Már a startja is kemény a kampánynak, amelynek a Fidesz-kétharmad a tétje

Bedurrantották a kampányidőszakot a tiszaújvárosi központú Borsod megye 6-os számú választókörzetében, amelynek országgyűlési képviselője a balesetben meghalt Koncz Ferenc volt. Igaz, a közös ellenzéki jelölt, a jobbikos Bíró László hivatalosan el sem indulhatott a Fidesz fellebbezése miatt, az ajánlóíveket sem kapta meg, amire a jelöltséghez szükséges aláírásokat kellene gyűjtenie, de ez nem tartja vissza a támogatók toborzásától. 

Bíró a párt vezetőjével, Jakab Péterrel együtt állt ki Tiszaújvárosban egy maroknyi ember elé, Jakab azt mondta, jogászokkal együtt dolgoznak azon, hogy a „fideszes terror ellenére Bíró László el tudjon indulni ezen a választáson”. 

A tét nagy

Az 1958-ban született Koncz július tizedikén motorbalesetben meghalt, haláláról Orbán Viktor is megemlékezett a Facebookján. Közös képük fölé azt írta: „Drága Barátom, Isten veled”. A Borsod megyei választókerületben így időközi választást kell tartani, ez lesz október 11-én, ami elég izgalmasnak ígérkezik, már csak a parlamenti helyzet miatt is.

Koncz halálával veszélybe ugyanis került a Fidesz kétharmados parlamenti többsége, amihez a 199 képviselőből 133 szavazata kell. A Fidesz–KDNP-nek most 198 képviselőből 132 van, ez még éppenhogy 66,6 százalék, de ha az ellenzék elviszi a helyet, technikailag tényleg oda a kétharmad.

Így ha a Fidesz veszít októberben, a parlamentben a kormánypártok kompromisszumra kényszerülnének. Mellékszál, hogy nem feltétlenül az ellenzéki pártokkal, hiszen ott van még német nemzetiségi képviselő és a jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalom három független képviselője, akik bár ellenzékinek tartják magukat, a közvélemény jelentős részében az a kép alakult ki, hogy pártjuk a Fidesz szatellitpártja, de legalábbis közös érdekük, hogy létezzenek, működjenek.

Mivel a tét nagy, a kampányban a Fidesz rögtön támadópozíciót vett fel. 

Washingtonból Szerencsre 

Egy hónappal Koncz halála után, augusztus 8-án derült ki, hogy a Fidesz-KDNP Koncz lányát, a harmincéves, jogász végzettségű és Washingtonban élő Koncz Zsófiát indítja a megüresedett képviselői helyért. 

Csináltak is neki egy hivatalos Facebook-oldalt, amely pár nap alatt több mint hétezer követőt szedett össze, és ahol úgy mutatkozott be: „Folytassuk együtt a megkezdett munkát!” Rövid, egyperces videójában pedig arról beszélt, hogy ő Szerencsen született és nőtt fel, ezért erős kötelékei vannak a térséggel. Körülbelül tizenegy éves korától kezdve apjával járta a választókerületet az országgyűlési választások alatt, és Koncz szerint a gyerekkori kampányidőszakok „nagyon jó lehetőséget adtak arra, hogy megismerjem az itt élő embereket, a mindennapjaikat”, és most a „helyes utat” választja azzal, hogy indul a képviselői posztért. 

Ezután elment egy turulszobor-avatásra Halmajra, huszadikán ünnepi beszédet mondott Bodrogkeresztúron, később koszorúzást és történelmi visszatekintést tartott Tarcalon, Szikszón és Szerencsen, ott volt egy múzeummegnyitón Ongán. 

Koncz Zsófia neve egyébként az országos politikában akkor vált ismertté, amikor 2015-ben, a Fidelitas alelnökeként Böröcz László elnökkel közösen vezették elő a provokátorfigyelőnek elnevezett ötletet: közzé akarták tenni azok nevét, akik szerintük szándékosan zavarják az állami rendezvényeket. Ez nemcsak az ellenzéknek, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak sem tetszett, a jogsértőnek minősített kezdeményezés végül nem valósult meg. Később Koncz Zsófia a washingtoni nagykövetségen dolgozott külpolitikai munkatársként, innen tért vissza Magyarországra a kampányidőszakra. 

A judapestező ellenzéki jelölt

Augusztus 14-én dőlt el, hogy az időközi országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös jelöltet indítanak mind a 106 egyéni választókerületben a Fidesz jelöltjével szemben, két nappal pedig az is kiderült, hogy Borsod megye hatodik választókerületében ez a közös jelölt a jobbikos Bíró László lesz. 

Bíró 2008 óta tagja a Jobbiknak, három éve pedig regionális igazgató is, mellette mezőgazdasági vállalkozó. 2018-ban már indult az országgyűlési képviselői posztért a Jobbikkal, de akkor közel tízezer szavazattal lemaradva, a szavazatok harminckét százalékával második lett a negyvenkilenc százalékkal nyerő Koncz Ferenc mögött.

Bíró már a parlamentben is járt, ahol arról beszélt, terveiből miket valósítana meg, ha be a választásokkal bekerül az országgyűlésbe, majd fotózkodott is.

Bíró korábban több vállalhatatlan kijelentést tett kommentekben. Budapestet „judapestnek” nevezte egy olyan poszt alatt, ami arról szólt, hogy Budapesten többen otthagyták a Jobbikot, mert nem értettek egyet a párt irányvonalával. Egy másik kommentben amiatt panaszkodott, hogy a tarcali wellness-szállodák vendégei között sok a külföldi zsidó. Bíró azt írta:

Tele lengyellel, orosszal, izraelivel! A kutyám majd megveszik amikor a tetűcsúzdások (sic) elmennek a ház előtt! Ide nem az átlag Magyar ember jár!

Bíró nem ismerte el, hogy az idézett kommentek valódiak, de a Facebook-oldalán általánosságban bocsánatot kért, és azt írta, tudja, hogy a korábbi kijelentései nehéz helyzetbe hozzák az őt támogató ellenzéki pártokat, nem is kéri azt, hogy „elnézzék a bűnömet”, csak azt, hogy egy időre tegyék félre a sérelmeiket a választásokig. 

Megtorpedózták

Augusztus 21-én délután négy óra, vagyis a fellebbezési határidő lejárta előtt pár perccel a Fidesz megfellebbezte, hogy Bíró László az ellenzék közös jelöltjeként elindulhasson Borsod 6-os választókörzetében. Ezt a Jobbik elnöke, Jakab Péter jelentette be.

A Fidesz azzal az indokkal nyújtotta be a fellebbezést, hogy jelenleg formálisan még nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Jakabot ugyan január 25-én megválasztották, a bíróság ezt a változást hét hónap alatt sem vezette az online adatbázisban. A Fidesz szerint így a Jobbik nem lehet jelölőszervezet a választásokon, mert bírósági bejegyzés hiányában a párt nevében joghatályosan jelenleg senki sem tehet nyilatkozatokat, írta minderről a Mandiner. 

Ha pedig a választási szervek megalapozottnak találják a Fidesz fellebbezését, akkor a Jobbik mint jelölőszervezet nem jelenhet meg Bíró László neve mellett a szórólapokon, valamint a szavazólapokon.

Jakab viszont azt állítja, ő július 9-én már megkapta erről a végzést. A dokumentum a Magyar Hangon jelent meg. Eszerint a Jobbik 2020 márciusában benyújtotta a tisztújításról szóló dokumentumokat, majd a bíróság kérésére még további mellékleteket is csatolt hiánypótlásként. Az iratban az áll, a bíróság megállapítja, hogy a Jobbik a változásbejegyzéshez szükséges iratokat benyújtotta, így Sneider Tamás és a korábbi elnökség mandátuma megszűnt, és Jakab Péter és alelnökei a párt törvényes képviselői.

Jakab minderre úgy reagált, a Fidesznél összeültek, és kitalálták, hogy a jobbikos Bíró László így nem indulhat el összellenzéki jelöltként az időközi országgyűlési választáson.

Ezzel a lépéssel Orbán Viktor és a Fidesz végleg megérkezett a keleti diktátorok szintjére, oda, ahol az ellenzéket adminisztratív eszközökkel próbálják meg eltiltani a választáson való részvételtől

– mondta. Hozzátette: „Borsodban most ez történik. (...) Tudják, hogy itt már nem elég elcsalni a választást, nem elég szavazatot vásárolni, fenyegetni, lejáratni. Ezért úgy döntöttek, el sem engedik indulni Bíró Lászlót a választáson. Helyette bevezetik az öröklési rendet, ahol a képviselői szék apáról fiúra – jelen esetben lányra – száll.” Jakab szerint

ami most történik Borsodban, azt a fehérorosz Lukasenko is megirigyelhetné.

A Mandiner erről azt írta: Jakab Péter „vagy nem érti, vagy tudatosan félreértelmezi a jogi helyzetet”. Bíró ugyanis elindulhat, és a Jobbik kivételével a többi baloldali párt még jelölőszervezetként is támogathatja. Ha pedig megszerzi az induláshoz szükséges ötszáz ajánlást, minden további nélkül indulhat az időközi választáson.

A Fidesz fellebbezéséről a Nemzeti Választási Bizottság augusztus 24-én határozott, mégpedig

mert a szervezet nyilvántartásba vételi kérelmét olyan törvényes képviselő nyújtotta be, akinek a képviseleti joga jelenleg nem hatályos.

A tiszaújvárosi országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság még utalt is arra, amikor nyilvántartásba vette a Jobbikot, hogy a bejelentő képviselő megbízatása május 12-én megszűnt, de épp koronavírus-járvány volt. A veszélyhelyzetről szóló törvény szerint pedig ha valakinek a veszélyhelyzet alatt szűnik meg a megbízatása, akkor az veszélyhelyzet megszűnése utáni következő kilencven napban ugyanúgy fennmarad. A bizottság pedig úgy ítélte meg, a bejelentés megfelel a törvényi előírásoknak, és nyilvántartásba vette a pártot jelölőszervezetként.

Ezt írta most tehát felül a Nemzeti Választási Bizottság a Fidesz fellebbezése után. A bizottság szerint ugyanis a tiszaújvárosiak hibáztak, az iratokból megállapítható, hogy bár a képviselő megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnt meg, a párt már január 25-én döntött az új képviselők megválasztásáról. A kilencvennapos szabálynak pedig két feltétele van: 

• a képviselő tisztsége a veszélyhelyzet alatt szűnjön meg,
• új vezető tisztségviselőkről ne legyen döntés.

Szerintük tehát nem a veszélyhelyzet, hanem a változásbejegyzési eljárással kapcsolatos kérdések, problémák vezettek oda, hogy a mai napig sincs bejegyzett képviselője a pártnak. A bizottság döntése nem jogerős, három napig a Kúriánál lehet fellebbezni ellene, Jakab Péter pedig azt írta ki a Facebookra, ezt meg is fogják tenni. „A Jobbik a Kúriához fordul és szabad választást követel miután a fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helyt adott a Fidesz fellebbezésének” – írta. Jakab Péter úgy fogalmazott, "ha azt hiszik, hogy feladjuk, tévednek! Nem hátrálunk!". 

Bíró így nem állhatott neki az aláírások gyűjtésének, Koncz Zsófia igen. A kampányt viszont bedurrantották a Jobbikban, és elkezdték járni a választókörzetet, mert ahogy mondják, „október ebben a választókerületben és ebben az országban igenis történelmet fogunk írni”. 

Jakab a helyzetet Dunaújvároshoz hasonlítja, ahol a Jobbik politikusa februárban nagyarányú győzelmet aratott a függetlenként induló, ám fideszes támogatottságú Molnár Tibor ellen a Fejér megyei 4. választókerületben kiírt időközi választáson. Ez volt az első olyan országgyűlési választás, hogy az összes, frakcióval rendelkező ellenzéki párt beállt egy jelölt mögé. Ha ebből indulunk ki, a kormánypártoknak van félnivalójuk Borsodban is. 

Koncz Ferenc 2018-ban egyébként 49,3 százalékot szerzett, a külön induló nagyobb ellenzéki pártok – jobbikos túlsúllyal összesen 48,8-at. A többi szavazat mikropártok között oszlott meg.

(Borítókép: Jakab Péter és Bíró László támogató aláírásokat gyűjtenek 2020. augusztus 23-án, Borsod megye 6-os számú választókörzetében. Fotó: Bíró László / facebook)