A koronavírus-törvényről szavaz az Országgyűlés

A koronavírus-törvényről szavaz az Országgyűlés

PL
PJ
NTT
2020.03.30. 12:10

Összefoglaló

A Parlament oldalán március 20-án jelent meg az a benyújtott törvényjavaslat, amely a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet „meghosszabbításáról” szól.
Atörvényjavaslat célja, hogy „megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozottrendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.
Mivel a kormányjavaslatban nem szerepelt határidő a veszélyhelyzet, illetve a rendkívüli jogrendben hozott rendelkezések fenntartására, emiatt az ellenzéki pártok már előzetesen közölték: csak akkor járulnak hozzá a törvény sürgősségének elfogadásához, ha abba bekerül egy 90 napos határidő.
Március 23-án 137 igen, 52 nem aránnyal nem lett meg a 4/5-ös parlamenti többség a törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához és a másnapi elfogadásához.
A jogszabályt ugyanakkor 2/3-os többséggel egyedül is el tudja fogadni a Fidesz–KDNP frakciószövetség.
A törvényjavaslat ellenpetícióindult, amit már több mint 100 ezren írtak alá, erre hivatkozva szervezett online tüntetést az aHang vasárnap.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • „Járvány van, nem kampány” – reagált Rétvári Bence államtitkár az ellenzéki felszólalásokra, amit kisebb nevetés követett a teremben.

    A felhatalmazás úgy szól, hogy azokra a kormányzati területekre terjed ki, amik a járvány legyőzésére szólnak, ezért pedig korlátozott is, hiszen a járvány idejére szól az egész – így reagált az államtitkár az ellenzék ellenvetéseire, miszerint teljhatalmat adna a kormánynak az, hogy nem szabnak határidőt a törvénynek. 

  • „Az első szó a köszöneté, a magyar társadalomnak és embereknek azért a türelemért, amit a járvány idején tanúsítanak” – mondta Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.

    Amit a kormánypárti képviselők tesznek, az ezeknek a magatartásformáknak az aláásása. Azt állították, hogy a kormány nem tud cselekedni, ehhez képest az országos tisztifőorvos egymaga lezárta a határokat. 

    A frakcióvezető hangsúlyozta, az ellenzék ma is hajlandó a konszenzus megteremtésére. Semmi mást nem kértek, csak hogy legyen egy határidő. „Beterjesztettük azt a módosító törvényjavaslatot, ami alapján meggondolhatják magukat, és kérem, hogy gondolják meg magukat!”

    Időben korlátlan felhatalmazást nem tudunk adni a kormánynak

    – közölte Tóth Bertalan.

    A politikus bízik abban, hogy a kormány következő intézkedései valóban segítséget jelent majd a munkavállalók számára. 

  • Dömötör Csaba szerint az ellenzék állandóan „bizalomvesztést szít” a magyar közéletben. Az államtitkár szerint ha az ellenzék múlt hétfőn megszavazta volna a törvény sürgősségi elfogadását, nem veszítettek volna el egy hetet.

    „Nem a bérversenyen van a hangsúly”, hanem a járvány megelőzésén, mondta Dömötör Vadai felvetésére, miszerint duplázzák meg az egészségügyben dolgozók bérét.

    Azt is mondta, 700 milliárddal költ a kormány többet az egészségügyre, és elkötelezett a béremelésekben. Az pedig, hogy mennyi védőfelszerelést szereznek be, a készletek nagyságán, megbetegedések számán, egészségügyi dolgozók számán múlik.

    Hozzátette, a törvényre azért van szükség, mert biztosítanunk kell a gyors döntést a járványügyi helyzetben. Határidőt azért nem lehet mondani, mert „nincs ember, aki meg tudná mondani, hány hónapos küzdelemre kell berendezkednünk”.

    Nem mondom azt, hogy szeressék a kormányt, de legalább a kiélezett napokban mutassák meg, hogy az ország érdeke előrébb van a pártpolitikai céloknál, tette hozzá az államtitkár.

  • Vadai Ágnes, a DK alelnöke „egy percre azt hitte, a koronavírus-járvány egységbe kovácsolja az Országgyűlést”.

    Tévedtem! Történjen bármi, önök pártpolitizálnak, hazudnak, lejáratnak

    – mondta.

    Az elmúlt egy hétnek arról kellett volna szólnia, hogyan térnek át a tömeges tesztelésre, hogyan pótolják azoknak a megélhetését, akik elvesztették jövedelmüket. Ehhez képest arról szólt, hogy „az ellenzék felelőtlen magatartása gátolja a védekezés elleni küzdelmet”, mondta.

    Ébresztő! Egy világjárvány van, és magyarok halnak meg. Ne ellenünk folytassanak hadjáratot, hanem a járvány ellen harcoljanak

    – kérte. Hozzátette, az ellenzék mindenben támogatja a kormányt, ami a magyarok egészségét és megélhetését szolgálja. Az ellenzéki politikus tájékoztatást kért arról, hogy Magyarországon, miért nincs még mindig tömeges tesztelés.

    Mészáros Lőrinc még nem csinálta meg a haveri céget? Mi ez a kupleráj a tesztelések körül?

    Lehet miniszterelnöki PR-videókat gyártani arról, hogy Magyarországon senki nincs egyedül, de mi lesz azokkal, akik már elveszítették az állásukat, akiknek nincs jövedelmük? Végezetül Vadai kérte, hogy duplázzák meg az egészségügyi dolgozók fizetését.

  • Orbán Balázs államtitkár úgy kezdte, az elmúlt egy hétben sok fontos döntés született, így a kijárási korlátozás és az idősek bevásárlási sávja. Ezeket az intézkedéseket a rendőrség ügyeli.

    Az államtitkár szerint mindenkinek az együttműködése szükséges ezekhez a rendeletekhez.

    Politikai értelemben megerősítő, jogilag pedig hatálymeghosszabbító aktus a koronavírus-törvény, ami Orbán szerint túlmutat a pártpolitikán.

    Az államtitkár szerint ellenzéki oldalon egységesen utasították el a törvényjavaslat támogatását, amit nem lehet máshogy megmagyarázni, mint hogy az ellenzéki pártok nem adják politikai hozzájárulásukat az intézkedésekhez, illetve a jogi hozzájárulásukat sem a már elfogadott rendeletek meghosszabbításához.

  • Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője megköszönte azoknak a szervezeteknek, cégeknek és magánszemélyeknek a támogatását, akik a járvány elleni védekezésben eddig segítséget nyújtottak. „Erre az összefogásra óriási szükség lenne az Országgyűlésben is” – mondta. Egy rendkívül nehéz helyzet elé nézünk, szükség van a rendeleti kormányzásra, de

    ebben bizonyos garanciákat, időbeli korlátokat is be kell vezetni. 

    Nem azért van szükség ezekre a garanciákra, mert az ellenzéki pártok ennyire érzékenyek, hanem mert a helyzet igen komoly. Törekedni kell arra, hogy kialakuljon egy széles körű konszenzus. A garanciák azért kellenek, hogy az emberek bizalma megmaradjon.

    Hozzátette, hogy az ellenzék módosító javaslatában szerepel a 90 napos időkorlát, de benne van az a lehetőség is, hogy azt újabb 30 nappal meg lehetne hosszabbítani.

  • A járvány gazdasági hatásai a vírussal együtt megérkezett az országba, mondta Dömötör Csaba.

    Az államtitkár szerint a kormány igenis sok lépést tett annak érdekében, hogy enyhítsék az emberek terheit. Szerinte az ellenzék már most a tömeges munkanélküliség időszakára rendezkedne be, de a kormány szeretné elkerülni a munkanélküliséget.

    A veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy ezt is "pártpolitikai szemüvegen" keresztül nézik. Más országokban az ellenzék támogatta a rendkívüli intézkedéseket. Szerinte érdemes lenne letenni a politikai bárdokat és segíteni a védekezésben. 

  • Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány továbbra sem kezdett semmit azokkal, akik a járvány miatt elvesztették a munkahelyüket. Példaként hozta fel Spanyolországot, Ausztriát, ahol már több lépés is történt annak érdekében, hogy biztosítsák az állampolgárok megélhetését.

    A kormány minimális erőfeszítéseket tett a kiesett jövedelmek pótlására. Csehországban a bérek 80 százalékát fizeti az állam azoknak, akiket kényszerszabadságra küldtek, hasonló lépéseket tettek Szlovákiában is.

    Ha sikerül is megvédeni a munkahelyeket, nem elég, hogy nem kell járulékokat fizetni, akik elvesztik munkahelyüket, az álláskeresési járadék nem lesz elegendő három hónapig. A Párbeszéd

    válságkezelő alapjövedelmet vezetne be

    azok számára, akiknek a havi jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot. 

  • Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint „döbbenetes mértékű lesz ez a válság”, a 2008-asnál is súlyosabb, de az szerinte nem elfogadható, hogy csak április végén derüljön ki, a kormány milyen intézkedéseket akar tenni a gazdasági védekezés jegyében. 

    Jól kell védeni a munkanélkülieket, foglalkoztassa őket az állam, javasolta a politikus.

  • Beszéde elején az MSZP-s Mesterházi Attila köszönetet mondott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a külföldön rekedt magyarok segítéséért, majd javaslatokat tett:

    • Nemcsak újra kell indítani a gazdaságot, hanem meg is kell védeni, ami van.
    • Kis- és középvállalkozókra ki kell terjeszteni a kedvezményeket.
    • Az emberek egzisztenciáját és védeni kell: a bérek 80 százalékát ki kell fizetni, ezzel lehet védeni a munkahelyeket, mondta Mesterházi.
  • Nem megfelelő a Kínából beszállított védőfelszerelés minősége, mondta a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, majd feltette a kérdést: mi a szerepük a kormánygépeknek a szállítmányok elszállításában?

    A politikus úgy tudja, 800 euróba kerülne az Amerikában rekedt magyarok hazahozatala. Nem lehetne-e ez kevesebb? – kérdezte.

    „A külügyminisztériumtól hatékonyabb érdekérvényesítést várunk” – fejezte be napirend előtti felszólítását az ellenzéki politikus.

  • Lukács László György, a Jobbik képviselője Szijjártó szavaira reagálva elmondta, hogy hosszú távon a nemzetközi összefogásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

    Javasolják a kormánynak, hogy vezessenek be kötelező maszkviselési szabályokat, azaz tegyék kötelezővé a közterületen annak viselését. Továbbá kérik, hogy a Kínából beérkezett eszközök essenek át minőség-ellenőrzési vizsgálaton, mert azok minősége nem minden esetben megfelelő. 

  • Több ezer magyar rekedt külföldön Szijjártó szerint.

    • 5583 magyar állampolgárnak segítettek hétfőig hazautazni.
    • 2026 magyar hazahozatalán dolgoznak jelenleg is.
    • 477 magyar ragadt az USA-ban és Kanadában, kedden gépeket küldenek értük.
    • 243 magyar rekedt Latin-Amerikában,
    • 200 magyar pedig a Közel-Keleten.

    Szijjártó azt is mondta, meg kell védeni a magyar vállalatok versenyképes pozícióját, ezért a magyar vállalatok számára új támogatási és hitellehetőségeket biztosítanak majd.

  • Szijjártó Péter külügyminiszter napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a világ legnagyobb gazdagsági erőivel rendelkező országai is elképesztő kihívásokkal néznek szemben a világjárvány miatt.

    Számoljunk le mindenféle illúzióval, újra kell indítanunk a magyar gazdaságot.

    - közölte.

    A világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat illetve dörömböl. Magyarország időben lépett, a szükséges szerződéseket megkötötték annak érdekében, hogy a védekezéshez elegendő eszközzel rendelkezzen az ország, mondta. Hozzátette, hogy ezen a héten 20 repülőt várnak, melyekkel többek között

    • 10 millió maszk,
    • 2,5 millió gyorsteszt,
    • 300 ezer kesztyű és 
    • 2000-nél több lélegeztetőgépet

    érkezik.

  • Online tüntetést tartottak a Facebookon vasárnap a koronavírus-törvény ellen az aHang szervezésében.  A tüntetés egy élő videó volt, amelyben felszólalók mondtak rövid beszédeket, a beszédek között pedig feliratokat, transzparenseket mutattak, és zenét kevertek alá. Mindezt nagyjából hatezer ember nézte élőben.

    Azért tüntettek, mert szerintük a törvény  felhatalmazást adna a kormánynak a rendeleti kormányzásra, mégpedig határidő nélkül, illetve a veszélyhelyzet végéig, amit viszont a politikusok döntenek el, hogy mikor lesz.

    A felszólalók közt volt közgazdász, nemzetközi jogász, színész, civil aktivista, jelmeztervező és a Helsinki Bizottság társelnöke is.

  • Petíciót indított több jogász, civil, közéleti személyiség az aHang.hu-n tiltakozásul a koronavírus-törvény ellen.

    A petíció elindítói szerint ugyanis:

    Nagy a veszélye, hogy a kormány a saját hatalmának véglegesítésére akarja felhasználni a veszélyhelyzetet. A felhatalmazási törvény határidő nélküli, korlátlan hatalmat készül adni egy olyan politikus kezébe, aki minden adandó alkalommal bizonyította, hogy a hatalommal gátlás nélkül visszaél, ha érdekei úgy kívánják.

  • 137 igen, 52 nem aránnyal nem lett meg a négyötödös parlamenti többség a koronavírusos (köznapibb nevén: felhatalmazási) törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához még múlt hétfőn. 

    Nemmel az ellenzék szavazott – korábban az ellenzéki pártok mindegyike előre kijelentette, hogy nem fogja megszavazni –,  ugyanakkor a jogszabályt 2/3-os többséggel egyedül is el tudja fogadni a Fidesz–KDNP frakciószövetség.

    A szavazást egy hosszú vita előzte meg, mindegyik frakcióvezető felszólalt, akik  továbbra is kitartottak amellett, hogy akkor támogatják a kormány javaslatát, ha abba bekerül egy határidő. Hatvan- vagy kilencvennapos határidőt szerettek volna, így a kormányfői intézkedések meghosszabbításáról kéthetenként újra kellett volna szavazni.

    • A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
    • Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.
    • „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.”
    • „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”