Gyárfás: Nincsenek gyilkos hajlamaim!

Kevesen gondolták volna akárcsak a kétezres években is, hogy egyszer még Gyárfás Tamás a bíróságon vádlottként jelenik majd meg az 1998 februárjában elkövetett Fenyő-gyilkosság érintettjeként. Mert bár már a kétezres években városszerte pletykálták, hogy Gyárfásnak köze lehet egykori haragosa, a több mint húsz évvel ezelőtt még nála is vagyonosabb médiavállalkozó, Fenyő János meggyilkolásához, semmi nem utalt arra, hogy a magyar kriminalisztika egyik legjelentősebb leszámolásában valaha is megtalálják a felbujtót. És ez független attól, hogy ki mit gondol arról, Gyárfás ártatlan-e vagy sem.

Mindössze arról van szó, hogy a gyilkosságot követően hosszú éveken át nem történt előrelépés a nyomozásban, míg végül néhány évvel ezelőtt "csak" az elkövetőt, a szlovák bérgyilkost, Jozef Rohacot sikerült felelősségre vonni és börtönbe küldeni, ugyanakkor a felbujtó kiléte homályban maradt. Olyannyira, hogy amikor Rohácot elítélték, a vele együtt a vádlottak padján ülő Portik Tamást ebben az ügyben nem sikerült felelősségre vonni. Áttörés az ügyben csak azután történt, hogy Rohác és Portik környezetéből zsarolni kezdték Gyárfás Tamást olyan hangfelvételekkel, amelyeket még Portik rögzített titokban, amikor a Napkelte egykori tulajdonosával beszélt. Gyárfás - némi hezitálás után - a rendőrséghez fordult. Ekkor borult a bili és lett Gyárfás "áldozatból" gyanúsított, a rendőrség pedig éppen a Portik-Gyárfás-hangfelvételek alapján tudta meggyanúsítani őt, majd az ügyészség vádat is emelt ellene.

Amikor Gyárfás gyanúsított lett, abban bízott, hogy nem jut el vádemelésig az ügy, ebben tévedett, kedden pedig már meg is kezdődött a per első tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Gyárfás egyedül jelent meg, és noha a Fenyő-gyilkosság ügyében Portikot is felbujtással vádolják, ő nem ült vele a vádlottak padján. Ennek az az oka, hogy mivel a más gyilkosságok miatt jelenleg börtönben ülő Portikot korábban már felmentették ebben az ügyben (és csak Rohácot, a végrehajtót ítélték el), most nem lehetett vádat emelni ellene, kizárólag perújítással kerülhet ismét bíróság elé. Gyárfás nem járult hozzá, hogy a tárgyaláson kép-és hangfelvétel készüljön róla. 

Gyárfásék azt kérik, mondja meg az ügyész, mikor és hol adott ő megbízást a gyilkosságra

Az ügyészség röviden ismertette a vádat, amit korábban már mi is megírtunk. Eszerint Fenyő és Gyárfás üzleti konfliktusai annyira elmérgesedtek, a két ember olyannyira meggyűlölte egymást, hogy Gyárfás először egy ismert maffiózót, Tasnádi Pétert bízott meg Fenyő megöletésével, később viszont Portiknak adott erre megbízást. Bár a vádirat részletesen ír Fenyő és Gyárfás szembenállásáról és annak állomásairól, azt, hogy a Napkelte tulajdonosa mikor, hol és milyen módon adott megbízást Portiknak, egyáltalán nem részletezi.

Ebbe bele is kötött a keddi előkészítő tárgyaláson Gyárfás ügyvédje, Zamecsnik Péter, azt kérve a bíróságtól, hogy dobja vissza a vádiratot az ügyészségnek. Zamecsnik azzal érvelt, hogy ha a vád nem mondja el, mikor és hol, illetve hogyan adott Gyárfás megbízást Portiknak, akkor védence sem tud mivel védekezni, így sérül a védekezéshez való alapjoga. Az ügyvéd egyúttal kérte az ügyészségtől azt is, hogy adjon választ azokra a kérdésekre, hogy Gyárfás hol, mikor, milyen módon adott megbízást Portiknak.

Az ügyész, Csicsák Zoltán szerint azonban vádirat teljesen rendben van így, még akkor is, ha ezek az információk hiányoznak belőle. Ahogy cikkünk megjelenése után a Fővárosi Főügyészség közölte az Indexszel, Zamecsnik állításával szemben a vádirat törvényes és hiánytalan. "Az előkészítő ülésen az ügyész kúriai döntésekkel támasztotta alá, hogy a vád törvényességét és így a felbujtó felelősségre vonását nem érinti, ha az ügy jellege miatt nem állapítható meg, pontosan hol és mikor valósult meg a rábírás. A bírósági joggyakorlat szerint  egyébként emberölésre felbujtás állapítható meg akkor is, ha a felbujtó úgymond ,,szabad kezet ad” a másik elkövetőnek" - írta az ügyészség.

De Zamecsnik azt is kérte, hogy a bíróság rekessze ki a bizonyítékok közül a vád fő bizonyítékaként felsorakoztatott hangfelvételeket, azokat, amelyeket Portik titokban rögzített. Zamecsnik érvelése szerint egyrészt ezeket a felvételek bőven a bűncselekmény elkövetése után készültek, ráadásul Gyárfás Tamás tudta és beleegyezése nélkül. Természetesen az ügyészség ezt sem látja indokoltnak. (A tárgyaláson kiderült egyébként az is, hogy a hangfelvételek egy részét a korabeli sajtóhírekkel ellentétben nem a Farkasréti temetőben, hanem a temető közelében találták meg.)

Az ügyész a keddi tárgyaláson alkut ajánlott: ha Gyárfás teljes körűen beismeri a bűnösséget, akkor 12 év fegyházat kap. Gyárfás erre azt válaszolta: nincs mit beismernie, mert nem követett el semmit. 

A büntetőper gigahosszúnak ígérkezik, ez már az előkészítő tárgyaláson nyilvánvalóvá vált. Gyárfás már most egy közel egy órás vallomást tett a bíróságon, amelyben azon kívül, hogy tagadta a bűnösségét, felsorakoztatta azokat az érveit és tényeket, amelyek szerinte az ártatlanságát bizonyítják. Amikor pedig a bíró a következő tárgyalási napot tűzte ki és megkérdezte Gyárfástól, hogy várhatóan mennyi időt vesz majd igénybe az újabb vallomása, a vádlott azt mondta, hogy három tárgyalási napon át szeretne beszélni, amit a bíró el is fogadott. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ügyészség és a védelem is összesen legalább félszáz tanút szeretne felsorakoztatni, akkor elhúzódó tárgyalásra számíthatunk. 

Vallomásában Gyárfás lényegében megismételte mindazokat az állításokat, amelyeket korábban a sajtóban vagy éppen a nyomozati szakban előadott védekezésképpen. A teljesség igénye nélkül:

• Gyárfás szerint a hangfelvételek sokszor egyáltalán nem érthetőek, ráadásul manipuláltak is;
• Tasnádi Péter, aki azt állítja, hogy ő megbízta a gyilkossággal, szavahihetetlen;
• 1996 és 2003 között nem találkozott Portikkal és ezt a hangfelvételek tartalma is igazolja;
• Fenyő János halálakor már nem állt haragban vele, a vitás kérdéseket rendezték, ráadásul ő (mármint Gyárfás) győztesen került ki, hiszen megtarthatta a Napkeltét, így indítéka sem volt megöletni riválisát;
• a hangfelvételeken egyszer sem ismeri el, hogy ő lenne a felbujtó, ráadásul ugyanezekből a felvételekből derül ki, hogy Portiknak "egy ruppót sem" fizetett;
• Portik megfélemlítette, hogy ha nem segít neki, akkor rá fogja kenni a gyilkosságot, ennek ellenére ő egyszer sem segített neki;
• 2004-ben valóban "üzletelt" Portikkal, két ingatlant cseréltek el, de ebben az ügyletben ő és nem Portik járt jól, tehát nem lehetett ez a gyilkosság ellentételezése.

"Kérem, hogy a bíróság mentsen fel a felbujtás vádja alól" - fejezte be vallomását Gyárfás, hozzátéve: őt is megdöbbentette Fenyő János halála, de sem Portikot, sem mást nem bízott meg a megölésével.

A védelem a Princz-szálat erősítené

A védelem részéről Zamecsnik Péter mások mellett újságírókat, hangtechnikai szakértőt szeretne tanúként beidéztetni. De tanúként hallgatnák ki a sajtóban "bűnbánó maffiózóként" emlegetett Radnai Lászlót, az egykori kecskeméti maffiaper főszereplőjét, akinek a vallomásai hozzájárultak ahhoz, hogy a '90-es évek megoldatlan alvilági ügyeiben előrelépés legyen.

Gyárfásék valószínűleg azért akarják Radnait is beidéztetni, mert ő volt az, aki egyik vallomásában utalt arra, hogy Portik egyik embere annak idején az egyik Postabank-fiókból 120 millió forintot vett fel. Ebből sokan arra következtettek, hogy Fenyőt valójában egy másik haragosa, Princz Gábor, a Postabank egykori vezére ölette meg.

A védelem feltehetőleg ebbe az irányba vinné el a szálakat, nagyjából tét nélkül, hiszen Princz már meghalt, így ő nem tudna érdemben reagálni az efféle vádakra, sejtetésekre. Ugyanez lehet az oka annak is, hogy a védelem levetítené azt az elhíresült videót, amelynek szereplője Fenyő egykori bizalmasa, az azóta szintén elhunyt Perczel Tamás. Ő nem sokkal a halála előtt beszélt arról, kikkel állt haragban Fenyő. És bár ő is beszélt Gyárfásról, de megemlített másokat is, köztük Princz Gábort.  

Ezen kívül Gyárfásék szeretnék, ha felolvasnák a bíróságon Tasnádi Péter korábban készült elmeorvosi vizsgálati anyagát, nem titkoltan azért, hogy bizonyítsák, mennyire manipulatív személyiségről van szó. Gyárfás ugyanis a vallomásaiban rendre azt mondja: miután az ügyben annak idején nyomozó Kovács Lajos elterjesztette, hogy ő állhat a gyilkosság mögött, sok bűnöző megpróbált hasznot húzni ebből. Ezek közé sorolta Gyárfás Tasnádi Pétert és Portik Tamást is.

Felmerül persze a kérdés, hogy a befolyásos Gyárfás miért nem kért segítséget a hatóságoktól, amikor ilyen komoly fenyegetések érték, de erre azt a választ adta a mostani vallomásában is, hogy félt a bűnözőktől, féltette a családját

Gyárfás a tárgyalás után nyilatkozott a sajtónak. Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a börtönre, nemmel válaszolt. 

A per februárban folytatódik. 

(Borítókép: Huszti István / Index)