Nem tudták elsőre újraválasztani Áder Jánost
Államfőt választ az Országgyűlés
Vége
Amúgy az elnökválasztás kezdete előtt egy órával nincs sok nyoma az ünnepélyességnek a Házban. A mai eseményre annyi utal, hogy előkészítették már a folyosót, ahol a képviselők szavazni fognak, illetve a szakértői páholyoknál feltüntették, hová ülhetnek majd a volt közjogi méltóságok, az egyházi méltóságok, illetve a jelöltek vendégei.
Paks II-re kérdezett rá ismét az LMP képviselője. Schmuck Erzsébet szerint megváltozott a kormány érvrendszere, mióta Brüsszel is rábólintott a projektre. Eddig a üzleti megtérülésről, most már a biztonságról szól a kormány a két új blokk megépítése kapcsán.
A brüsszeli vizsgálatból kiderült a beruházás nem térül meg piaci alapú árameladásból. "A projekttel a magyar állam olyan pénzügyi kockázatot vállal, amelyet magánpénzből senki sem vállalna."
A bizottság kimondta, joga van a magyar kormánynak veszteséges projektbe ruházni – mondta Schmuck. "Az egyetlen kormány által is elfogadott számítás szerint az új paksi blokkok csak jelentős áramáremelkedés és kiemelkedő kihasználtság mellett térülhetne meg. 50-55 eurós megawattonkénti áron , ami a jelenlegi áramár duplája" – mondta Schmuck.
Hamarosan szünetet rendelnek el a köztársasági elnök megválasztása előtt.
A baloldali pártok szégyene, hogy egy olyan köztársaságielnök-jelöltet állítottak, aki nyilvánvalóan idegen hatalmi érdekeket szolgál, mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn az M1 aktuális műsorában. Ennyiben semmi újat nem mondott, ezt fújja a Fidesz hetek őt: Majtényit Soros mozgatja, Majtényi össze-vissza hazudozik a Sorostól kapott támogatás mértékéről. Majtényi László korábban közzétette: büszke arra, hogy Soros György támogatásának köszönhetően hozták létre az Eötvös Károly Intézetet, ezt ők soha nem titkolták, és 64 millió forintot kaptak az Open Society Institute-tól.
Onnan lehet könnyen megismerni most a kormánypárti képviselőt a Parlamentben, hogy kokárda van rajta. A Fidesz-KDNP-s képviselők szinte kivétel nélkül kitűzték, nem fogom listázni, ki nem.
Mivel a az államfőt a parlament választja, a pártok erőviszonyainak ismeretében elég jól megjósolható, hogy kit választanak a jelöltek közül, ha egyáltalán van több jelölt.
Ez alól az egyetlen kivétel, 2005-ben volt. Az akkori MSZP-SZDSZ kormánynak elvileg volt egy jelöltje, de az MSZP-s Szili Katalin házelnököt igazából csak a szocialisták akarták. A Védegylet felhívására Sólyom László mögé beállt a Fidesz és az MDF. Az akkori kisebbik kormánypárt, az SZDSZ egyik jelöltet sem támogatta.
1. forduló: Várható volt, hogy sem Szilinek, sem Sólyomnak nem lesz kétharmados többsége. Sólyom mindössze 13 szavazatot kapott, a Fidesz viszont fel sem vette a szavazólapot, s ezzel nagyarányú támogatáshoz segítette Szilit. Ez alapján lehetett viszont látni, hogy milyen megosztottság lehet a szocialistáknál a titkos szavazáson. A szavazatarány 185:13 volt.
2. forduló: Ez is kétharmados forduló volt. A jobboldali ellenzék egységesen Sólyomot támogatta (Szili 185, Sólyom 178)
3. forduló: Ide már egyszerű többség kellett. A fideszes és MDF-es képviselők ellenőrizték egymás szavazólapjait, nehogy valaki Szilire voksoljon. A szavazatarány végül 185:182 lett Sólyom javára. Szilire az MSZP mellett 3 SZDSZ-es és egy független képviselő szavazott.
Itt olvashatják el a teljes sztorit.
Dömötör Csaba államtitkár reflexből hozta Majtényi László lesorosozását, amivel sikerült nevetgélést kicsikarnia az ellenzéktől. Idézett tőle olyat is, amely szerint nincs nagy véleménye az MSZP-ről, bár nem világos, ez miért gyengíti Majtényit.
A köztársasági elnök megválasztásáról szólt az MSZP képviselője.
A köztársasági elnök mindkét fél szempontjait figyelembe veszi. Tiszte és kötelessége a mérséklet, a politikai jómodor meghatározása – idézte Göncz Árpádot az MSZP frakcióvezetője.
„Egy alkalmas jelölt nem hagyja szó nélkül, hogy kopaszok gátoljanak meg egy állampolgárt, amikor népszavazást kezdeményezne. Nem hagyja, hogy a kormányfő titkos szerződéssel szolgáltassa ki az országon az orosz félnek. Fellép a jogalkotási korrupció ellen.
Ezért Majtényi Lászlót ajánlja az MSZP. Az ő négypontos programjával azonosodni tudnak a szocialisták. Fontos a demokrácia, az alkotmány, a törvény uralma, a hatalom transzparenciája, és a szegénység elleni küzdelem. Fel kell rúgni azt a társadalomfilozófiáját, amelyet önök vallanak, hogy akinek van, annak adnak, és négymillió ember kezét elengedik. ”
Épp ezért támogatja a párt mind a 28 képviselője Majtényi Lászlót – mondta Tóth Bertalan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!„Azt a 30 ezer gazdát adótztatnák meg, akik az elmúlt években jutottak földhöz” – reagált Dömötör Csaba. Az államtitkár szerint a Jobbik a baloldali pártokhoz igazodva akar adót emelni.
„A Jobbik elnökének egy dologban igaza volt, ennek a pártnak tényleg nincsen lelke” – mondta Dömötör, ami szerinte érthető, mert a pártnak van egy vadiúj gazdája, földbirtokos oligarcha, akinek szoknyája körül sündörög a Jobbik. A Fidesz előszeretettel aggódik a Jobbik szavazóiért.
„ Olyan mértékű adótömeget vetünk ki a a politika közeli vagyonosodásba, amelytől el fognak feketedni, néhány éven belül elveszítik vagyonuk jelentős részét. ”
300 millió forint éves vagyonosodás felett progresszív adózást vetünk be, 2002-ig visszamenően. Gondoskodunk róla, hogy a költségvetés visszaszedje azokat a pénzeket, amelyeket az érintettek jelentős politikai támogatással megszereztek.
A jelen állás szerint az államfőválasztás első fordulójában nem lesz meg a kétharmad, a Fidesz-KDNP-nek ugyanis csak 131 képviselője van, a kétharmadhoz 133 kell. A választás ezért elhúzódhat. A második szavazást 11:40-kor kezdik, így eredmény délután egykor lehet.
Lezsák Sándor néhány képviselő előtt megnyitotta az ülést, a napirend előtti felszólalásokkal.
Ezután jön az államfőválasztás fél tízkor.
A napirend előtt Volner János szólalt fel először a Jobbik frakcióvezetője rövid kitérőt tett a személyét ért támadásokra a kormánysajtó részéről, majd rátért a korrupciós ügyekre, amelyeket a legfőbb ügyészség, az állami számvevőszék nem nagyon üldöz. "Mi 2018 után elszámoltatásra készülünk, de nem úgy, ahogyan az MSZP és a Fidesz tette."
A világon leginkább közvetlenül szeretik választani a köztársasági elnököt, így tesznek 112 országban, persze igen eltérő elnöki jogkörökkel. A második legjobban azt szeretik, ha egyáltalán nem választanak - merthogy monarchiák. Ez 35 országot érint, persze a kép csalóka, mert ebből egy csomó országnak, Ausztráliától Kanadáig a brit uralkodó a formális államfője.
Csak 30 országban választja az elnököt a parlament, másutt egyéb választott testületé a feladat.
Az alkotmányos monarchiákkal együtt is kisebbségben vannak a parlamentáris demokráciák, ahol a legfőbb gyakorlati hatalom a miniszterelnök kezében van. A prezidenciális és félprezidenciális köztársaságok a világban többségben vannak, Európa ebben kivétel. A kontinensen csak a francia, a román és a lengyel államfő pozíciója a legerősebb, a többiben - a monarchiákkal együtt - az államfő szerepe inkább ceremoniális, bár egyéni habitustól is függhet, hogy ki mennyire észrevehető, a spektrum Milos Zemantól Áder Jánoson át Joachim Gauckig elég széles.
A rendszerváltás idejének egyik központi kérdése a köztársasági elnök megválasztásának módja körül zajlott. A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a még épp létező MSZMP kialkudta, hogy az államfőt közvetlenül válasszák, 1990 januárjában – tehát még az első szabad parlamenti választások előtt. A hatalmát elveszítő állampárt bízott benne, hogy a legmagasabb közjogi méltóságot megszerezheti Pozsgay Imrével, így ellensúlyozhatja a parlamenti választáson borítékolható bukást. Az MDF belement az alkuba, az SZDSZ, a Fidesz, a kisgazdák és a Petrasovits Anna-féle szociáldemokraták ellenezték. A részben erről szóló négyigenes népszavazással sikeresen meg is fúrták: egy hónappal azután, hogy Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot, a népszavazáson épphogy győztek azok, akik a parlamenti választás után akartak elnökválasztást. Itt a módozatról nem volt szó, csak az időzítésről, de az utóbbi az előbbit is meghatározta, mert az első szabad parlamentben az MSZP-vé lett MSZMP súlya csekély volt, a rendszerváltók pedig nem akartak közvetlen elnökválasztást, Pozsgay így elvesztette esélyét a posztra.
Ezután még a független Király Zoltán javasolt népszavazást a közvetlen elnökválasztásról, a kérdésbe az MSZP is belekapaszkodott. Sikerült is kiíratni a népszavazást, de az 1990 júliusi időponttal sikerült érdektelenségbe fullasztani: a választók 14 százaléka voksolt. Igaz, 85 százalékuk közvetlen választást akart, de az alacsony, máig negatív rekordot jelentő részvételi arány miatt ez mindegy volt.
Az államfőválasztás az első körben akkor sikeres, ha a képviselők kétharmada+1 azonos jelöltre szavaz. Ez eddig csak Göncz Árpádnak sikerült, 1990-ben 259 szavazatot kapott. A többi jelöltet csak a harmadik körben, egyszerű többséggel sikerült megválasztania az Országgyűlésnek. Gönczön kívül egyedül a 2005 és 2010 közötti államfő, Sólyom László mondhatja el magáról, hogy az ellenzék és a kormány oldaláról is kapott szavazatot.
Frissítés: 2010-ben Áder János is kétharmaddal, első körben lett köztársasági elnök. Igaz, ellentétben Gönczcel, ehhez elég volt a kormánypártiak szavazata is.
Az elnök szerepe nagyrészt reprezentatív, de van két komoly eszköz a kezében, amellyel, némi ellensúlya lehet a mindenkori kormánynak:
Hogy Áder mennyire élt ezzel első államfői ciklusában, arról itt olvashat.
28 esetben emelt politikai vétót, bár a törvények nagy részét másodszorra is változatlan formában fogadta el a parlament. Áder többnyire inkább formai, mint a demokratikus rend védelmét hangoztató, tartalmi kifogásokkal élt.
Alkotmányossági vétót öt törvénnyel kapcsolatban emelt, utólag a legfontosabbnak a jegybank- és a postatörvény módosításának tavaly márciusi vétója tűnik. Az AB a jegybankkal kapcsolatos kifogásoknak helyt adva kimondta, hogy az MNB alapítványainak juttatott közpénz közpénz marad, az elköltésére vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak. A postatörvény visszamenőleges hatályú módosításával kapcsolatos államfői kifogást viszont az Alkotmánybíróság elutasította.
Az MNB végül kénytelen volt kiadni az alapítványainak juttatott 260 milliárd elköltésének részleteit, kellemetlenséget okozva Matolcsy György MNB-elnöknek és üzleti köreinek.
Az országgyűlés hétfői ülése reggel 8-kor kezdődik. Először napirend előtti felszólalásokat tartanak. Fél tízkor szavaznak a köztársasági elnökről. Titkos szavazást tartanak, azaz a képviselők egyenként adják le voksukat egy borítékba helyezett szavazólapon, egy szavazófülkében lévő urnába. Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást kap. Ha ez megtörténik, 11:30-kor jelentik be az új köztársasági elnök személyét. Ha eredménytelen az első forduló, 11:40-13:00-ig a képviselők ismét szavaznak. Ezután az lesz az államfő, aki a legtöbb szavazatot kapta.
Két jelölt száll versenybe az államfői tisztségért:
Összesen 199 képviselő van. A választás első fordulójában a kétharmados többséghez 133 szavazat kell.