Pál
-1 °C
3 °C

Orbán-ellenes népszavazás lehet 2022

20190315165651 5K8A4019
2020.11.30. 15:25

Egyszerűsödik azzal a képlet, hogy a Momentum küldöttgyűlése az ellenzéki pártokkal való közös listaállítás mellett foglalt állást. A Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd ezt már jóval korábban megtette. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke az Azonnalinak elismerte, gyakorlatilag már el van döntve a párton belül, hogy beállnak a közös lista mögé. A Jobbiknak egyelőre nincs hivatalos álláspontja.

Azzal azonban, hogy az ellenzéki szereplők többsége már kijelölte a közös utat, a Jobbiknak sem lesz ideje sokáig a leállósávban maradni. A párt részéről korábban már elhangzott, hogy a választók által leginkább támogatott indulási formát fogják választani.

Az ellenzéki pártelnökök találkozóin eddig az

egy az egy elleni indulásról, az előválasztások lebonyolításáról, a közös választási program készítéséről és a közös miniszterelnök-jelölt állításáról született megállapodás.

A tárgyalások anélkül is a közös lista irányába tartottak, hogy előbb a kormány, majd Volner János független országgyűlési képviselő, a papíron létező Volner Párt alapítója a választási törvény, pontosabban a listaállítás szigorítására nyújtott volna be parlamenti javaslatot.

Mindkét módosítása olyan kereteket jelöl ki, amelyek a közös listába „kényszerítik” az ellenzéki együttműködés pártjait, noha erre talán nem is lenne szükség. De akkor mégis miért lehet érdeke a kormányoldalnak, hogy az ellenzéki pártok közös listán induljanak?

Ingatag a kormányoldal kampánystratégiája?

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a Fidesz tud vagy tudni vél valamit, amit a közvélemény még nem, mivel nem nyilvános méréseket készíthetett az egyéni választókerületekre lebontva.

Lehet, hogy vannak olyan adataik, amelyek szerint elég sok ellenzéki szavazót elriasztana egy olyan lista, amelyben a Momentum együtt szerepelne a Jobbikkal vagy éppen Gyurcsányékkal

– mutatott rá az Indexnek nyilatkozó Nagy Attila Tibor.

Az elemző úgy véli, a Fidesz abban is bízik, hogy

a közös lista összeállítása és az előválasztások nagyon felerősítik az ellenzéki pártok közötti ellentéteket,

amelyek segítenek lerombolni az ellenzéki pártok kormányzóképességébe vetett hitet.

A Fidesz ebbéli bizakodását erősíti, hogy több ellenzék által irányított városban a városvezető koalíciós partnerek között viszály robbant ki, és az ilyen ellentéteknek még korántsem értünk a végére

– tette hozzá.

Nagy Attila Tibor kifejtette, a Fidesz kampányában vélhetőleg szerepet fog játszani, hogy az ellenzék közös indulását „Soros-listának”, illetve a pártokat „Gyurcsány szekértolóinak” nevezik majd.

Az elemző szerint a Fidesz kampánystratégiája csak akkor működhet, ha a kormányoldal 2022 elejéig nagyjából megőrzi mostani népszerűségét. Kormányváltó hangulatban viszont a közös ellenzéki lista jelentős győzelmet arathat a Fidesz fölött, hiszen a közös lista és a közös egyéni jelöltek leegyszerűsítik az ellenzéki szavazók számára a helyzetet.

Ez esetben Orbán-ellenes népszavazássá válik a következő parlamenti választás, hiszen akinek elege van a mostani hatalomból, annak elég lesz egy listára és egy jelöltre leszavaznia

– jelentette ki Nagy Attila Tibor.

Árulkodó a választási törvény újabb igazítása

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a Fidesz beárazta, hogy az ellenzéki összefogás meg fog valósulni, ezért ehhez az új helyzethez alakítja a választási rendszert. (A Publicus Intézet stratégiai igazgatója október közepén az Indexen megjelent publicisztikában elemezte a választási törvény „bütykölését”.)

A kamupártok »rendszere« elkezdett egyre kevésbé hatékony lenni, már nem 3-4, hanem inkább 1-2 százalékot veszít vele az ellenzék

– fogalmazott az elemző az Indexnek. A szavazók egyre jobban megtanulták, hogy hova nem érdemes szavazni. A választási törvény módosításával némileg „erőforrás-igényesebbé” tették a kamupártok létét, „így még jobban uralma alatt tudja tartani ezt a területet is” a kormányoldal.

Pulai András egy másik szempontot is felhozott a választási törvény módosításával kapcsolatban. Léteznek vagy a választásokig létrejöhetnek olyan kis pártok, amelyek nem tagozódnak be az ellenzéki összefogásba, de ellenzéki szavazókat szólítanak meg, mert maguk is – „legalább részben, legalább kommunikációjukban” – ellenzékiek.

Ilyen például a Kétfarkú Kutya Párt, a Szanyi Tibor által alapított ISZOMM, a Volner Párt és a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt is.

Ezek egy része, bár kívül van az összefogáson, mégis együttműködik azzal

– hívja fel a figyelmet a Publicus Intézet stratégiai igazgatója.

Úgymond, „kívülről támogatják” az ellenzéki együttműködést: koordináltan kevés jelöltet indíthatnak, és azokat is ott, ahol az ellenzéki együttműködésnek nem ártanak – ám mégis meg tudják őrizni a saját identitásukat, illetve elérhetik az állami támogatáshoz szükséges 1 százalékos szavazatarányt.

Pulai András úgy véli, ezt a „támogató koordinációt” lehet megakadályozni a listaállítás belépési szintjének emelésével, és így lehet akár 3-4 százalékot is lefaragni az összefogott ellenzékből.

A listaállítás szigorítása ugyanis mindenhol „szavazható” alternatívát ad azoknak, akik esetleg lemorzsolódnak az ellenzéki együttműködésről, például mert nem értenek egyet az összefogással.

Az, hogy a Fidesz miért érdekelt a választási törvény újabb és újabb „igazításában”, és miért számít pár százalék is neki, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint azt is elárulja, hogy a kormányoldalon szoros eredményre számítanak.

(Borítókép: Ellenzéki tüntetés a Szabad sajtó úton 2019. március 15-én. Fotó: Németh Sz. Péter / Index)