Azért csak akad valami, ami még a kormánybarát professzoroknak is sok

"2014 óta tesszük közzé gondolatainkat a hazai közélet és politika állapotáról" - írja bevezetőjében a Professzorok Batthyány Köre legfrissebb összefoglalójában. A körrel kapcsolatban legutóbb egy izgalmas hullámvasutas utazáson vehetett részt az ország.

A Professzorok Batthyány Köre ugyanis, együtt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével, és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületével közösen kiadott egy kritikus kiadványt a hatalomgyakorlásról, az uniós pénzek lenyúlásáról, a folyamatosan változó ellenségképről és hasonló hazai jelenségekről az Idők jelei címmel. Aztán szinte azonnal bejelentették, hogy a hatalomgyakorlás kritikáját tilos a Fideszre érteni, semmiképp nem annak szánták, hanem általában a dolgokra. Később azonban egy picit mégis engedték, hogy néhányan a Fideszre is gondolhassanak: Osztie Zoltán plébános, a kötet egyik szerzője úgy fogalmazott, tetszik nekik az irány, mégis szükség van némi tisztulásra.

A Professzorok Batthyány Köre most a saját, rendes éves - sőt, ez esetben kétéves - összefoglalóját adta ki, amiben végigveszik, szerintük hogyan állnak a dolgok, hogyan lehet értékelni az elmúlt év történéseit. És már rögtön az elején tisztázzák:

Bírálatunk nem csak a hatalomnak szól, hanem a társadalmi közegnek is, hiszen annak nem csekély szerepe van a megválasztott vezetők által követett politika kialakításában. Hozzászoktunk, hogy kritikus megjegyzéseinket a sajtó túlhangsúlyozza, de ez nem kényszerít bennünket a hatalom iránti bizalmunk bizonygatására.

A társaság közélet ügyileg úgy érzi, nem hallgathatják el, hogy a kormánypárt támogatottsága a nagyobb egyetemi városokban visszaesett a kétharmadtól függetlenül. És aggódnak "a közéletben, elharapódzó, a demokratikusan megválasztott tisztségviselők és az ország szuverenitását megjelenítő intézmények méltósága ellen irányuló kulturálatlan, alantas, megnyilvánulások" miatt.

A migráció a PBK szerint is a legnagyobb veszélyek egyike, de szerencsére kormányunk más országoknál jóval előbb ismerte ezt fel. Az pedig álságos, hogy ateisták kérik számon a keresztényeken a keresztény értékeket, mert igazából ők azok, akik nem gondolnak arra, milyen rossz hatással lenne a migráció a gazdaságunkra és a kultúránkra. A kormány jól csinálja, amit csinál, de azért:

A migrációs válság gyakori hangoztatása érthető volt a választási kampányban, meg is lett az eredménye, de azt is tudni kell, hogy sok ember szemében a propaganda túlhajtott, már-már visszatetsző volt, s ez is hozzájárulhatott az elbizonytalanodásukhoz.

A PBK maximálisan támogatja a kormány nemzetpolitikáját és családpolitikáját és gazdaságpolitikáját, de hozzáteszik, hogy a magyar gazdaság továbbra is nagy függésben van a külföldi hatásoktól. Éppen ezért többek között "az oktatás és az innováció erőteljes fejlesztésével fontos növelni a versenyképességünket, javítani kell a munkaerő képzettségét" - írják. De hozzáteszik,

A PBK szerint:

Vissza kell szorítani a korrupció minden formáját az adóelkerüléstől a járadékvadászatig, melynek során nem valós teljesítménnyel, hanem politikai segítséggel, a törvények kijátszásával akarnak egyesek új vagyont létrehozni vagy versenyelőnyt szerezni.

Az oktatáspolitikáról, illetve a felsőoktatásról hosszan fejtik ki véleményüket, többek között a NAT-ról is. Az érdemek mellett hozzáteszik, "jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az anyanyelv helyes és igényes használatának, a családi életre nevelésnek, valamint a hon- és népismeretnek". De külön kitérne a gender szakra is, és hát mindenki megnyugodhat:

A nyáron felajzotta a kedélyeket a „gender” szakok „betiltásáról” szóló vita. Tudomásunk szerint nincs szó betiltásról, csupán annyi történt, hogy a kormány a hatályos jogszabályok keretei között maradva visszavonta a téma külön szakon való oktatására vonatkozó engedélyt. Álságos a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság Alaptörvénynek ellentmondó korlátozásáról beszélni, mert a téma továbbra is szabadon kutatható és oktatható, legfeljebb nem egy kiemelt figyelmet vonzó önálló szakon, hanem például a szociológia főtárgy vagy egy doktori program keretében.

És egyébként is túl sok szakot akkreditálnak.

Összefoglalójukban kitérnek az MTA finanszírozása körül kialakult helyzetre is. Szerintük tévesek a kritikák, a költségvetés átalakítása nem sérti az intézményi autonómiát.

Mi legutóbb ebben a cikkünkben számoltunk be arról, hogy jelenleg már ott tart a helyzet, hogy miközben az akadémia finanszírozása továbbra is kérdéses, a miniszter, Palkovics László az ígérete ellenére nem ment el az akadémia rendkívüli közgyűlésére, hanem egy saját sajtótájékoztatón mondott egy olyat, amit az akadémia azonnal cáfolt.

A PBK szerint rendben van, ha az állam fenntartja a jogot arra, hogy bizonyos dolgok kutatását preferálja, de ez csak úgy működhet jól, ha ezeket osztják a kutatók is. "A sokszor kapkodó és udvariatlan kommunikáció nem segíti a kibontakozást" - teszik hozzá.

Az egészségüggyel kapcsolatban rögtön az elején rögzítik, hogy a paraszolvencia, azaz a hálapénz rendszerét fel kell számolni, ehhez viszont az egészségügyi dolgozók bérét emelni kell. Végül egy bekezdésben a Sargentini-jelentést is kiosztják: "a túlzásokat és vitatható érvényű, esetenként valótlan állításokat tartalmazó, erősen elfogult jelentés kísérlet arra, hogy hamisan, rossz színben tüntesse fel Magyarországot és elriassza a neoliberális kánonnal szemben Európa védelmében ugyancsak fellépő szövetségeseit" - írják.

Orbán Viktor nem olyan régen Kirgizisztánban, a környező népekkel való óriási kereszténydemokrata barátkozása közepette olyan messzire ment, hogy a finnugor nyelvrokonságot is sutba vágva egyenesen azt mondta, "mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban". A magyar nyelv alapvetően a finnugor nyelvcsalád tagja, az pedig, hogy vannak türk eredetű szavak a nyelvünkben, még nem jelent nyelvrokonságot, írtuk akkor. Ezt most a PBK is tisztázza:

A tudománnyal kapcsolatos viták között ismét előkerült a finnugor nyelvrokonság kérdése. Úgy gondoljuk, hogy ezt a rokonságot a százötven éve nemzetközi szinten is folyó kutatások mára egyértelműen tisztázták, és most sem merült fel olyan tudományos igényű adat vagy megközelítés, mely hathatósan cáfolni tudná.

De azért gyorsan hozzá is teszik, mindez persze "nem zárja ki, hogy ápoljuk a kulturális rokonságot a török népekkel".