Borzasztó időjárással, nagy ellenzéki összejövetel nélkül telt az ünnep
Október 23. percről percre
Vége
„Az első lövés
1956. október 23-án, este 11-kor indultunk a Rádió elfoglalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány éljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a Sándor utcában a Rádió felé.
Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dühünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabáltunk:
„Miniszternek buta, mondjon le a Bata.”
És:
„Menjünk tovább előre, ne hallgassunk Gerőre” – írta Örkény István Noteszlapok címen megjelent feljegyzésében október 23-ról.
Szerény érdeklődés mellett tartotta meg az MSZP Kunhalmi Ágnessel és az általa meghívott demokratikus ellenzéki pártok képviselőivel a megemlékezését Nagy Imre házánál az Orsó utcában.
A tucatnyi sajtós és a pártok képviselőin kívül két embert azonosítottam civilként, egyikőjük megkért, hogy ne fanyalogva írjak a rendezvényről, ezért most ez egy fanyalgásmentes poszt lesz.
Kunhalmi megsajnálva engem odaadta az esernyőjét, majd erős felütéssel kezdte a beszédét: a sztálinista diktatúrához hasonlította a jelenlegi Orbán-kormányt.
Szerinte 1956 harcosai, hősei szomorúak lennének, ha látnák, hogy mivé lett az ország és, hogy ami ellen harcoltak, az van most. A Fidesz és a sztálinizmus közötti hasonlóságok:
Különbségek:
Ezután elhelyezték a zuhogó esőben a koszorút, ebből kiderült kik vannak jelen:
DK, Párbeszéd, Együtt, MoMa, Liberálisok, és kiderült, hogy még létezik a Szolidaritás, mert még ők is.
A rendezvény negyed óráig tartott, ezután a demokrácia elvonult az Orsó utcából.
Az esernyőt visszaadtam Kunhalmi Ágnesnek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből - jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal - 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben - és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.
A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét - vélekedett.
A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek.
A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.
Hiába a kellemes késő őszi idő 1956 október 23-án – napsütés volt és 19-20 fok, sokkal jobb, mint az elmúlt négy év megemlékezésein, amikor inkább 10-15 fok volt és általában esett is –, maga 1956 inkább hideg volt.
A budapesti hőmérsékleti rekordok között kilenc is 1956-ból való, mind hidegrekord.
Valószínűleg az évszázad leghidegebb februárja volt 1956-ban. Budapesten mindjárt hat rekordot adott az év:
A tavasz sem volt az igazi,
„Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói” – mondta az MTI szerint Lázár János a makóiaknak küldött üzenetében.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn megjelent levelében azt írta, „a bűnösök, 1956 árulói, nem egyszerűen szabadlábon maradhattak, de még hatalomban is” és ez nem csupán az ország igazságérzetét sértette, hanem a fejlődését is visszavetette.
De a vértelen forradalomra, 1989-re jabb árulás következett: a nemzeti érdek elleni politizálás, a szüntelen törekvés arra, hogy az országot
a multinacionális nagytőke legvidámabb barakkjává
tegyék - vélte a miniszter.
Ennek lett vége 2010-ben Lázár szerint, aki úgy látja Magyarország csak akkor tud visszatérni arra a pályára, amire '56 hősei októberben visszakormányozták, és amelyről a szovjet tankok a magyar kollaboránsaikkal együtt novemberben letérítették, ha "felhatalmazást kapunk a folytatásra". Ha a "Márciusban újrakezdjük!" jelszavát jövőre úgy aktualizálhatjuk, hogy "Májusban tovább visszük!", "Jövő tavasszal folytatjuk!"
Vasárnap jelentették be Gulyás Mártonék, hogy nem gyűlnek össze a Kossuth téren, úgyhogy ha oda akart volna menni, ne tegye. A Közös Ország Mozgalom a rossz időre való tekintettel mondta le a rendezvényt, ahol a közönség soraiban ott lett volna a DK, az MSZP, a Szolidaritás és a Párbeszéd is.
A Párbeszéd megváltoztatta rendezvényének helyszínét az utolsó utáni pillanatban:
Reggel 9 órakor a Szamos Caféban ünnepelhetik a forradalmat a párt kormányfőjelöltjével Karácsony Gergellyel.
Eredetileg a Széchenyi rakparton lévő Bibó István szobornál tartották volna a rendezvényt, a rossz időre való tekintettel változtattak a helyszínen.
Az MTI összefoglalója (alaposan szerkesztve) a vasárnapról:
Kövér László Martonvásáron: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja. 1456-ot, 1956-ot és 2017-et a történelmi azonosság összeköti, a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa.
Boross Péter Hódmezővásárhelyen: a magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" - mondta.
Trócsányi László igazságügy-miniszter a műegyetemi emlékműnél: a körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is.
Simicskó István szintén a Műegyetemnél:Elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért, ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit. "Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az óbudai önkormányzati ünnepségen: 1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük. Tetteinket továbbra is kizárólag a magyar értékek, a magyar emberek érdekei és a Magyarország jövőjébe vetett hit vezérlik.
Gulyás Gergely Szentesen: a 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom. Az ország megítélésének ékköve a mai napig, hogy 1956-ban a forradalmárok hősiességről bizonyítékot adva szembeszálltak a világ akkor legerősebb hadseregével.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!...akkor ezek közül a programok közül választhat:
Áder János esernyő kíséretében vonult fel a Kossuth téren Ünnepélyes zászlófelvonással indult október 23. Az eső sem húzta keresztül a programot a Kossuth téren, ahol a díszszázad vonult a nemzeti lobogóval a zászlórúd felé. Előtte köztársasági elnök megadta az engedélyt, hogy a forradalom 61. évfordulója alkalmából fel is vonják a zászlót, a nyolc katona ünnepélyesen egyenesen a zászlórúdig ment, ahogy minden évben. Igaz, ezúttal erős szélben kellett tartani a lobogót, amely fektében esővízzel is megtelt. A rögzítés a zászlórúdhoz problémamentesen zajlott, így a himnusz alatt lassan megindulhatott felfelé.
Itt gyűjtöttük össze az október 23-i közlekedési tudnivalókat. A lényeg, hogy lezárják a forgalom elől
8.00: Zászlófelvonás a Kossuth téren Áder Jánossal és Kövér Lászlóval
9.00: Baloldali közös koszorúzás Nagy Imre házánál az Orsó utcában
15.00: Orbán Viktor beszéde a Terror Házánál
15.30: A Jobbik megemlékezése a Corvin közben
16.00: Közös ellenzéki (mínusz Jobbik) koszorúzás a Vértanúk terén
18.30: A Momentum megemlékezése a Szabadság téren
A 16:30-ra tervezett közös ellenzéki tüntetés, viszont, amelyet Gulyás Márton Közös Ország Mozgalom nevű szervezete tartott volna a Kossuth téren – a közönség soraiban a DK, az MSZP, a Párbeszéd politikusaival, zászlajaival – a rossz időre hivatkozva elmarad.
Itt van a hétvégi, a hétfőre is szóló időjárásjelentésünk. A lényeg emlékeztetőül:
Hétfőn borult lesz az ég, hajnalban 3-10 fokra ébredhetünk, és sokfelé várható eső, zápor. Az Időkép szerint Budapesten 11 mm-nyi esőre kell számítani, ami jelentős mennyiségnek számít. Az északnyugati szelet nagy területeken erős, a Dunántúlon viharos lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8-14 fok között várható.
Délutántól nyugat felől csökken a felhőzet, keddre pedig a csapadék elhagyja hazánkat, már csak szeles, hűvös időre kell készülni (11-16 fok).