Gyűlnek a tapasztalatok az orosz és kínai vakcináról is
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
A Kormányzati Tájékoztatási Központ arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyarország 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le különböző gyártóknál – Pfizer–BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, CureVac –, ezen oltóanyagok közül jelenleg csak a Pfizer–BioNTech és a Moderna-vakcina rendelkezik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével.
Azt is írták, hogy december 26. és január 12. között négy Pfizer–BioNTech és egy Moderna-vakcina-szállítmány érkezett Magyarországra, ez a mennyiség 129 860 ember beoltásához elegendő. A megérkezett vakcinák nagy részét már felhasználták a kórházi oltópontokon, és az idősotthonokban is megkezdődött az oltás.
A kormány gyorsabb akar lenni Brüsszelnél
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, hogy az uniós oltóanyag-szállítás lassú, 100 ezer alatt van az unión keresztül Magyarországra érkező heti mennyiség, amivel körülbelül 30 hétig tartana 3 millió ember beoltása. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kormány ennél gyorsabban akarja maga mögött hagyni a lezárások korszakát, ehhez viszont máshonnan is kell vakcinát beszerezni.
Az ezzel a céllal összhangban, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban az áll, hogy
a kormány szerint az uniós vakcinabeszerzéseken túl is szükséges koronavírus elleni oltóanyagok vásárlása a magyar emberek egészségének és életének megvédéséért.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feladataként jelölte meg a kormány, hogy a további oltóanyagok beszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtegye, továbbá Varga Mihály pénzügyminiszternek kell biztosítania az ehhez szükséges forrásokat az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból.
Sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter botrányosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság hosszú hónapokon keresztül folyamatosan támadta azokat az országokat, amelyek más forrásokból is szerettek volna oltóanyagot vásárolni.
Szijjártó Péter szerint az Európai Unió által támogatott vakcinafejlesztésből származó oltóanyag éppen az uniós tagországokba jut el a leglassabban.
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kiemelte, hogy a magyar oltókapacitás jóval nagyobb, mint amennyi koronavírus elleni vakcina van. A miniszterelnök szerint
egy hétvégén akár másfél millió embert is képes lenne Magyarország beoltani.
Arról is beszámolt, hogy hamarosan végeznek az egészségügyi dolgozók és a szociális otthonok lakóinak oltásával. Nemsokára a 60 év feletti, krónikus betegek is megkaphatják.
Ez egymillió embert jelent, őket be lehetne oltani a kínai vakcinával
– tette hozzá Orbán Viktor.
A kínai vakcinával kapcsolatban azt mondta, már csak az szükséges, hogy a magyar egészségügyi hatóságok kimondják, hogy biztonságos. A hatóságoktól körültekintő és gyors döntést vár el.
Semmi nem tiltja a magyar kormány tárgyalásait
A kormány friss döntése arra irányul, hogy Magyarország az Európai Unió engedélyezési és beszerzési módjánál gyorsabban jusson hozzá több vakcinához.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar engedélyezési eljárásokon nem kell átmennie a beszerzett vakcináknak, amelyeknek széles körű alkalmazása más országokban már megkezdődött.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtónyilatkozata szerint
semmi nem tiltja, hogy egy tagállam külön tárgyaljon olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki a közös beszerzési program, és adott esetben saját hatáskörben – és saját felelősségére – adjon ki ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt egy ilyen oltóanyag alkalmazására.
A tagállamok megállapodása azt jelenti, hogy az Európai Bizottság által vezetett közös tárgyalások mellett nem tárgyalnak külön-külön, netán egymást túllicitálva a közös vakcinabeszerzésbe bevont gyártókkal.
„Ez biztosítja, hogy az oltóanyagok mindenhol egységesen, lakosságalapú elosztási kulcs szerint álljanak rendelkezésre, és például a kisebb tagállamok se szenvedjenek hátrányt a nagyobb, jelentősebb mennyiségeket megrendelni képes országokkal szemben”
– olvasható a sajtónyilatkozatban.
Már az EU-t is érdekli az orosz vakcina
Jelenleg is az orosz – a Szputnyik V – vakcina klinikai tesztelésének eredményére vár a kormány. Szijjártó Péter 2020 decemberének végén jelentette be, hogy 6000 ampullányi orosz vakcina érkezett hazánkba.
Oroszországban 40 ezer ember bevonásával vannak túl a Szputnyik V klinikai tesztelésen, amelynek eredménye 91,4 százalékos hatékonyságot mutat.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ismertette, hogy a klinikai kutatás szabályai szerint először 3000 embernek fogják beadni az oltást, és ha a tesztek rendben lezajlottak, utána engedélyezhetik a magyar hatóságok a Szputnyik V általános használatát.
Madurka Ildikó, a Korányi Intézet főorvosa a Spirit FM január 8-i Exkluzív című műsorában számolt be arról, hogy tagja volt annak a Moszkvába kiutazó magyar delegációnak, amely látta, hogyan készül az orosz vakcina.
A szakmai úton részt vettek a magyar engedélyeztetési eljárásban résztvevő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet tagjai, illetve virológusok is.
Madurka Ildikó elmondta, hogy Moszkvában volt lehetőségük az ottani gyógyszerfelügyeleti intézetben beszélni azokkal a kollégákkal, akik az orosz vakcinát minősítik és vizsgálják, továbbá elmentek abba a gyárba is, ahol a Szputnyik V készül.
A Korányi Intézet főorvosa szerint az orosz gyár bármelyik európai országnak része lehetett volna, modern laboratóriuma van, amelynek sok nyugat-európai ország is örülne.
Az orosz vakcina klinikai vizsgálatáról is részleteket árult el: PCR-tesztet, antigéntesztet végeznek az embereken, naponta kell kérdőívet kitölteniük. Aki megkapta az oltást, annak adatai automatikusan bekerültek egy rendszerbe.
Videokónferencia keretein belül is ellenőrizték a betegeket, akik kaptak egy karperecet, ami a légzésszámukat, pulzusukat regisztrálta a rendszerben. Madura Ildikó hozzátette, hogy
a klinikai vizsgálat ehhez hasonló lesz Magyarországon is.
A napokban közölte az Európai Bizottság, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is előzetes tárgyalásokat folytat már a Szputnyik V gyártójával.
Tehát a helyzet úgy fest, hogy bár a magyar kormány az orosz vakcina ügyében előbb lépett, mint az Európai Unió, már utóbbi is komolyan érdeklődik a Szputnyik V iránt. A gond az, hogy Oroszországnak nincs elegendő gyártókapacitása. Legalábbis Gulyás Gergely előzőleg erről beszélt az ATV-nek.
A tesztelésben örömmel veszünk részt, de oltóanyag tömegesen az uniós beszerzések keretében vagy Kínából érkezhet
– fogalmazott a miniszter.
Jó hatásfokú a kínai vakcina
Az orosz mellett a Sinopharm kínai vállalat vakcinája (többféle kínai vakcina is ismert) a másik, amely a kormány szerint segíthet a járványhelyzet leküzdésében.
Szijjártó Péter közlése szerint folyamatosan konzultálnak az Egyesült Arab Emirátusokkal és Bahrein kormányával, mivel ezekben az országokban a kínai oltóanyagot használták fel, így a tőlük kapott tapasztalatokat, illetve dokumentációkat is fel tudja használni a nemzeti hatóság az engedélyezési folyamatban.
Az Egyesült Arab Emirátusok január elején hagyta jóvá a Sinopharm vakcináját, az ottani tesztelés harmadik fázisának előzetes eredményei alapján 86 százalékos a hatékonysága, és száz százalékban megakadályozta a közepes és súlyos szintű megbetegedéseket.
Kemenesi Gábor virológus a Klubrádió Esti gyors című műsorában arról beszélt, hogy a kínai vakcina az eddig publikált eredmények (a harmadik tesztfázis eredményeit még nem tették közzé) alapján
egy jó hatásfokú, oltási reakcióit tekintve abszolút jól kategorizálható oltásnak számít.
Rusvai Miklós virológus az ATV-nek pedig azt mondta, hogy
ha Magyarország el akarja érni a nyájimmunitást, akkor megoldás lehet a kínai oltóanyag.
A szakember hozzátette: számos országban már kipróbálták ezeket a kínai vakcinákat, és nem bizonyultak rossz hatásfokúnak, komoly mellékhatásokról nem számoltak be. Hátrányaként említette, hogy háromszor kell oltani.
Kétszer kell oltani 28 napos időközzel, és a harmadik oltást az 56. napon kell adni
– magyarázta az ATV-nek.
Az Index kérdésekkel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez, többek között azért, hogy megtudjuk: hol tart az orosz vakcina klinikai kutatása, illetve ugyanez mikor kezdődhet meg a kínai vakcina esetében. Kérdéseinkre egyelőre még nem kaptunk válaszokat.
Az operatív törzs azonban – szintén az Index kérdésére – arról tájékoztatott, hogy tudományos együttműködés keretében vizsgálják a Szputnyik V orosz vakcina tulajdonságait. Korábban Kásler Miklós már közölte, hogy a magyar klinikai vizsgálatban a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vesz részt.
(Borítókép: Egy egészségügyi dolgozó koronavírus elleni vakcinával tölti fel a fecskendőt Moszkvában. Fotó: Anton Novoderezhkin / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
