„Járvány van, nem kampány” – reagált Rétvári Bence államtitkár az ellenzéki felszólalásokra, amit kisebb nevetés követett a teremben.
A felhatalmazás úgy szól, hogy azokra a kormányzati területekre terjed ki, amik a járvány legyőzésére szólnak, ezért pedig korlátozott is, hiszen a járvány idejére szól az egész – így reagált az államtitkár az ellenzék ellenvetéseire, miszerint teljhatalmat adna a kormánynak az, hogy nem szabnak határidőt a törvénynek.
„Az első szó a köszöneté, a magyar társadalomnak és embereknek azért a türelemért, amit a járvány idején tanúsítanak” – mondta Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.
Amit a kormánypárti képviselők tesznek, az ezeknek a magatartásformáknak az aláásása. Azt állították, hogy a kormány nem tud cselekedni, ehhez képest az országos tisztifőorvos egymaga lezárta a határokat.
A frakcióvezető hangsúlyozta, az ellenzék ma is hajlandó a konszenzus megteremtésére. Semmi mást nem kértek, csak hogy legyen egy határidő. „Beterjesztettük azt a módosító törvényjavaslatot, ami alapján meggondolhatják magukat, és kérem, hogy gondolják meg magukat!”
Időben korlátlan felhatalmazást nem tudunk adni a kormánynak
– közölte Tóth Bertalan.
A politikus bízik abban, hogy a kormány következő intézkedései valóban segítséget jelent majd a munkavállalók számára.
Dömötör Csaba szerint az ellenzék állandóan „bizalomvesztést szít” a magyar közéletben. Az államtitkár szerint ha az ellenzék múlt hétfőn megszavazta volna a törvény sürgősségi elfogadását, nem veszítettek volna el egy hetet.
„Nem a bérversenyen van a hangsúly”, hanem a járvány megelőzésén, mondta Dömötör Vadai felvetésére, miszerint duplázzák meg az egészségügyben dolgozók bérét.
Azt is mondta, 700 milliárddal költ a kormány többet az egészségügyre, és elkötelezett a béremelésekben. Az pedig, hogy mennyi védőfelszerelést szereznek be, a készletek nagyságán, megbetegedések számán, egészségügyi dolgozók számán múlik.
Hozzátette, a törvényre azért van szükség, mert biztosítanunk kell a gyors döntést a járványügyi helyzetben. Határidőt azért nem lehet mondani, mert „nincs ember, aki meg tudná mondani, hány hónapos küzdelemre kell berendezkednünk”.
Nem mondom azt, hogy szeressék a kormányt, de legalább a kiélezett napokban mutassák meg, hogy az ország érdeke előrébb van a pártpolitikai céloknál, tette hozzá az államtitkár.
Vadai Ágnes, a DK alelnöke „egy percre azt hitte, a koronavírus-járvány egységbe kovácsolja az Országgyűlést”.
Tévedtem! Történjen bármi, önök pártpolitizálnak, hazudnak, lejáratnak
– mondta.
Az elmúlt egy hétnek arról kellett volna szólnia, hogyan térnek át a tömeges tesztelésre, hogyan pótolják azoknak a megélhetését, akik elvesztették jövedelmüket. Ehhez képest arról szólt, hogy „az ellenzék felelőtlen magatartása gátolja a védekezés elleni küzdelmet”, mondta.
Ébresztő! Egy világjárvány van, és magyarok halnak meg. Ne ellenünk folytassanak hadjáratot, hanem a járvány ellen harcoljanak
– kérte. Hozzátette, az ellenzék mindenben támogatja a kormányt, ami a magyarok egészségét és megélhetését szolgálja. Az ellenzéki politikus tájékoztatást kért arról, hogy Magyarországon, miért nincs még mindig tömeges tesztelés.
Mészáros Lőrinc még nem csinálta meg a haveri céget? Mi ez a kupleráj a tesztelések körül?
Lehet miniszterelnöki PR-videókat gyártani arról, hogy Magyarországon senki nincs egyedül, de mi lesz azokkal, akik már elveszítették az állásukat, akiknek nincs jövedelmük? Végezetül Vadai kérte, hogy duplázzák meg az egészségügyi dolgozók fizetését.
Orbán Balázs államtitkár úgy kezdte, az elmúlt egy hétben sok fontos döntés született, így a kijárási korlátozás és az idősek bevásárlási sávja. Ezeket az intézkedéseket a rendőrség ügyeli.
Az államtitkár szerint mindenkinek az együttműködése szükséges ezekhez a rendeletekhez.
Politikai értelemben megerősítő, jogilag pedig hatálymeghosszabbító aktus a koronavírus-törvény, ami Orbán szerint túlmutat a pártpolitikán.
Az államtitkár szerint ellenzéki oldalon egységesen utasították el a törvényjavaslat támogatását, amit nem lehet máshogy megmagyarázni, mint hogy az ellenzéki pártok nem adják politikai hozzájárulásukat az intézkedésekhez, illetve a jogi hozzájárulásukat sem a már elfogadott rendeletek meghosszabbításához.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője megköszönte azoknak a szervezeteknek, cégeknek és magánszemélyeknek a támogatását, akik a járvány elleni védekezésben eddig segítséget nyújtottak. „Erre az összefogásra óriási szükség lenne az Országgyűlésben is” – mondta. Egy rendkívül nehéz helyzet elé nézünk, szükség van a rendeleti kormányzásra, de
ebben bizonyos garanciákat, időbeli korlátokat is be kell vezetni.
Nem azért van szükség ezekre a garanciákra, mert az ellenzéki pártok ennyire érzékenyek, hanem mert a helyzet igen komoly. Törekedni kell arra, hogy kialakuljon egy széles körű konszenzus. A garanciák azért kellenek, hogy az emberek bizalma megmaradjon.
Hozzátette, hogy az ellenzék módosító javaslatában szerepel a 90 napos időkorlát, de benne van az a lehetőség is, hogy azt újabb 30 nappal meg lehetne hosszabbítani.
A járvány gazdasági hatásai a vírussal együtt megérkezett az országba, mondta Dömötör Csaba.
Az államtitkár szerint a kormány igenis sok lépést tett annak érdekében, hogy enyhítsék az emberek terheit. Szerinte az ellenzék már most a tömeges munkanélküliség időszakára rendezkedne be, de a kormány szeretné elkerülni a munkanélküliséget.
A veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy ezt is "pártpolitikai szemüvegen" keresztül nézik. Más országokban az ellenzék támogatta a rendkívüli intézkedéseket. Szerinte érdemes lenne letenni a politikai bárdokat és segíteni a védekezésben.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány továbbra sem kezdett semmit azokkal, akik a járvány miatt elvesztették a munkahelyüket. Példaként hozta fel Spanyolországot, Ausztriát, ahol már több lépés is történt annak érdekében, hogy biztosítsák az állampolgárok megélhetését.
A kormány minimális erőfeszítéseket tett a kiesett jövedelmek pótlására. Csehországban a bérek 80 százalékát fizeti az állam azoknak, akiket kényszerszabadságra küldtek, hasonló lépéseket tettek Szlovákiában is.
Ha sikerül is megvédeni a munkahelyeket, nem elég, hogy nem kell járulékokat fizetni, akik elvesztik munkahelyüket, az álláskeresési járadék nem lesz elegendő három hónapig. A Párbeszéd
válságkezelő alapjövedelmet vezetne be
azok számára, akiknek a havi jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint „döbbenetes mértékű lesz ez a válság”, a 2008-asnál is súlyosabb, de az szerinte nem elfogadható, hogy csak április végén derüljön ki, a kormány milyen intézkedéseket akar tenni a gazdasági védekezés jegyében.
Jól kell védeni a munkanélkülieket, foglalkoztassa őket az állam, javasolta a politikus.
Beszéde elején az MSZP-s Mesterházi Attila köszönetet mondott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a külföldön rekedt magyarok segítéséért, majd javaslatokat tett:
Nem megfelelő a Kínából beszállított védőfelszerelés minősége, mondta a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, majd feltette a kérdést: mi a szerepük a kormánygépeknek a szállítmányok elszállításában?
A politikus úgy tudja, 800 euróba kerülne az Amerikában rekedt magyarok hazahozatala. Nem lehetne-e ez kevesebb? – kérdezte.
„A külügyminisztériumtól hatékonyabb érdekérvényesítést várunk” – fejezte be napirend előtti felszólítását az ellenzéki politikus.
Lukács László György, a Jobbik képviselője Szijjártó szavaira reagálva elmondta, hogy hosszú távon a nemzetközi összefogásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Javasolják a kormánynak, hogy vezessenek be kötelező maszkviselési szabályokat, azaz tegyék kötelezővé a közterületen annak viselését. Továbbá kérik, hogy a Kínából beérkezett eszközök essenek át minőség-ellenőrzési vizsgálaton, mert azok minősége nem minden esetben megfelelő.
Több ezer magyar rekedt külföldön Szijjártó szerint.
Szijjártó azt is mondta, meg kell védeni a magyar vállalatok versenyképes pozícióját, ezért a magyar vállalatok számára új támogatási és hitellehetőségeket biztosítanak majd.
Szijjártó Péter külügyminiszter napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a világ legnagyobb gazdagsági erőivel rendelkező országai is elképesztő kihívásokkal néznek szemben a világjárvány miatt.
Számoljunk le mindenféle illúzióval, újra kell indítanunk a magyar gazdaságot.
- közölte.
A világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat illetve dörömböl. Magyarország időben lépett, a szükséges szerződéseket megkötötték annak érdekében, hogy a védekezéshez elegendő eszközzel rendelkezzen az ország, mondta. Hozzátette, hogy ezen a héten 20 repülőt várnak, melyekkel többek között
érkezik.
Online tüntetést tartottak a Facebookon vasárnap a koronavírus-törvény ellen az aHang szervezésében. A tüntetés egy élő videó volt, amelyben felszólalók mondtak rövid beszédeket, a beszédek között pedig feliratokat, transzparenseket mutattak, és zenét kevertek alá. Mindezt nagyjából hatezer ember nézte élőben.
Azért tüntettek, mert szerintük a törvény felhatalmazást adna a kormánynak a rendeleti kormányzásra, mégpedig határidő nélkül, illetve a veszélyhelyzet végéig, amit viszont a politikusok döntenek el, hogy mikor lesz.
A felszólalók közt volt közgazdász, nemzetközi jogász, színész, civil aktivista, jelmeztervező és a Helsinki Bizottság társelnöke is.
Petíciót indított több jogász, civil, közéleti személyiség az aHang.hu-n tiltakozásul a koronavírus-törvény ellen.
A petíció elindítói szerint ugyanis:
Nagy a veszélye, hogy a kormány a saját hatalmának véglegesítésére akarja felhasználni a veszélyhelyzetet. A felhatalmazási törvény határidő nélküli, korlátlan hatalmat készül adni egy olyan politikus kezébe, aki minden adandó alkalommal bizonyította, hogy a hatalommal gátlás nélkül visszaél, ha érdekei úgy kívánják.
137 igen, 52 nem aránnyal nem lett meg a négyötödös parlamenti többség a koronavírusos (köznapibb nevén: felhatalmazási) törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához még múlt hétfőn.
Nemmel az ellenzék szavazott – korábban az ellenzéki pártok mindegyike előre kijelentette, hogy nem fogja megszavazni –, ugyanakkor a jogszabályt 2/3-os többséggel egyedül is el tudja fogadni a Fidesz–KDNP frakciószövetség.
A szavazást egy hosszú vita előzte meg, mindegyik frakcióvezető felszólalt, akik továbbra is kitartottak amellett, hogy akkor támogatják a kormány javaslatát, ha abba bekerül egy határidő. Hatvan- vagy kilencvennapos határidőt szerettek volna, így a kormányfői intézkedések meghosszabbításáról kéthetenként újra kellett volna szavazni.