A tüntetések sem mozdították meg az ország politikai frontvonalait

December 12-én botrányos körülmények között (az ellenzék füttyögése, szirénázása, a pulpitus blokkolása közepette) megszavazta a parlament a túlóratörvényt, aminek értelmében évi 250 óráról a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján évi 400 óra növelhető a túlórák száma.

Még aznap este rég nem látott tüntetéssorozat kezdődött a fővárosban, majd később az egész országban, majd külföldön is több helyen, a korábbiakkal ellentétben az ellenzéki pártok egységbe rendeződve vettek részt a demonstrációkban, például együttesen próbálták az általuk megfogalmazott öt pontot beolvasni a köztévében. Nem jártak sikerrel.

Budapesten a rendőrség több alkalommal is könnygázt vetett be a kormány ellen tüntető tömeg ellen és még karácsony előtt három nappal is több ezer ember vonult a fővárosban, miután Áder János köztársasági elnök december 21-én aláírta a túlóratörvényt.

Az Index felkérésére a Závecz Research kutatóintézet 500 fős, a magyar felnőtteket országosan reprezentáló mintán készített telefonos adatfelvételt december 19-20-án, a tüntetések kezdete után. Az eredmények szerint az ellenzéki- és kormánypárti szavazók igencsak másként gondolkoznak a történtekről. Összefoglalva: 

A kormány a 400 órás túlóratörvénnyel túllőtt a határon?

Az ellenzéki szavazók nagyon nagy aránya egyetért azzal az állítással, hogy „a kormány a 400 órás túlóratörvénnyel túllőtt a határon”, az ötelemű, osztályzatszerű egyetértési skálán átlagosan 4,4 pontot adtak, ahol az 5 azt jelentette, hogy nagyon egyetértenek az állítással, az 1 pedig azt, hogy nagyon nem.

Azok a magyarok is inkább kiakadtak, akiknek nincs kedvenc pártjuk: a pártnélküliek többsége egyetért azzal, hogy a Fidesz-kormány túlzásokba esett a túlóratörvénnyel (3,9 pontos értékkel értettek egyet azzal az állítással, hogy „a kormány a 400 órás túlóratörvénnyel túllőtt a határon”).

Velük szemben a Fidesz-szavazók többsége nem azonosul ugyanezzel az állítással, az ötfokozatú skálán mindössze 2,6-os átlagpontban értenek egyet. Ugyanez a helyzet a túlóratörvény megítélésével kapcsolatban is: a fideszesek jónak tartják, az ellenzékiek nagyon nem, a bizonytalankodók pedig inkább nem, mint igen.

Mi legyen a tévében?

Az ellenzéki szavazók nagyon, a pártnélküliek pedig inkább egyetértenek azzal, hogy az ellenzéki pártok képviselőinek meg kellene engedni a közpénzből fenntartott közmédiában, hogy beolvashassák a pártok által összeállított öt pontot. A fideszesek ezzel sem értenek egyet.

Mindez azért érdekes, mert december közepén az ellenzéki pártok képviselői több alkalommal is bementek a köztévébe, és ott megpróbálták rávenni a szerkesztőket, hogy olvassák be követeléseiket. Nem sikerült nekik. Ezt az öt kérést akarták látni a köztévés híradóban:

• a túlóratörvény azonnali visszavonását;
• kevesebb rendőri túlórát;
• független bíróságokat;
• Európai Ügyészséget;
• független közmédiát.

A Závecz Research kutatásából az derült ki, hogy az ellenzéki pártok pontjai nem igazán mentek át a köztudatba,

Kinek kedvezett a kormány a túlóratörvénnyel?

A fideszesek szerint a kormány a dolgozók igényeit tartotta szem előtt a törvénymódosítással, az ellenzékiek és a bizonytalanok szerint pedig a hazai lobbiszervezetek igényei szerint döntöttek.

Kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a sok túlórával a munkavállalók?

 Annál az állításnál ugyanis körülbelül ugyanannyian értenek egyet, mint ahányan nem a fideszesek közül, hogy „a dolgozók kiszolgáltatottabb helyzetben vannak annál, hogy következmények nélkül nemet mondhassanak a túlórázásra”. Azzal viszont már nem igazán értenek egyet, hogy „A túlóraszám növelésével növekszik a dolgozók kiszolgáltatottsága”.

(Borítókép: Összellenzéki tüntetés a Hősök terén 2018. december 16-án. Fotó: Huszti István / Index)