Még hogy nincs víziójuk: közös programban forr össze az ellenzék

Tavaly októberben jelentette be a hatpárti ellenzék, hogy elkezdődik a közös programalkotás. Idén januárban pedig arról tájékoztattak, hogy hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit. A részletes kormányprogramot őszre ígérték, de egy vitaanyagot már közreadtak, amelyhez mindenki hozzászólhat a Közösalap.hu honlapon június 30-ig.

Ez lesz az a közös alap, amelyet minden párt minden jelöltje vállal és képvisel majd az előválasztáson. A programalkotó munka pedig az együttműködő pártok és szakmai civil szervezetek műhelyeiben addig is folytatódik

– közölték az ellenzéki együttműködésben részt vevő pártok.

A közös program véglegesítése csak azután fog megtörténni, hogy az előválasztáson eldőlt a miniszterelnök-jelölt személye, formálisan ugyanis majd ő zárja le a folyamatot.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje is ezt erősítette meg a Magyar Narancsnak adott interjújában, amikor azt mondta, hogy a végleges program az előválasztás után, a közös miniszterelnök-jelölt irányításával fog megszületni.

A DK-s politikus azt is kijelentette, hogy a miniszterelnök-jelöltnek elsősorban az ellenzéki pártok közös alapvetését kell képviselnie, ami jelenleg még az említett vitaanyag formájában létezik.

Dobrev Klára nem is hirdetett külön programot, mint mondjuk a momentumos Fekete-Győr András és a párbeszédes Karácsony Gergely, noha elképzelései a DK miniszterelnök-jelöltjének, illetve többi versenytársának is vannak.

Polgári Magyarország

A polgári értékeket szem előtt tartó Új Világ Néppárt „korlátozott” mértékben, előfeltételekkel szövetségese a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A párt miniszterelnök-jelöltje Pálinkás József akadémikus. Külön előválasztási programot nem mutatott be, de az Új Világ Néppárt honlapján nyilvánosan elérhető, hogyan képzelik el a kormányzást.

A legfontosabb lépés a társadalom tagjainak és intézményeinek kiszabadítása a jelenlegi függőségi helyzetükből. Ez szabadíthatja fel az alkotó energiákat. Ez teremti meg a jog uralmát. A kormányzásra vállalkozóknak csak akkor van esélyük a szakpolitikák: a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a külpolitika és a fenntarthatósági politika megegyezéses kialakítására, ha ebben egyetértenek

– olvasható az Új Világ Néppárt honlapján.

A párt programjának fő pontjai a gazdasági, külpolitikai, oktatási, fenntarthatósági, egészségügyi elképzeléseket fedik le.

A vállalások között szerepel, hogy a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót beépítenék a bruttó bérbe, legalább annyi uniós támogatást adnának a kis- és középvállalkozásoknak, mint a nagyvállalatoknak.

Csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, bevezetnék az eurót, támogatnák a szomszédos országokban élő magyarság önkormányzati törekvéseit.

A kezdő pedagógusbéreket három év alatt az átlagbérhez igazítanák, az iskolákat sokszínű szabad szellemi műhelyekké tennék. Bevezetnék a zöld rezsicsökkentést, vagyis napelem kerülne minden magyar háztetőre, miközben a szénerőműveket bezárnák, az ápolónők bérét és a kompetenciájukat is a piaci szinthez igazítanák.

Pálinkás József az Indexnek adott interjújában arra a kérdésre, hogyan szabná át egy kormányváltás esetén az egyetemi modellváltás keretében létrehozott alapítványi rendszert, elmondta: a kormányváltásoknak nem kell feltétlenül azzal a következménnyel járniuk, hogy minden rendszert felborítanak, amelyet az előző kabinet épített.

Az egészet úgy lehetne feloldani, ha a teljes kutatási és oktatási autonómiát visszaadnánk a szenátusnak. A kuratóriumok feladatkörét pedig újra kellene gondolni: az egyetemek gazdasági felügyeletét, melyet a minisztérium nem biztos hogy felelősséggel távolról el tud látni, megtarthatja a kuratórium. A szenátus és a független, külföldi értékelők munkáját viszont ne vegye át

– fejtette ki az Új Világ Néppárt elnöke és miniszterelnök-jelöltje.

Új Magyarország

„Pontosan meg kell mondanunk, hogy milyen lesz ez az új Magyarország. Ha egyetlen szóban kellene összefoglalnom: nyugati” – jelentette ki Fekete-Győr András a Momentum februári jelöltbemutató eseményén, amelyen közölte: elindul a miniszterelnök-jelöltségért az előválasztáson. Azt is hozzátette, hogy új politikai generációra, új gondolatokra van szükség.

Emellett több pontban vázolta fel a Momentum Új Magyarországának tervét. Például brit és osztrák mintára reformálnák meg az egészségügyet, felmondanák Paks 2 szerződéseit, szélerőműveknek adnának zöld utat, 2035-től kizárólag elektromos autókat engednének forgalomba hozni Magyarországon, valamint bevezetnék az eurót.

A párt részletesebben egy 75 oldalas komplett programban is kibontotta elképzeléseit (online formában hozzáférhető). Hat meghatározó részre osztható, amelynek programcímei: Nyugodt otthon, 21. századi iskola, Jó munkahely, Európai kórház, Közös ország, Zöld bolygó.

Az Új Magyarország terve erőteljesen arra épül, hogy a „régi” Magyarország fideszes elitjével leszámoljon: korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, a korrupciós bűncselekmények bizonyítékainak megosztását nyomravezetői díjjal jutalmaznák, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket az EU-val együtt szeretnék megvizsgálni, megindítanák a felcsúti pert, illetve elzárnák a Mészáros-birodalom közpénzcsapjait (oligarchaadót is bevezetnének), és az így felszabaduló forrásokat a magyar iskolák, kórházak és munkahelyek felé irányítanák át.

A Momentum visszaszerezné a magánalapítványokba folyatott közpénzt, illetve visszavennék az „ellopott” kaszinókat, a balatoni szállodákat, a vidéki kastélyokat.

A momentumos politikusok már nemegyszer tettek hitet a finn oktatási modell mellett, amelynek elemeit átvéve szerveznék újra a magyar oktatást: a nyelvtudást, a digitális ismereteket, a csapatmunkát, a kreativitást, a kritikai gondolkodást, a tanszabadságot helyeznék középpontba.

Az ellenzéki párt oktatási tervei között szerepel, hogy szabad kezet adnának az iskoláknak a tantervük összeállítására, 18 évre emelnék a tankötelezettséget, ingyenessé tennék az első diplomát, valamint autonómiát kapnának az egyetemek a szakkínálat és kutatási profil kialakítására.

Az emberközpontú gazdaság céljával bevezetnék a luxusjachtadót, a magánrepülő-adót és a kastélyadót, 2030-ra elérhetővé tennék a négynapos munkahetet, kétkulcsos adót vezetnének be, a legkevesebbet keresők számára bérkiegészítő adójóváírást adnának, a vállalkozásoknak az első munkavállaló után elengednék a járulékfizetési kötelezettséget, megfeleznék a vállalkozások által adóügyintézéssel töltött időt.

Mindenki Magyarországa

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti programjáról és/vagy elképzeléseiről az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomnál érdeklődtünk, amely a kérdéseinkre válaszul közölte: a hódmezővásárhelyi polgármester az előválasztási kampányban az elszámoltatásra, a korrupció megállítására és az új alkotmányozásra helyezi a hangsúlyt.

Arról is tájékoztatták az Indexet, hogy Márki-Zay Péter az országjárása során hétről hétre megosztja álláspontját a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekben, Nagykátán pedig már bemutatta vidékfejlesztési stratégiáját. Hozzátették: az előválasztási folyamatban azonban korai még kormányprogramról beszélni, mivel azt az ellenzéki együttműködésnek közösen kell majd kidolgoznia a 2022-es kormányváltásra felkészülve.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom szerint Márki-Zay Péter azzal az előnnyel indul több más miniszterelnök-jelölthöz képest, hogy már polgármesterként bizonyított, és másfél év alatt teljesítette szinte minden választási ígéretét.

Az Ígéretfigyelő adatai szerint a tervezett projektek több mint kilencven százaléka már elkészült vagy folyamatban van Hódmezővásárhelyen. Polgármesterként tehát már bizonyított, országos szinten is megcsinálja majd

– közölték.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az előválasztási kampányban Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom összes képviselőjelöltje a szervezet alapértékeit meghatározó Nemzeti Minimumot követi.

A programvázlatnak tekinthető 12 pont között szerepel, hogy jogállami alkotmányt és igazságos választási rendszert szeretnének, leváltanák Polt Péter legfőbb ügyészt, és létrehoznának egy politikusoktól független korrupcióellenes ügyészséget, megakadályoznák az újságírók állami vegzálását és a propagandagyárak kormányzati fenntartását, valamint finanszírozását.

Továbbá felülvizsgálnák Paks 2 szerződéseit, mihamarabb bevezetnék az eurót, rendbe hoznák az egészségügyet és az oktatást, nyilvánossá tennék az ügynökaktákat, megvédenék az országot az illegális bevándorlóktól és „az Orbán Viktor által betelepített letelepedési kötvényes bűnözőktől”.

Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke Pilvax-estek címmel sorozatot indított, amellyel az a célja, hogy a miniszterelnök-jelöltek kifejthessék saját programjukat. Az első részről az Index is közölt összefoglalót: Márki-Zay Péter bontotta ki, hogyan is képzeli el az ország jövőjét.

A hódmezővásárhelyi polgármester többek között arról beszélt, hogy miért nem lehet nemzeti tőkésosztálynak nevezni a Fidesz-közeli vállalkozókat, miért nem jó a kormány családpolitikája, illetve hogy miért felháborító a Fudan Egyetem ügye.

Sokak Magyarországa

A Demokratikus Koalíció jelöltbemutató rendezvényén Dobrev Klára arról beszélt, hogy egy olyan európai magyar köztársaságot szeretne, amely egyben a sokak Magyarországa.

Azt is bejelentette, hogy a koalíciós kormány, amint hivatalba lép, korrupciós vészhelyzetet fog hirdetni. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz által alapítványokba „kilopott” közvagyont vissza fogják venni, és a felelősök a bíróságok előtt fognak felelni „az elsőtől az utolsóig”, továbbá azonnal csatlakozni fognak az Európai Ügyészséghez, és „kiirtják a korrupciót”.

Kilátásba helyezett a „luxus-rezsicsökkentés” helyett egy úgynevezett közműminimumot. Dobrev Klára szerint húzni kell egy határt: aki kevesebbet fogyaszt, kapja ingyen, aki többet, fizessen kicsit többet, aki sokkal többet fogyaszt, fizessen sokkal többet.

Sérelmezte, hogy a családi pótlék tíz éve változatlan, ezért a szívügye, hogy a duplájára emeljék, ahol fogyatékos gyereket nevelnek, ahol egyedülálló a szülő, ott pedig háromszorosára kellene emelni.

Indulásának bejelentése óta elképzeléseit sajtótájékoztatókon vagy közleményekben bontja ki Dobrev Klára, többek között azt ígérte, ha kormányt alakíthat 2022-ben:

• újra elfogadtatja azt az összeférhetetlenségi törvényt, amelynek alapján a kormányfő, a miniszterek, az állami vezetők és családtagjaik nem részesülhetnek állami támogatásban és nem indulhatnak közbeszerzéseken;
• vagyonbiztosok kirendelésével zárolnák a közpénzekből milliárdossá hízott oligarchák vagyonát;
• 2022 után nem lesznek orosz és kínai hitelek: fel fogják mondani a Budapest–Belgrád-vasútvonalra, a Fudan Egyetemre és a Paks 2-re vonatkozó hitelszerződéseket;
• újra bevezetik a nyugdíjak svájci indexálását, hogy a nyugdíjak a bérekkel együtt nőjenek, ezzel pedig megállítsák a nyugdíjasok elszegényedését. Egyszeri, 150 ezer forintos kárpótlást is adnának a nyugdíjasoknak.

99 százalék Magyarországa

Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje – akit az LMP és az MSZP is támogat – az általa életre hívott 99 Mozgalom kampányeseményén hirdetett programot. A politikai jóvátételről szóló pontjain túl egy gazdasági mentőcsomagot (jóvátétel az elhibázott válságkezelésért) is felvázolt.

Újraindítási támogatás járna a bajba jutott kisvállalkozásoknak. A kkv-k két évig mentesülnének a szociális hozzájárulási adók befizetése alól. Az álláskeresési járadék folyósítását kilenc hónapig bővítenék, a koronavírus-járvány alatt munkájukat elvesztőket visszamenőlegesen is támogatnák.

A járvány során igénybe vett táppénzt utólag kiegészítenék a munkavállalók számára száz százalékra. Egyszeri, ötszázezer forintos támogatásban részesítenék az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókat.

Az önkormányzatokat az állam támogatná az elvont iparűzési- és gépjárműadó-bevételek kieséséért. Eltörölnék a fideszes önkormányzatokat támogató úgynevezett különleges gazdasági övezeteket, továbbá kivetnék a Tiborcz-adót és a Mészáros-adót.

A rabszolgatörvényként ismert szabályokat haladéktalanul eltörölnék, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel együtt kidolgoznák a Munka törvénykönyvének a munkavállalói jogokat jobban biztosító módosítását. A közmunkabért felemelnék a minimálbér szintjére.

Visszavárnák a politikai okokból meghurcolt CEU-t, visszaállítanák az egyetemi autonómiát, és ahol a szenátus kéri, felülvizsgálnák az egyetemi modellváltást.

Az állami földprivatizáció folyamatát és eredményeit is megvizsgálnák, és felmondanák az adófizetőket megkárosító tisztességtelen haszonbérleti szerződéseket.

Újraszabályoznák a trafikpiacot, és ismét lehetővé tennék, hogy bárki nyithasson trafikot, „ne csak a fideszes haverok”.

A program szerint kárpótolni kell a rokkantnyugdíjasokat az elmúlt évtizedben elszenvedett, alkotmányellenes döntésen alapuló sérelmeikért: a tíz év alatt jogsértően elvett járadékokat a törvény erejével kompenzálnák.

Hogy Karácsony Gergely miként képzeli el a „99 százalék Magyarországát”, arról a mozgalom honlapján közzétették programjának kilencpontos alapvetését, amely a következőket tartalmazza: szociális jóvátétel, igazságos gazdaságpolitika, a demokrácia megerősítése, a vidéki Magyarország felemelése, európai színvonalú egészségügy, esélyteremtő oktatás, zöld Magyarország, átláthatóság és korrupció elleni harc, a magyar nemzet helye a világban.

Jólét Magyarországa

Jakab Péternek, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének nyilvánosan elérhető előválasztási programja nincs, de a szlogen már megvan hozzá. „Fizessenek meg a tolvajok! Jólétet minden magyarnak!” – általában ezzel a két felkiáltójeles mondattal zárja közleményeit a jobbikos politikus.

Hogy az elsőt aláhúzza és demonstrálja, pontosan mit is ért alatta, legutóbb a szegedi Csillagbörtönre vetítette Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc arcképét. Ezt megelőzően májusban már elpróbálta ezt a performance-ot, akkor a „Fizessenek meg a tolvajok!” felirattal együtt vetítette a kormányfő és a nagyvállalkozó arcát a Parlamentre.

Noha inkább zajos parlamenti szereplései, csörtéi vannak előtérben, Jakab Péter egy hatpontos miniszterelnök-jelölti vállalást is közzétett a saját kampányoldalán.

E szerint minden magyar miniszterelnöke lenne határon innen és túl, olyan szociális védőhálót hozna létre, amely senkit sem hagyna az út szélén, a korrupció minden formáját üldözné, továbbá minden magyart meg akar védeni a külső és belső veszélyektől, legyen az bűnözés, járvány, illegális migráció vagy természeti csapások.

Mindent meg fogok tenni, hogy a családok, közösségek, települések, önkormányzatok, vállalkozások jobb helyzetbe kerüljenek és egyforma eséllyel jussanak fejlesztési forrásokhoz az ország minden pontján. Mindent megteszek az élhető környezetünk megóvásáért

– ígéri Jakab Péter arra az esetre, ha megválasztanák miniszterelnöknek. Helyre kívánja állítani Magyarország „megromlott nemzetközi megítélését” is, hogy az Európai Unió hasznos tagjaként fejlődhessen.

Június 7-i felszólásából konkrétabb elképzelései is kiderültek, amikor arról beszélt, hogy mit kellene tennie a kormánynak. Jakab Péter elengedné az szja-t az átlag alatt keresőknek, megduplázná a családi pótlékot, illetve csökkentené az áfát.

Akárcsak a többi ellenzéki párt, a Jobbik is korábban többször kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

A párt egy másik többször hangsúlyozott javaslata a Mi Várunk nevű otthonteremtési és bérlakásépítési koncepció, amelynek keretében évente öt-tízezer új bérlakás építését vállalják, felszámolva a lakhatási válságot.

„A Jobbik azért nem állt elő önálló programmal, mert maximálisan tiszteletben tartja az ellenzék közös, épp társadalmi vitán lévő programjának alapvetéseit, ennek megalkotásában tevékeny részt vállalt, és ebben minden fejezetben visszaköszönnek a magyar néppárt, a Jobbik elképzelései és javaslatai is” – nyilatkozta a közös programalkotásban részt vevő Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke az Indexnek.

Azt azonban kiemelte: Jakab Péter évek óta következetesen világítja meg, hogy a magyarok megalázóan alacsony bére folyamatos leszakadást eredményez, pedig számos ponton lehetne beavatkozni a bérszínvonal javítása érdekében. A közszférában közvetlenül, a piacon közvetett eszközökkel, vagy éppen a stratégiai megállapodásokban ennek kikötésével – tette hozzá Z. Kárpát Dániel.

Arra is kitért, hogy a főváros és a vidék közti bérszakadék a vidék elnéptelenedéséhez, illetve elszegényedéséhez vezet, amelynek megálljt kell parancsolni. A Jobbik szerint az uniós forrásokat minden esetben tartós munkahelyeket teremtő beruházásokba kell fektetni.

A Magyar Hang beszámolt a Jobbik legutóbbi értelmiségi találkozójáról, amelyen Jakab Péter arról beszélt: független Magyarországot akar, amely nem a bűvös hetes cikkelytől várja, hogy megszabadítsa a gonosztól, a Nyugat részének tartja magát, de azért nem vesz át mindent kontrollálatlanul. Példát mondva megjegyezte: ő „soha nem fog azért küzdeni, hogy egy gyereknek három apja legyen”.

Nincs ék az ellenzéki pártok között

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek a Fudan Egyetem ügyében közösen foglalták állást. Karácsony Gergely kezdeményezésére nyílt levelet írtak Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének, akivel tudatták: bármelyikük is lesz Magyarország következő miniszterelnöke, „a választók többségének nyilvánvaló akaratával összhangban” haladéktalanul leállítják a Belgrád–Budapest-vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti campusának a jelenlegi feltételek mellett való megépítésére irányuló beruházást, „és ennek következtében nem kívánnak élni az ezen projektek keretében a jelenlegi kormányzat által Magyarország számára igényelt hitellel sem”.

Dobrev Klára is felhívást kezdeményezett az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek számára: írjanak közös levelet az uniós tagállamok vezetőinek arról, hogy Magyarország az EU tagja marad 2022 után is.

A sajtó és a közvélemény számára úgy tűnhetett: az ellenzéki összefogásba éket vert, hogy a többi ellenzéki párttól eltérően a Jobbik megszavazta a pedofilellenes törvénycsomagot, amelyhez egy utolsó pillanatban hozzáadott – melegellenes felhangja miatt kritizált – kiegészítés jelentős társadalmi és ellenzéki tiltakozást váltott ki.

Az Index több ellenzéki párt politikusánál is rákérdezett, és mindegyik ugyanazt mondta: az együttműködés továbbra is szilárd alapokon áll, a véleménykülönbségnek nincs hatása az előválasztás/jelöltállítás folyamatára, illetve a közös programalkotást sem akasztotta meg, a pártok közötti viták konstruktívak.

(Borítókép: Pálinkás József, Fekete-Győr András,  Márki-Zay Péter,  Dobrev Klára, Karácsony Gergely és  Jakab Péter . Fotó: Kovács Tamás / MTI, Bruzák Noémi / MTI,  Huszti István / Index,  Koszticsák Szilárd / MTI,  Bánkúti Sándor / Index,  Bruzák Noémi / MTI)