Dizájnerdrogokban, ivásban és dohányzásban is élen járnak a magyar középiskolások

Szinte mindannyian fogyasztanak alkoholt, negyedrészük rendszeresen dohányzik, és még ennél is többen próbáltak már ki valamilyen pszichoaktív szert – ez derül ki a 16–18 éves magyar fiatalok körében végzett felmérés eredményéből, amely a legrosszabb helyzetben levő fiatalok – iskolaelhagyók, intézetisek, tanulási nehézséggel diagnosztizáltak – adatait nem is tartalmazza.

Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) néven futó kutatás négyévente méri fel a 9. és 10. osztályosok egészségkárosító szokásait, és a legfrissebb jelentés katasztrofális képet mutat:

• az első cigarettát átlagosan 14 éves korukban szívják el a magyar fiatalok,
• a rendszeresen cigarettázóknál a nemek aránya azonos: minden negyedik fiú és minden negyedik lány dohányzik,
• az e-cigik is betörtek a magyar iskolákba, a fiúk 60, a lányok 50 százaléka próbálta már,
• ráadásul sokaknak az e-cigi volt a tűzkeresztség, és általa szoktak rá a dohányzásra.

Európai összehasonlításban a bolgár, a horvát, a román, a szlovák, és az olasz tinik cigiznek csak nagyobb arányban, mint a magyarok. 

Ivászatban ezüstérmesek lettek a magyar diákok, egyedül a dánok körözték le őket.  A legmegdöbbentőbb, hogy

 az átlag feletti anyagi körülmények között élők, illetve a magasabb iskolai végzettségű szülői háttérrel rendelkező fiatalok.

• Az első kortyok jellemzően 13 éves kor után gurulnak le,
• de egytizedük már tízéves kora előtt nyúlt az italhoz,
• a felük volt már teljesen kiütve,
• egyötödük részegedett le egy hónapon belül,
• kétharmaduk ivott legalább egyszer,
• 17 százalékuk italozik heti rendszerességgel,
• és több mint 90 százalékuk fogyasztott már alkoholt.

Riasztó, hogy az ivászatban 

egy piáláskor átlagosan 73,5 milliliter tiszta szeszt tartalmazó alkoholmennyiséget döntenek le a magyar fiatalok, a fiúk közel 20 százalékkal többet a lányoknál. 

A tiltott szerek használatában ugyan a hazai diákok alatta maradnak az európai átlagnak, viszont a legveszélyesebbnek tartott dizájnerdrogok fogyasztásában éllovasok. 

Ami még nagyon megy a fiataloknál, az a nyugtatóra vagy altatóra ivás: ezt majdnem minden tizedik magyar tinédzser művelte már, amivel a hetedik helyre tornászták fel magukat Európában.  Míg a tiltott szerhasználat inkább a fiúkra jellemző, addig a gyógyszerek használata a lányoknál figyelhető meg  inkább. Ráadásul a  használók többsége többszöri fogyasztónak, és nem csupán a kísérletezőnek tekinthető:

• közel ötödük drogozott már,
• a legtöbben 14 évesen kezdik szipuzással,
• 17 százalékuk füvezik,
• viszont minden századik magyar fiatal próbálta már a heroint,
• 3,5 százalékuk pedig a kokaint is egészen fiatalon kóstolta már,
• mindezt annak tudatában, hogy 70 százalékuk szerint kimondottan veszélyesek ezek a szerek.

Bár a különféle drogok beszerezhetőségét nehezebbnek mondták a magyar fiatalok, mint európai kortársaik, elkeserítő, hogy idehaza amfetaminokhoz és kokainhoz meglepően könnyen juthatnak, amit az is mutat, hogy a magyar tinédzserek mindkettőben az európai top10-ben vannak. Ez már csak azért is meglepő, mivel a kokó az egyik legdrágább kábítószer a maga 20 ezer forint körüli grammonkénti árával, márpedig itt önálló keresettel nem rendelkező fiatalokról van szó.

A tanulmány a fiatalok 5 százalékát sorolta a problémás fogyasztók közé, akik drogoznak, isznak és cigiznek is. Ők jellemzően fiúk, szakközépiskolások és községben élnek. Nagyobb arányban fordulnak elő ebben a csoportban olyanok, akik szülő nélkül, csonka vagy mozaik családban, átlag alatti jövedelmi körülmények között nőnek fel, és az édesanyjuk nem jutott el az érettségiig. Ugyanakkor minden negyedik 9. vagy 10. évfolyamba járó fiatal besorolható a problémás csoportok valamelyikébe, ami azt jelenti, hogy egyetlen fiatal sem védett pusztán társadalmi helyzete alapján. 

 

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bsip / Getty Images Hungary)