Elmúlt 8 év: szűk esztendők Budapesten

A kampányhajrában megvolt a szívélyes hangulatú, közös miniszterelnöki-főpolgármesteri átadóünnepség is, Orbán Viktor és Tarlós István átadta a Ludovika Campust. Mindketten hosszan sorolták a közös budapesti fejlesztéseket. Ezek túlnyomó részével azonban két probléma volt: vagy nem az elmúlt kormányzati ciklusban valósultak meg, vagy nem voltak közösek.

Az elmúlt négy évben ugyanis fővárosi önkormányzati beruházás alig volt, mivel Budapestnek alig van pénze, az uniós források nagy részétől meg elzárta a fővárost a kormány. Ami megépült, az azért épült meg, mert a kormány úgy döntött, hogy azt akarja, amit pedig a fővárosi önkormányzat szeretett volna, abból kevés vált valóra. 

Nézzük, miket említett beszédében Orbán Viktor, mint fővárosi fejlesztéseket:

• Erkel Színház - a nem fővárosi tulajdonú intézmény felújított épületét az előző ciklusban, 2013-ban adták át.
• Várkert Bazár - a nem fővárosi tulajdonú intézményt nem most, hanem az előző ciklusban, 2014 tavaszán, az országgyűlési választások első fordulója előtt adták át.
• Nemzeti Lovarda - az egyik ebben a ciklusban átadott állami intézmény, annyira kormányzati projekt volt, hogy a megnyitón a főpolgármester részt se vett.
• Ludovika Campus - a másik ebben a ciklusban befejezett állami intézmény, most adták át.

Tény 1: a hatból négy az előző kormányzati ciklus beruházása. Folyik még: az Operaház, a budai Vár és a Városliget rekonstrukciója. Egyik beruházáshoz sincs köze a fővárosi önkormányzatnak, se a tervezésben, se az engedélyezésben, sem a beruházásban, sem annak felügyeletében nem kapott igazán szerepet.

Tény 2: a fenti állami projektek egyértelműen mind fontos, ám egyértelműen mind presztízs jellegű beruházások. Budapest választott testületének, a fővárosi önkormányzatnak, mint a fővárosi problémákkal foglalkozó, és azokat kezelni próbáló szervnek teljesen más beruházások lettek volna fontosak.

Nézzük meg, hogy milyen beruházásokat tartott fontosnak a maga prioritási listáján  a fővárosi önkormányzat négy éve, az országgyűlési választások után:

• 3-as metró felújítása. Mi lett belőle? A sok finanszírozási vita után a felújítás első szakaszát elkezdték, jelenleg is tart. Az elmúlt négy évben a kormány hol lehúzta az uniós finanszírozási listáról, hol a buszpótlás módjába akart beleszólni. Ezzel folyamatosan csúszást okozott a beruházásban, nem tudni, miért. A huzavona miatt Tarlós István lapunknak 2016-ban azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet Orbán Viktor Budapest-politikájával, és emberileg csalódott. Azóta két év eltelt, de a bizonytalanságok miatt az unió még arról se hozott konkrét döntést, hogy utalja a finanszírozáshoz szükséges összeget, a főváros saját, a kormány által folyamatosan visszavágott kasszájából kénytelen megelőlegezni a költségeket. Azaz: pénz nincs.
• 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítása. Mi lett belőle? Sor kerülhetett volna rá a felújítás alatt, olcsóbb is lett volna, most 2020 előtt nincs esély rá (igaz, utána se nagyon)
• 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése - ez a projekt haladt, a tervek már megvannak, megvalósítás talán 2020 után
• Kisföldalatti felújítása, meghosszabbítása - nem tudni, mikor lesz belőle valami
• Csepeli és soroksári HÉV fejlesztése, felújítása - A HÉV-ek átkerültek a MÁV-hoz, ahol egyelőre még nem tudni, mikor és mit csinálnak az ötven éves járműállománnyal. Az olimpia kapcsán a csepeli HÉV-et villamossá akarták alakítani, jelentős felháborodást keltve a csepeliekben. A HÉV-vonalak meghosszabbítása föld alatt az Astoriáig, összekötése a metróval álommá vált.
• A fővárosi stratégia három új híd, konkrétan a Csepel-Albertfalva, az Újpest-Aquincum, illetve a Galvani utca–Kén utca közötti átkelések megvalósítását javasolja. Az első két, fontosabb hídról szó sem esett az elmúlt négy évben, a harmadik híd az olimpiai tervekkel kapcsolatban szóba került, de nem úgy, ahogy a főváros tervezte. Tarlós le is állíttatta az előkészületeket.
• Lánchíd felújítása - csúszik, az Alagutat külön, később újítják fel finanszírozási okokból
• Később csatlakozott a prioritási listához az újpalotai villamos és a Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása. Hol vannak most? Sehol. Hogy miért, az néhány sorral lejjebb kiderül.

Mint a fenti listából látni, a lassan a főváros körmére égő fejlesztésekből eddig szinte semmi nem indult el, ami igen, egyelőre abban sincs sok állami köszönet. De mivel büszkélkedett Tarlós István a Ludovika-átadón?

• Kiemelte, hogy a főváros kiszabadult a szörnyű adósságcsapdából, miután a kormány átvállalta a főváros adósságait, köztük a BKV hatalmas működési adósságát. Ez valóban nagy könnyebbség. Azt eredményezte, hogy a főváros fel tudott venni 69 milliárd forintnyi a felújított orosz metrókra, óriási bankkamattal. Ezzel szinte egy az egyben újratermelődött az állam által átvállalt adósság a fővárosnál. Az utolsó leszállított orosz metró júniusban áll forgalomba. Kormányzati részvétel a finanszírozásban: 0 forint.
• Új buszok: a metrópótló buszok vásárlása körül kialakult vitában, ahol a kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a főváros ne vegyen olcsóbb lengyel buszt, hanem vegyen drágább és még nem igazán kipróbált magyart vagy szervezze ki a metrópótlást. Mi lett? A BKV lemaradt 150 új buszról. A flottát azóta ilyen-olyan használt buszok vásárlásával próbálja megújítani. A legutóbbi nagy új buszbeszerzés az előző ciklusban (2013-ban) volt.
• Budai fonódó, új villamosok: A Széll Kálmán tér felújításával együtt az egyetlen igazán nagy, komoly, befejezett fővárosi közlekedési beruházás ebben a ciklusban. Befejezése után 37 új CAF villamos állt forgalomba. A beruházást túlnyomórészt az Európai Unió finanszírozta, a magyar kormány az uniós pénzek elosztásánál játszott szerepet. 26 újabb villamos érkezhet még a hamarosan, a főváros ugyanis a 3-as metró felújítási forrásai miatt lemondott a tervezett újpalotai villamosvonalról (ez 25 milliárd forint uniós forrás, aminek a fele rögtön ment a 3-as metró felújítási keretének növelésére), valamint a Bécsi úti villamoshosszabbításról. A villamosprojektek megmaradt részösszegéből veszi a BKV a villamosokat.
• Új trolik: A fenti két villamosprojekt pénzéből jutott volna 61 darab új trolira is, amiből végül azonban információink szerint csak 21 lesz végül, mert 7 milliárd forint a nagy változtatgatásban "elkeveredett". 36 darab új Solaris troli 2015-ben érkezett. Ebben a ciklusban indult a "Futár" utastájékoztató rendszer, de az előző ciklusban adták át a 4-es metrót, és a Bálnát. 

A főváros legnagyobb közterületi parkfejlesztése ebben a ciklusban a Margit-sziget megújítása volt. A költségek jelentős részét állta a kormány, mivel a beruházás a vizes világbajnokságok részeként történt, és ott nem számított a pénz. A kormány a vizes vébére épített egy új uszodát (Úszóaréna), felújított kettő másikat (Komjádi, Hajós) és a stadionfelújítási program keretében átépített kettő új stadiont is (FTC, MTK) Budapesten, igaz, a főváros ezek egyikét sem kérte.

Ezzel lett tehát gazdagabb a főváros az elmúlt időszakban. Arról, hogy mennyivel lett szegényebb, nemrégen írtunk összefoglalót. A lista röviden: 12 kórház, 8 szociális otthon, 150 iskola, több közműcég, 4 HÉV- és 12 agglomerációs buszvonal, 3000 darab fizetős parkoló (és bevétele), az idegenforgalmi adóbevétel, tűzoltóság, Pecsa, Operettszínház, Dagály strand, Kossuth tér, Orczy park. 

Az intézmények számának csökkenésével csökkent a fővároshoz kerülő állami normatíva, a hatáskörök csökkenésével megcsappant a fővárosi autonómia. Legutóbbi bejelentés szerint már olyan témába nyúlna bele törvénnyel a kormány, amiben régebben nemhogy a főpolgármester, hanem a budapesti főépítész döntött: a Bazilikánál nem épülhet magasabb ház Pesten. Hasonló adhoc kormánydöntés volt a főváros háta mögött, hogy 9 emelet magas teniszcentrum épüljön a Margitszigeten. Ezt legalább Tarlós, amint kiderült, megtorpedózta.

Az összeállításból tehát látszik, hogy az előző négy évhez képest az elmúlt négy évben jelentősen csökkent a kormány segítségével megvalósuló fővárosi beruházások száma. A jövőre nézve sem túl biztató a budapesti kilátás annak a miniszterelnöki kijelentésnek a fényében, miszerint a megyei jogú városok után (Modern Városok Program) a következő kormányzati ciklusban a tervek szerint a középvárosokra és a falvakra fognak majd összpontosítani.

Nyitókép: Orbán Viktor és Tarlós István a Ludovika Campus átadásán (Szecsődi Balázs / Facebook / Orbán Viktor)