Egyre nagyobb pályán kell fociznia Karácsony Gergelynek

Index ellenzék karácsony.png
2021.07.03. 09:00
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői közösen indulnak a 2022-es országgyűlési választáson, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről és egyéni képviselőjelöltekről előválasztáson döntenek a szavazók. Az Index ezen a héten portrésorozatban mutatja be azokat az ellenzéki politikusokat, akik megmérettetik magukat a 2021. évi előválasztás első fordulójában szeptember 18–26. között. A tét, hogy ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson, vagyis hogy kinek kell legyőznie a Fidesz–KDNP jelöltjét, várhatóan Orbán Viktor kormányfőt. Ma Karácsony Gergely főpolgármester portréját ismertetjük.

Fehérgyarmaton született 1975. június 11-én, kertészmérnök szülők gyermekeként, saját bevallása szerint részben innen ered a zöldpolitika iránti érzékenysége is. A szabolcsi Nyírtasson nőtt fel, majd a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett. Először a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakára járt, de váltott, és végül az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett szociológusdiplomát. Tanított a Széchenyi István Szakkolégiumban és a Budapesti Corvinus Egyetemen. Nős, felesége pedagógus, két gyermeket nevelnek.

Diáktársai, egykori kollégái empatikus, kompromisszumkész emberként emlékeznek rá, aki főként kutatásmódszertani jártasságával hívta fel magára a figyelmet, semmint sarkos véleményeivel. Az országos nyilvánosság akkor ismerte meg a nevét, amikor a Medián piac- és közvélemény-kutató cég munkatársa lett, előbb kutatásvezetőként, majd kutatási igazgatóként. A társadalmi-közéleti folyamatok elemzőjeként gyakori vendége volt a tévéstúdióknak az ezredforduló környékén.

Tanácsadóból kampányfőnök, képviselőből polgármester

Karácsony Gergely a Medgyessy-Gyurcsány-érában a Miniszterelnöki Hivatal egyik szakértői stábjában dolgozott, a szabaddemokrata Horn Gábor meghívására. Igazán sosem tudott azonban azonosulni a „hivatalos magyar baloldal” politikájával, ezért 2009-ben belépett az új politikai alternatívát ígérő LMP-be, melynek sebesen kampányfőnöke, képviselőjelöltje, majd országgyűlési képviselője is lett. A Lehet Más a Politika 2010-es parlamentbe jutásában a legtöbb korabeli harcostársa szerint nagy szerepe volt Karácsony választásszociológiai szaktudásának. Schiffer András akkori pártelnök viszont utóbb több helyütt is beszélt arról, hogy Karácsony „SZDSZ-es múltját” nem ismerte a tagság.

Amint Karácsony frakcióvezető-helyettes lett, végleg szakított a kutatói léttel, hivatásos politikussá vált – annak minden dilemmájával együtt. 2012-ben Bajnai Gordon exminiszterelnök bejelentkezett ellenzéki kormányfőjelöltnek, ami válaszút elé állította az LMP-t, így Karácsonyt is. A belvita, mint ismeretes, pártszakadássá fajult: Karácsony Gergely az összefogáspárti Párbeszéd Magyarországért (PM) egyik vezérarca lett, és végül Gyurcsány Ferenccel karöltve hirdette a korszakváltás programját.

Nem tagadom, néhány Unicumot meg kellett innom ma, hogy elviseljem a helyzetet, nem szeretem, hogy így alakult, de ez van.

– mondta erről 2014 januárjában a hvg.hu-nak. Ezt az ideológiai félfordulatát sokan azóta sem értik, de tény, hogy a zuglói polgármesterségnek már az Együtt-PM jelöltjeként vágott neki 2014-ben, és sikerrel. A mögötte álló két pártalakulat sebesen elolvadt ugyan, de személyes imázsa és pozíciója végül megerősödve jött ki a kalandból.

Zuglóból (kis kitérővel) a Városházáig

Karácsony polgármesterként az elvtelen nagypolitikai alkuk világából az elvtelen helyi pártalkuk világába csöppent. Ő maga polgármester lett ugyan, de az őt támogató pártok nem szereztek közgyűlési többséget, a baloldal és a Fidesz azonos számú képviselői patthelyzetet teremtettek helyben. Karácsony fideszes alpolgármester kinevezésével próbálta elnyerni a kormánypártok delegáltjainak jóindulatát, amiért a sajátjai bírálták, ellenfeleit viszont kevéssé hatotta meg.

Olykor egyenesen MSZP-Fidesz háttérmutyikra célozgatott a parkolási díjak elfolyásával kapcsolatos anomáliákról szólva, de hasonló „nagykoalíciós összjáték” látszott a képviselői fizetések megemelése, a bizottságok számának felduzzasztása és az önkormányzati cégek menedzselése ügyében is. A Karácsonnyal szembeni heves jobboldali támadás és saját önkritikus mentsége – formabontó módon – szövegszerű azonosságot mutatott: nem volt ereje Zuglóban rendet tenni. Pontosan ugyanazzal védekezett tehát, amivel vádolták.

A zuglói rögvalóságról ő maga így emlékezett az Indexnek 2019 októberében:

Én elég sokat küzdöttem Zuglóban a Fidesszel, és igen, sok vitám volt a szocialistákkal is. (...) Van egy pont, amikor az ember úgy gondolja, hogy nem az az ő útja.

Ebben a lélektani pillanatban lett a Párbeszéd (ekkor már csak így hívták) miniszterelnök-jelöltje, mely 2018-ban történetesen közös listát állított a szocialistákkal. Az ötlet papíron jónak tűnt: Karácsonynak volt közéletileg használható imázsa, de nem volt mellé országosan mérhető pártja, az MSZP-nek pedig akadtak ugyan szavazói, de nem volt szimpatikus vezéralakja. A csoda azonban elmaradt, főként azért, mert az ellenzéknek ekkor négy, a választásokon egymás ellen induló miniszterelnök-jelöltje is volt, ami még gombócból sem kevés.

Karácsony Gergely egy kiszivárgott hangfelvételen így értékelte saját akkori kormányfői esélyeit még 2017 végén:

Alapvetően az az érzésem, hogy a f*sznak hagytam magam rábeszélni erre miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem.

Az elemzői véna tehát nem tűnt el belőle sosem. A Zuglóból való elmenekülés tényleges forgatókönyvének végül a főpolgármesterség bizonyult: magabiztosan győzte le Tarlós Istvánt 2019 őszén – az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Momentum, és az LMP együttes támogatásával. (A Jobbik ugyan nem állt be mögé, de ellenjelöltet sem indított ellene.)

Saját szavai itt is beszédesek:

Szerencsére a budapestiek úgy döntöttek, hogy nagyobb pályán kell fociznom.

A járvánnyal mázlija volt

A budapesti közgyűlésben már kényelmes baloldali többség fogadta, szemben a zuglói helyzettel. Beköszönő gesztusaként díszpolgári cím adományozását kezdeményezte Tarlós István számára, amivel sok támogatóját rögtön össze is zavarta, hiszen főpolgármesteri kampányának kulcsüzenete az volt, hogy Tarlós a fideszes önkény becstelen bábja. A lépés egyébként sem jött be: a Fidesz-kormánnyal való konszolidált viszony kialakítása délibábos naivitásnak bizonyult – ezt utóbb Karácsony Gergely is elismerte.

Hogy csak a legélesebb feszültségeket említsük az elmúlt hónapokból: Lánchíd-felújítás körüli egymásra mutogatás Budapest és a kormány közt, az iparűzési adó elvonása járványkezelés címén (a főváros bevételeinek hetven százalékát teszi ki és bő ötödével csökkent tavaly), a Pesti úti idősotthon Covid-áldozatai miatt pedig gyakorlatilag legyilkosozta a kormánypárti sajtó a főváros jelenlegi vezetését. Ezekhez képest már-már kedélyes epizódnak számít a „hiperpasszív” angol nyelvtudáson való élcelődés, vagy az, hogy a főpolgármester lekövérezte Orbán Viktort egy külföldi lapinterjúban (amelyért utóbb bocsánatot kért).

A koronavírus-járvány kitörése gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy Karácsony Gergely kampányígéreteit méltányosan számon kérjék rajta, hiszen rendkívüli állapotok voltak és vannak mindenütt éppen. Ebben a speciális értelemben a Covid valamiféle kegyelmi időszakot biztosított a főpolgármesternek eddig, és számára éppen a legjobbkor.

Technikai koalíció, miniszterelnök-jelöltség

Karácsony Gergely ilyen előzmények után (a bennfenteseket persze nem igazán meglepve) jelentette be indulását az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltségért. Egyben létrehozta 99 százalék nevű mozgalmát, amelynek sajtóhírek szerint egyik célja az lehet, hogy formálisan is egyesítse az MSZP-t, a Párbeszédet és az LMP-t – így egyszerűsítve a szervezeti képletet az ellenzéki oldalon.

Bírálói szerint már megint ugyanaz történik, ami a Párbeszéddel vagy Zuglóban is: Karácsony elkezd valamit, majd külső nyomásokra hivatkozva félbehagyja azt, miközben ő maga – alkuk hátán – egyre magasabbra jut. Amivel most éppen a budapesti szavazóit hagyja cserben, akik őszinte hittel adtak neki mandátumot a főváros vezetésére.

Mások viszont arra emlékeztetnek, hogy 2011-ben éppen Karácsony Gergely nevéhez fűződött az akkor még mindenki által lehurrogott „technikai koalíció” ötlete, mely az összes ellenzéki párt erőinek egyesítésében látta a kétharmados kormánybuktatás egyetlen realitását. (Akkor a Jobbik még nem volt középpárt, ezért a korabeli terv szerint az alkotmányos konszolidáció és az új választási rendszer elfogadása után ismételt választásokat írtak volna ki – végre fair szabályok mentén.)

A választásszociológusi logika szerint tehát semmi meglepő nincs abban, hogy Karácsony Gergely kíván az élére állni annak az összellenzéki projektnek, amelyet ő maga talált ki kerek egy évtizeddel ezelőtt. Személy szerint egyébként is puhára esik, ha nem jön össze a terv, hiszen főpolgármesteri helyzete stabil.

Legnagyobb ellenfele: önmaga

Konszenzuskereső alkata miatt Karácsony Gergelyt rendkívül nehéz hatásosan diabolizálni; ezért állítják be Gyurcsány Ferenc bábjaként a máris futó kampányhirdetések, illetve ezért vették védelmükbe még kormányoldali prominensek is, amikor tiszteletlen tónusban kérdezték őt a közszolgálati televízióban. Szelídsége ugyanakkor könnyen gyengeségnek is hathat a bizonytalanok számára – amint erre a The Economist elhíresült (kövérezős) elemzése is rámutatott.

Talán éppen erre a kihívásra válasz az, ahogyan kommunikációjában bekeményített az elmúlt hetekben. Kész lefújni az atlétikai világbajnokságot, ha a kormány nem hátrál meg Fudan-ügyben. Nemcsak Tiborcz-adó, de Mészáros-adó is lesz, ha nyer. Brüsszel segítségét kérte, hogy „a pekingi és moszkvai szervezett választási manipulációt” megakadályozza. Legutóbb pedig egyenesen kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett a magyar autópályák privatizációja ügyében.

Karácsony Gergely főpolgármester előválasztási sikere alighanem azon múlik, hogy az ellenzéki szavazók elhiszik-e neki: kinőtte már a gesztuspolitizáló korszakát.

Ellenzéki miniszterelnök-jelöltek portréi az Indexen

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy keddtől vasárnapig – június 29-től július 4-ig – sorozatot indítunk, és egyenként bemutatjuk az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket. A Kutatócentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív, online népesség körében az ellenzéki előválasztásról, ennek eredményét figyelembe véve a Pálinkás Józsefről szóló portré után, szerdán (30-án) Fekete-Győr Andrásról, csütörtökön (július 1-jén) Márki-Zay Péterről, pénteken (július 2-án) Dobrev Kláráról, szombaton (július 3-án) Karácsony Gergelyről, végül pedig a kutatás szerint a legesélyesebb jelöltről, Jakab Péterről vasárnap (július 4-én) közöljük portrécikkünket.

(Borítókép:  Csorba Dániel / Index)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön