- Belföld
- miniszterelnök-jelölt
- ellenzéki összefogás
- ellenzék
- fekete-győr andrás
- momentum
- miniszterelnök-jelölt portrék
Kívülállóként érkezve, mégis összefogva lenne miniszterelnök Fekete-Győr András
További Belföld cikkek
- Halálra gázoltak egy gyalogost Győr külterületén
- Lecserélték a zászlókat a lázadók lobogójára Szíria budapesti nagykövetségén
- Lázár János Vitézy Dávidot és Magyar Pétert is leárulózta
- Életveszélyessé vált a siófoki szálloda, egy ötemeletes hotel veszi át a helyét
- ORF: Ezentúl akár osztrák mentő is érkezhet a magyar betegért
Fekete-Győr András 1989. április 13-án született Budapesten. Solymáron járt két tannyelvű (német) általános iskolába, a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 2015-ben jogászként végzett az ELTE Jogtudományi Karán, közben Erasmus-ösztöndíjjal két szemeszteren át a Heidelbergi Egyetemen tanult.
2013-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodánál gyakornokoskodott néhány hónapon keresztül, 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál töltötte szakmai gyakorlatát. 2015-ben Budapesten négy hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezői pozícióban, majd 2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen hallgatott politikatudományt.
Fekete-Győr András és a politika
Elmondása szerint 2014. január 15-én, hét négyzetméteres párizsi szobájában nézett egy Index-videót az MSZP–Együtt–DK–PM–Liberálisok kormányváltó szövetségének sajtótájékoztatójáról. Ezután döntötte el, hogy egy új generációs politikai közösséget hoz létre, amely alternatívát nyújt.
Az is világossá vált számomra, hogy nem szabad betagozódni sehova, létre kell hozni a saját szervezetünket. És újra kell definiálni Magyarországon a politikus fogalmát is, hogy az ne korrupciót, hanem a közösség ügyeiért felelősséget vállaló embert jelentsen
– nyilatkozta akkor az Indexnek.
2014–2015-ben már szervezték a politikai közösséget, de Fekete-Győr András visszatért külföldre, Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot. Később egy Bundestag-ösztöndíjjal Berlin felé vette az irányt, ahol Hans-Peter Friedrich EU-politikáért felelős CDU/CSU-frakcióvezető-helyettes irodájában volt gyakornok.
2016 nyarán, újra Magyarországon, a Momentum Mozgalom elnökévé választották, 2017-ben pedig berobbantak a közéletbe a Nolimpia-kampánnyal. A 2017 eleji aláírásgyűjtés a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről tartandó népszavazásról szólt; az addig ismeretlen mozgalom 266 ezer aláírással elérte, hogy visszavonják a pályázatot, ezért megkapták az „álomgyilkos” jelzőt a kormányoldalról.
A Momentum és politikusai – különösen Fekete-Győr András – óriási médiafigyelmet kaptak, portrék és interjúk készültek. A pártelnök 2018-ban felkerült az amerikai Forbes 30-as listájára, az európai közéletre legnagyobb hatást gyakorló 30 év alatti politikusok kategóriájában.
A lendületet viszont nem sikerült mandátumokra váltani, 2018-ban az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt maradva 3,06 százalékot értek el az országgyűlési választásokon. A Momentum elnöksége lemondott, Fekete-Győr András a tisztújítás után azonban maradt az elnöki pozícióban.
2018 őszén megkapta az Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.
Egy 2017-es interjúban így emlékezett vissza politikai szerepvállalásának kezdetére:
Nekem borzasztó nehéz volt lenyelni 2014-ben, hogy amit elkezdek, annak a vége valószínűleg az lesz, hogy politikussá válok. Máig van bennem dilemma, mert egyfelől a magyar politikusok nagyon alacsonyra helyezték a lécet, nagyon szar minőségű politikát csináltak, másfelől ezzel olyan szinten elinflálták a hitünket a politikában, amit időbe telik feloldani.
Választási sikerek
A 2019-es EP-választás hozta el az igazi áttörést a Momentumnak, minden várakozást felülmúlva, közel 10 százalékos eredménnyel Cseh Katalin és Donáth Anna is bejutott az Európai Parlamentbe.
A 2019-es önkormányzati voksoláson az ellenzéki koordináció résztvevőjeként több polgármesteri széket is megnyertek, például Balogh Csaba Göd, Déri Tibor Budapest IV. kerület, Nyirati Klára Baja, Soproni Tamás Budapest VI. kerület vezetője lett.
Megbékéltek Gyurcsány Ferenccel
A Momentum az indulásakor nemcsak a Fidesz-kormányt, hanem az elmúlt harminc évet akarta leváltani. A 2017. márciusi interjúban Fekete-Győr András még úgy vélekedett Gyurcsány Ferencről, hogy
nem mindenkivel szemben vagyunk arrogánsak – ha ez arrogancia –, de nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből.
Innen mégis eljutottak oda, hogy a kormányváltás érdekében, a választási rendszer logikájához is alkalmazkodva együttműködjenek a DK-val. A Gyurcsány Ferencet érintő kérdésre 2020 szeptemberében már azt mondta, „ha úgy tetszik, igen, megbékéltünk”.
Vállalhatatlan politikusokat még így is talál az ellenzéki térfélen, a Partizánnak leszögezte, hogy Mesterházy Attila egyenlő a Fidesszel, és abszolút no-go, hogy a szocialista képviselő szerepeljen a közös listán.
Viharos ügyek
Fekete-Győr András 2017 májusában személyesen tett váratlan látogatást az Origo szerkesztőségében, hogy számonkérje az egyik újságírót a Momentumot lejárató cikkek miatt. Ezt az akciót akkor több ellenzéki párt, például a DK, az LMP és a Jobbik is kritikával fogadta.
2021 márciusában is erősen fogalmazott egy, a médiát érintő kérdésre válaszolva:
Azokat a propagandistákat, akik ott vannak a TV2-ben vagy az Origóban, akik szándékosan rossz hírét keltik másoknak, szándékosan hamis és valótlan tényeket állítanak, őket egy időre eltiltanám a foglalkozásuktól. Eltiltanám a hivatásuk gyakorlásától.
A nagy felháborodást kiváltó szavak után egy héttel a Hír TV-ben már árnyalta a képet:
Az a törvényhozói tervem, hogy azokat a propagandistákat, akik szándékosan valótlanságokat állítanak, más emberek méltóságát, becsületét sértik, velük kapcsolatban a Büntető törvénykönyvet szigorítsuk.
Program és felcsúti per
A Momentum részletes, 75 oldalas programot hirdetett, ez az Új Magyarország Terv. Fekete-Győr András a bemutatóbeszédében azt is meghatározta, hogy kormányváltás után mit kellene tenniük az első három, az első harminc és az első háromszáz napon.
Mészáros Lőrinc napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet
– így hangzott az azóta talán legtöbbet idézett mondat. A miniszterelnök-jelölt egyik legfőbb ígérete az elszámoltatás, ez kapta a szimbolikus felcsúti per nevet. Az erős kijelentések után többen is arra figyelmeztettek, hogy nem jogállami módon nem lehet jogállamot építeni, de Fekete-Győr András többször is közölte, hogy csak jogállami eszközöket szabad alkalmazni.
A potenciális kormányváltás utáni első három napban többek között felfüggesztenék és megvizsgálnák a folyamatban lévő közbeszerzéseket, állami hirdetés stopot rendelnének el a médiában, nem engednék felszállni a magánrepülőgépeket, és csatlakoznának az Európai Ügyészséghez.
A miniszterelnök-jelöltek ígéreteivel ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk.
Fekete-Győr András, a miniszterelnök-jelölt
2021. február 21-én jelentették be, hogy Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki előválasztáson.
A lehetetlen a mi szótárunkban nem létezik. Úgyhogy most is azt mondom: vágjunk bele. Elfogadom a Momentum közösségének felkérését – miniszterelnök-jelöltként képviselni fogom az új Magyarország tervét az előválasztásokon.
Egyelőre viszont nem áll jól a közvélemény-kutatásokban, a favoritoktól – Karácsony Gergelytől, Jakab Pétertől és Dobrev Klárától – egyértelmű a lemaradása.
Ellenzéki miniszterelnök-jelöltek portréi az Indexen
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy keddtől vasárnapig – június 29-től július 4-ig – sorozatot indítunk, és egyenként bemutatjuk az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket. A Kutatócentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív, online népesség körében az ellenzéki előválasztásról, ennek eredményét figyelembe véve a Pálinkás Józsefről szóló portré után, szerdán (30-án) Fekete-Győr Andrásról, csütörtökön (július 1-jén) Márki-Zay Péterről, pénteken (július 2-án) Dobrev Kláráról, szombaton (július 3-án) Karácsony Gergelyről, végül pedig a kutatás szerint a legesélyesebb jelöltről, Jakab Péterről vasárnap (július 4-én) közöljük portrécikkünket.
(Borítókép: Csorba Dániel / Index)