- Belföld
- Zöld Index
- klímaváltozás
- fidesz
- orbán viktor
- energia
- környezetvédelem
- globális felmelegedés
- megújuló energia
- paks2
- klímacsúcs
- klímacél
- eu
- 2050
- 2030
- eu-támogatás
- uniós támogatás
- uniós források
- zöldpolitika
Orbán a háta közepére sem kívánja a klímaváltozás ügyét
![10372825 10152431848561093 3299249993987584565 o](https://kep.index.hu/1/0/2906/29061/290611/29061197_90995d5c570e8fdfe691c4e1faedf5d0_wm.jpg)
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor újabb levelet írt az Európai Tanács elnökének, ezúttal Donald Trumpról
- Tiltakoznak a katonák iskolába vezénylése ellen a szülők
- Égő házból mentettek ki egy férfit a készenléti rendőrök Békéscsabán
- Egyre több a panasz a gödöllői HÉV-en uralkodó helyzetre, a MÁV azonnali lépéseket tett
- Egy világhírű könyvsorozat szerzője is feltűnik az MCC Feszten
- Négy nappal a miniszterelnök 2050-es klímavétója előtt egyik minisztere nyilvánosan kijelentette, hogy a kormány célja a karbonsemlegesség elérése 2050-re.
- Az egy évig tartó uniós szintű egyeztetéseket és a szakpolitikai szempontokat felülírták Orbán politikai céljai: nyomást gyakorolni az EU következő költségvetésére és a finn elnökségre.
- A kormányfő a klímaváltozás elleni fellépést baloldali huncutságnak tartja, amit Obama azért talált ki, hogy keresztbe tegyen Putyinnak, és abban sem biztos, hogy a felmelegedést az emberi tevékenység idézi elő.
- A személyes meggyőződése mellett Orbán pártpolitikai és gazdasági megfontolások miatt sem akarja, hogy a klímaváltozás központi témává váljon Magyarországon.
2019. június 17-én letették a China National Machinery Import&Export kínai nagyvállalat 100 megawatt teljesítményű naperőművének alapkövét Kaposváron. A regionális léptékben is jelentős beruházás megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is részt vett, köszöntőjében pedig azt mondta, hogy a projekt
támogatja Magyarország klímapolitikai céljait, azon belül azt, hogy Magyarország 2050-re azon államok közé tartozzon, amelyeknek lehetőségük lesz az általuk felhasznált energia karbonsemleges előállítására.
![Borhi Zsombor alpolgármester, Szita Károly polgármester, Lu Ji-min, a Genertec vezérigazgatója, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Zsuan Kuang, a CMC elnöke és Lin Po kínai kereskedelmi attasé (b-j) leengedi az időkapszulát a kaposvári naperőmű-beruházás ünnepélyes alapkőletételén 2019.június 17-én.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2906/29061/290613/29061343_fc8d468eb6379968d541683d17810ad1_wm.jpg)
Visszatekintve a miniszter kijelentésére, a klímapolitika tekintetében szokatlannak tűnő kakofónia bontakozik ki a kormányzaton belül, ugyanis négy nappal később, június 21-én Orbán Viktor az Európai Tanácsban megvétózta, hogy az Európai Unió 2050-re karbonsemlegességet érjen el.
Pénz és alkudozás
A miniszterelnöki vétót hazai és külföldi kormányzatokban is többen értetlenül fogadták, mivel előtte a Tanácsban közel egy évig miniszteri szinten egyeztettek a karbonsemlegességről, a folyamatot ismerők szerint Magyarország pedig végig pozitívan állt a kérdéshez.
Orbán vétója után a kormányzat klímapolitikai területen dolgozói közül többen azon viccelődtek, hogy a magyar miniszterelnök véletlenül a lengyel kormányfő szövegét olvasta fel a tanács ülésén (Lengyelország ellenzi leginkább a karbonsemlegességet a még mindig nagyon meghatározó szénipara miatt), de többekben felmerült az is, hogy van-e értelme klímapolitikával foglalkozni az államigazgatásban.
Egy másik kormányzati szereplő szerint bele kell férnie annyi rugalmasságnak a kormányzati munkába, hogy egy nagyon fontos kérdésben nemcsak a szakmai, hanem a politikai szempontok is érvényesülnek. Szerinte ebben az esetben mindkettő érvényre jutott, mivel a kormány nem a karbonsemlegességet vétózta meg – az benne van az elfogadott tanácsi szövegben –, hanem „csak” a céldátumot.
Néha már az az érzésem a klímaügyekben, mintha a kommunizmust építenénk, 2050-re pedig kész kell lennünk vele. Senki sem tudja, mi lesz akkor, de csinálni kell
– fogalmazott egyik kormányzati beszélgetőtársunk.
A hivatalos indoklás szerint a karbonsemlegesség 2050-es elérése óriási kiadásokkal járna, és hatalmas terheket róna a magyar iparra. „Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására” – írta közleményében Rogán Antal minisztériuma, hozzátéve, hogy a kormány felelőssége a magyar családok rezsiköltségeinek alacsonyan tartása. A kormány később hozzátette, hogy a politikai stabilitás elvesztésével járna, ha olyan szinten emelkednének a rezsiárak, mint Németországban.
![Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik magyar újságíróknak EU-csúcs után Brüsszelben 2019. június 21-én.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2906/29068/290682/29068269_4d977f26f4d6fdaae453ee05465a8bb8_wm.jpg)
A 2050-es karbonsemlegesség megvétózása forrásaink szerint valójában a 2030-as klímacélok eléréséről és azok finanszírozásáról is szólt: „Akkor lesz értelme 2050-ről beszélni, ha meg tudjuk csinálni 2030-at.” A kormányzat számításai szerint a 2030-as vállalásainkhoz szükséges beruházások (épületenergetika, közlekedészöldítés, adaptáció, atomerőmű-bővítés) 50-100 milliárd euróba kerülnének, miközben a kohéziós alapok 2021–2027 közötti tervezetében a zöldítő programok uniós társfinanszírozása 30-ről 10 százalékra csökkenne. Emellett úgy látják, a kohéziós alapokból összességében is negyedével kevesebb jutna Magyarországnak, mint az előző ciklusban.
Orbánék azt akarják elérni, hogy az EU legalább olyan szinten járuljon hozzá a zöldcélok megvalósításához, mint eddig, valamint hogy a kohéziós alapok szétosztását ne projektalapon és ne feltételekhez kötve osszák ki (több tagállam is ezt szeretné), hanem Budapesten döntsék el, mire költik az uniós állampolgárok pénzét. A vétó a finneknek is szólt, mivel az EU soros elnökségének kiemelten fontosak a klímaügyek, Orbánék pedig igyekeznek javítani velük szemben az alkupozíciójukon, és engedményeket kapni, például jogállamisági kérdésekben.
Trollokkal elemeztetik a klímapolitikát
A kormányzaton belüli az is feszültséget okoz, hogy klímaügyben a szakmai álláspont lényegesen kisebb felülethez juthat a politikainál. A Fidesz kommunikációs univerzumában a klímaváltozással kapcsolatban a legnagyobb teret azok a beszélő fejek (Kövér László, Bayer Zsolt, Nógrádi György stb.) kapják, akik azt mondják, hogy a klímatéma a Nyugat ópiuma, az elit csele, ami az embereket az agymosó média miatt érdekli ennyire.
Több kormányzati szereplő szerint ezek a megszólalások teljesen függetlenek a területen zajló munkától: regionális szinten elég forrás jut itthon klímapolitikára, igaz, a hozzánk lakosságszámban hasonló méretű Svédországban ötször annyian foglalkoznak klímavédelemmel az államigazgatásban, mint itthon.
A szakpolitikával foglalkozók közül többeket zavar, hogy Fidesz nem azt kommunikálja a klímaváltozásról, amit kidolgoznak a minisztériumokban, hanem a trollok jutnak főszerephez, emiatt pedig többször éri klímaszkeptikus vád a jobboldalt. Egy magas beosztású beszélgetőpartnerünk hozzátette: a jobboldalon konkrétan vannak olyan politikusok, akik nem hiszik el, hogy a klímaváltozás tényleges és komoly probléma, de talán egyre kevesebben.
Egy másik kormányzati szereplő szerint ezek a „durvább politikai megszólalások” annak köszönhetőek, hogy a Fidesz lépéskényszerbe került klímaügyben: „Az EP-választások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik oldal témája a migráció, a másiké pedig a klímaváltozás, vagyis ez már nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is. Azt pedig nem tehetjük meg, hogy vállon veregetjük az ellenfelet, és azt mondjuk, hogy igen, úgy kellene csinálni, ahogy ő mondja.”
A természetvédelem hátráltatja az iparosítást
A kormányzat különböző szintjein dolgozó beszélgetőpartnereink szerint a Fidesz tudatosan nem akarja központi témává emelni a klímaváltozás ügyét. Egyrészt azért, mert a felmérésekből az látszik, hogy Magyarországon még nem érdekli eléggé az embereket, másrészt Orbán alapvetően „egy baloldali ügynek, a gazdag országok huncutságának tartja".
![A műanyagszennyezés mindenkit érintő problémájára hívja fel a figyelmet a Greenpeace, ami olasz tengerpartokról összegyűjtött szemétből készített életnagyságú bálnákat állított ki a Parlament előtt 2019. július 9-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2906/29068/290682/29068237_c95ea8ba3a59a36b6371d5b10ebc019a_wm.jpg)
Orbán évekkel ezelőtt szűk körben egy komplett elméletet is előadott a klímaváltozásról: Obama azért találta ki a globális klímafellépést, hogy rossz legyen Putyinnak; a megújulók miatt az oroszok nem fogják tudni eladni az olajat és a gázt Európába, a szegényebb országok pedig majd erre költik a pénzüket, és soha nem fogják tudni utolérni a gazdag országok fejlettségi szintjét, ezáltal konzerválódik az Egyesült Államok hegemóniája.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy szerinte a jelenlegi felmelegedést az emberi tevékenység okozza, ugyanakkor akár elfogadja igaznak, akár nem, az ellene hozott intézkedéseket hasznosnak tartja
– állította Orbánról egyik jelenlegi munkatársa.
Orbán másik problémája a környezetvédelemmel, hogy gátja az iparosításnak. A kormányfő 2010 után többször beszélt arról szűkebb körben, hogy nem szeretné, ha a zöld szervezetek és szempontok akadályoznák az ország iparosítását. A miniszterelnök állítólag 2010 után egyenesen kimondta, hogy államigazgatási szinten le akarja építeni a környezetvédelmet, ami visszatekintve sikerült is.
2010-ben a kormányváltás előtt még önálló minisztériuma volt a környezetvédelemnek közel 450 dolgozóval, 2014-ben már nagyjából 150-en dolgoztak a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkárságán, majd a vidékfejlesztés lefokozásával Agrárminisztérium lett, a területet tovább darabolták, és már csak környezetügyért felelős államtitkárság működik; a bürokráciacsökkentés legutóbbi hullámával pedig lényegében teljesen lefejezték az állami természetvédelmet.
Orbán kettős játéka
A gazdasági szempontok mellett Orbán politikailag sem szereti a klímaváltozás ügyét, mert nem lehet benne pártpolitikai törést képezni. A Fideszben évek óta olyan ügyeket keresnek, amelyek mindenkit megszólítanak, de a pártok ellentétes véleménnyel vannak róla. Ilyen például a migráció, amiben az emberek négyötöde egyet ért Orbánékkal, viszont az ellenzéki pártok nem.
A klímaváltozás elleni küzdelemmel az a probléma a kormánypárt politikusai szerint, hogy nemcsak jobboldali és baloldali szavazók tartják fontosnak, hanem az ellenzéki pártok is. „Csak nehogy véletlenül egyetértsenek vele a szocialisták is. Ha nem tudod fölhergelni a saját választóidat, nem fognak elmenni szavazni. Ha környezetvédelmet csinálsz, az nem jó, mert azzal egyet fog érteni a többi párt is” – magyarázta egy fideszes politikus.
![Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban 2019. június 12-én.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2906/29068/290682/29068241_322369eefde89a8e803e3bea56478560_wm.jpg)
Bár ismerői szerint Orbán hátán csak púp az egész klímatéma, kénytelen azt mondani, hogy fontos ügy, amivel foglalkozni kell vele, mert látja, hogy ez jön Nyugatról és a sajtóból. A kérdés egyre jobban érdekli az embereket, ezért elővágást végez, nehogy jöjjön egy párt, amelyik kardjára tűzi a klímaügyet, és azzal veri meg a Fideszt, hogy radikálisan mást mond a klímaváltozásról.
A pártban többen úgy látják, hogy a klímaügy politikailag olyan lehet ma Magyarországon, mint a természetvédelem volt a 80-as években: nemcsak egy szakpolitikai kérdés, hanem a legkeményebb rendszerkritika.
Érzékelve a potenciális veszélyforrást, a Fidesz kettős stratégiát folytat klímaügyben: Orbán elmondja, hogy fontos kérdés, a beszélő fejek közben azt duruzsolják, hogy ezzel igazából csak el akarják terelni a szót a migrációról, miközben konkrét, már folyamatban lévő projektekre ráfogják, hogy azok a klímaváltozás elleni fellépést szolgálják (pl. Paks 2). Közben pedig ott van a vízügyről középiskolásoknak mesélő Áder János, aki miatt sokan azt hiszik, hogy a Fidesz aktívan foglalkozik a klímaváltozással.
Borítókép: Facebook - Orbán Viktor Fotós: Burger Barna