell biztosítani számukra – tehát maga a jelenlegi szabályozás teszi lehetővé, hogy elhagyják az országot és Nyugatra menjenek, ahová eredetileg is szándékoztak.
Történelmi pillanat: Kovács "és sikerült?" Zoltán kormányszóvivőnek élő adásban kellett rendet vágni a kormányinfó rendetlen közönsége (nem biztos, hogy újságíró, lehet kormányzati munkatárs) között:
Ne itt videojátékozzanak kérem
- mondta minden ellentmondást nem tűrően Kovács.
Hogy ezt Kovács Zoltán kinek mondta és miért, azt nem tudni, de reméljük kiderült.
Minden megyei jogú város autópályával való összekötése kiemelt cél. Zalaegerszegen az M7-es összeköttetése és a Szombathellyel való összeköttetés kiépítése a cél. A 76-os úton a teljes négysávossá alakítás tendereztetése folyamatban van, már idén ősszel megkezdődhet az építkezés. A források a költségvetésben el vannak erre különítve – mondta Lázár.
Ha már most unja, mi lesz Önnel két hónap múlva?
A betelepítési kvótáról szóló népszavazásról van szó. Lázár szerint a népszavazásnak lehet "olyan súlya", amivel meg lehet állítani Brüsszelt.
Lázár szerint "érvényes népszavazásra van szüksége a kormánynak", és ez nem népszavazási kérdés.
A világ legszervilisebb riportere díjat méltán kiérdemlő újságíró feltette a kérdést, hogy mi ez a kettős mérce az újságok között. A liberál-bal-ortodox gazdaságpolitikát dicsőítették, az unortodoxot meg lehurrogják. Lázárt is zavarba hozhatta ez a didaktikus felvetés, úgyhogy csak annyit mondott rá:
Szerencsére nem én szerkesztem ezeket az újságokat.
Lázár János arra, hogy az MSZP szerint illegális volt az, hogy az MNB alapítványai állampapírokat vettek, azt mondta, semmi tiltott tevékenységet nem tett a jegybank, amikor az alapítványai állampapírt vettek az MNB nyereségéről. Állampapírokat ráadásul az európai Központi Bank is vesz, ha azt látja jó gazdaságpolitikának. Lázár szerint pedig a Postán keresztül sokkal több állampapírt adott el a kormány, mint amennyit az MNB alapítványai megvásároltak, úgyhogy ezek a vásárlások érdemben nem befolyásolhatták az állampapírok hozamait.
Az Európai Bizottság felé június 15-ig kell jelentenie a magyar kormánynak, hogy a cafeteria ügyében hozott döntést hogyan fogják megvalósítani, de cél a rendszer fenntartása.
Magyarországnak azért áll olyan erősen a lábán Európában, ami azért is lehetséges, mert sikerült rendbe tenni a gazdaságot. Ehhez pedig az kellett, hogy a Matolcsy vezette a jegybank levitte az alapkamatot, mert a magas alapkamat ártott az országnak. nem is érti, hogy Simor András miért tartotta magasan az alapkamatot, amikor alacsony kamatra lett volna szükség.
emellett ha nem lett volna a Növekedési hitelprogram, amit szintén Matolcsy indított el, akkor nem lett volna hitelezés. Ez is egy elvitathatatlan és fontos lépés volt, ami nélkül nem lett volnalehetséges a növekedés. Ezt mind figyelembe kell venni, amikor a jegybankot értékelik az emberek az alapítványokkal kapcsolatos ügyek kapcsán.
"Az MNB alapítványokba helyzett pénze megvan és valamelyest nőtt is. Kérdés az lehet, hogy jogszerűen vett-e állampapírt az MNB. Megjegyzem, Simor András is ezt ette 2008-ban" – mondta Lázár, megjegyezve, hogy Az Európai Központi Bank is rendszeresen vásárol a monetáris egyensúly érdekében különböző államok papírjaiból.
A Panama-iratok kapcsán feltett kérdésre Lázár azt mondta, 2010 óta jelentősen javultak az adózási feltételek, sokkal kedvezőbbek, mint a szocialista kormányok idején, amikor a vállalkozók "elmenekültek". A kormány azt szeretné, ha a magyar vállalkozók Magyarországon adóznának, és erről már jó néhány vállalkozót sikerült meggyőzni. Konkrét nevekkel kapcsolatos kérdéseket nem kommentált, csak annyit mondott, meg fogja kérdezni Csányi Sándort és Spéder Zoltánt, ha találkozik velük, hogy miben lehetne kedvezőbbé tenni az adózási feltételeket.
Lázár szerint nincs erről szó, nem tudja, hogy milyen érdemi változásról szóló javaslatról szólnak a hírek.
De nem az a baj vele, mondta Lázár, hanem az, hogy kétséges a minősége, hiszen az a tej, ami egy évig eláll romlatlanul egy dobozban, abban lennie kell valaminek, amitől nem romlik meg – ezzel indokolta, hogy a tartós tejjel szemben a friss tej áfája csökkenne. A népegészségügyi szempontok mellett Lázár elismerte, hogy a friss tej áfájának csökkentése a tejtermelők megsegítését is szolgálja.
A miniszter szerint a fia elég rosszak, ezért jó a mindennapos testnevelés, mert megnyugtatja őket.
A kérdésre, hogy miért csak a friss tej áfát csökkenti a kormány, Lázár azt mondta, hogy annak az áfáját kell csökkenteni, amit a leginkább fogyasztják az emberek, a magyarok pedig a friss tejet szeretik jobban. Ezért van az, hogy a friss tej áfája csökken, a dobozos tartós tejé viszont nem. A friss tej ráadásul sokkal egészségesebb, mint a tartós, aminek a nagy része még import is.
A kormány több mint 500 milliárd forintot költött az egészségügyi infrastruktúrára az elmúlt években, de ebből Budapestre sajnos egy fillér sem , mert ide nem jöhetett EU-s pénz – mondta Lázár.