Dézsi Csaba András: Nem szeretem a Mekk Elek-stílusú munkát

Sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben pedig haladunk észak felé, és Győr kardiológus polgármesterével, a nemcsak a gyógyításban, de a hazai politikában is igazi veteránnak számító, fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. 

Készülnek a negyedik hullámra?

Hogy lesz-e negyedik járványhullám, majd a politikusok eldöntik, ahogy szokás mondani (válaszolja nevetve). Egyébként igen, készülünk, mert Európa-szerte folyamatosan nő a fertőzések száma, egyre több helyen ismét szigorítani fognak.

Az első három hullám egészében mekkora anyagi kiesést jelentett a győri költségvetésnek?

Borkai Zsolttól a kasszát 2020 januárjában üresen örököltem, így eleve hiányoztak a felélhető tartalékaink. Ráadásul a vízügyi és a lakásalapból is el volt költve egy kis pénz, amit szintén vissza kell majd pótolni. Most összességében egy jelentős összeg, 15-16 milliárd forint mínusz, amivel nem kalkulálhatunk, mert nem folyt be a kasszába, vagy valamilyen jogcímen ki kellett adnunk. Ebből csaknem egymilliárd esett ki az ingyenes parkolással. Ezeknek a bevételeknek egy része a Győr-Szol Kft.-hez futott volna be, akik többek között a győri köztisztaságért felelnek, többek között a fűnyírást és a sarazást végzik.

Mi az a sarazás?

Ezt én is mostanában tanultam meg, hogy micsoda. Leginkább egy visszatérő munkát jelentő, pénzbe kerülő feladat. Odamegy egy ember lapáttal, és az úttestnél, a járdaszegélynél felgyűlt sarat, ami rákúszik a csatornalefolyókra, fogja, majd szépen ellapátolja, hogy a víz megint el tudjon folyni. Ez és a hasonló munkálatok azért is fontosak, mert a Coviddal járó anyagi nehézségek ellenére sem akarok engedni abból, hogy Győr legyen az ország legrendezettebb, legtisztább városa.

Cserébe hol kell majd meghúzni a nadrágszíjat?

Jó kérdés, én is ezen dilemmázok napok, hetek óta, de nem lesz baj, kigazdálkodjuk, legfeljebb lassabban és nehezebben teljesülnek a terveink. Az biztos, hogy nem vagyok hajlandó a kultúrán spórolni, mert orvosként és polgármesterként is azt mondom, ennyi bezártság és a járvány okozta depresszív hatás után hibát követünk el, ha nem adunk az embereknek szórakozási lehetőséget. Pláne, hogy most sem tudjuk, meddig tart a mostani, hirtelen jött szabadságunk, és pontosan meddig védenek a vakcinák a különböző mutációk ellen. Én egyébként kötelezővé tettem volna a koronavírus elleni oltásokat, mert világosan látszik, hogy egy olyan világjárványról van szó, amelyik megöli az embereket, és taccsra vágja a gazdaságot.

Továbbra is töretlen lelkesedéssel használja a közösségi oldalakat. Most épp a legújabb „műsor” a követői számára, hogy szintén a Covid hatására polgármesteri vizitbe kezdett, és végigjárja Győr körzeteit. Kiderült, mi a győriek legnagyobb problémája?

Ahogy várható is volt, a lakossági panaszok 85 százaléka a közlekedéssel, az utak és a járdák állapotával kapcsolatban érkezett, ami 25 év helyi képviselői karrier után egyáltalán nem lepett meg.

Mi az oka, hogy ennyire gyalázatos állapotba kerülhetett a hagyományosan gazdag városként számontartott Győr úthálózata?

Egyfelől azért, mert Győr a maga 600 kilométeres úthálózatával és 450 kilométernyi járdaszakaszával, plusz a kerékpárutak, igencsak speciális helyzetben van. Ez rengeteg. Olyannyira, ha az egészet elkezdenénk felújítani, mire a végére érünk, már kezdhetjük is elölről a teljes folyamatot. Győr ráadásul régiós központként az iparterületeink vonzása, nap mint nap jelentős közúti forgalmat indukál.

Másfelől?

Itt kritikus vagyok, mert amióta polgármester lettem, másfél év alatt körülbelül öt nagy utcát újítottunk fel teljesen. Aztán ebből kettőt minőségi problémák miatt felbontattam és újraaszfaltoztattam. Nem szeretem a Mekk Elek-stílusú munkát. Az utak kérdése egyébként azért is nehéz, mert egy részük állami kezelésben van, ezért már megbeszéltem az országgyűlési képviselőinkkel, hogy velük is nyakunkba vesszük a várost.

Ha már a kritikánál tartunk, újabban azzal támadják ellenzéki oldalról, hogy mi kerül 21 milliárdba a főként állami forrásból megújuló győri fürdőn. Bezzeg Debrecenben kétszer ekkora területen építettek háromszor ekkora fürdőt, feleennyi pénzből. Hogy jön ki a matek?

Nem tudom, hogy Debrecenben például milyen gyakran árad ki a Duna és a Rába. Ahogy azt sem tudom, hogy a hasonló támadások megfogalmazói hallottak-e már árvízvédelemről, és látták-e a közelmúltbeli megrázó képsorokat az emberéleteket követelő holland és a német árvízről. Az árvíz például olyan szinten tette tönkre a strandot és a fürdőt, hogy a legendás győri, szabadtéri Cziráky-medence konkrétan kettétörött, pedig egy masszív betonteknő volt. Ez pedig jelentős mértékben megdrágítja a projektet, mert a felelős építkezés jegyében gondolunk a lakók és annak védelmére is, amit megépítünk, hogy ne akkor kezdjünk el ismét sipákolni, amikor megint jön az árvíz.

Valószínűleg a támadáscunami csak ezután jön, hiszen a tavaszi választásokon ezúttal az egyesült ellenzékkel néz majd szembe a Fidesz. Ön szerint mire lehet képes az ellenzék?

Bármire, mindenre, a legrosszabbra. Főleg, ha összeáll a szélsőjobboldal, vagyis a nemzeti szocialisták az internacionalista szocialistákkal, akik leginkább a mentén próbálják összegyűjteni a maguk bázisát, hogy kit milyen sérelem ért eddig ebben az országban. A sérelempolitizálás viszont egyedül arra jó, hogy az értelmes párbeszédet megakadályozva tovább szítsa az indulatokat, és élet-halál harccá alakítsa a közéletet. Miközben alapkérdésekben minden magyarnak egyet kellene értenie.

Az ön világában melyek ezek az alapkérdések?

Az egyik, hogy a nemzet szuverenitása a legfőbb érdek. Amikor megtörtént a rendszerváltás, a Szovjetunió megszűnésével világossá vált, hogy Nyugat-Európa szemében mi mint közép-kelet-európai blokk pusztán potenciális piac vagyunk, ahová bevonulhatnak a cégeikkel. Ez egyfajta modern gyarmatosítói mentalitás. Nyilván ezzel munkát adtak az embereknek, ugyanakkor nem szabad engedni, hogy ismét totális gazdasági és politikai függőség alakuljon ki. Az Orbán-kormánynak éppen ezért nincs jelenleg valós alternatívája, mert az egyetlen, ami azon dolgozik, hogy Magyarország önrendelkezését lehetőség szerint biztosítsa. A járványhelyzet is csak azt bizonyította, hogy amint baj van, a nemzetállamok egyedül magukra számíthatnak, hiszen egyből mindenki lezárta a határokat, és magának kezdte beszerezni a vakcinát és a speciális orvosi eszközöket.

Ezek után mennyire fog részt venni a tavaszi országgyűlési választási kampányban?

Természetesen ahogy eddig is, elmondom a véleményemet, és a parlamenti képviselőink mellé állok. Úgy látom, főleg a fiatal, 18–25 év közti korosztállyal kell majd alaposabban elbeszélgetni, akik lehet, hogy bizonyos ellenzéki jelölteket jó fejnek találnak, miközben nem tudják, hogy ők a hazugságaikkal egyszer vagy akár többször is csúnyán leszerepeltek a hazai közélet színpadán. Újabban van csatornám a TikTokon is, mert ma leginkább ott lehet elérni a fiatalokat.

Mi lett a történet folytatása, amikor márciusban kiderült, hogy nem dolgozhat együtt tovább a feleségével, Verával, akivel 17 évvel ezelőtt együtt hozták létre a győri szívkatéteres labort?

Valóban nagy trauma volt, amikor március elején életbe lépett egy új egészségügyi szolgálati jogviszony, ami összeférhetetlennek tartotta, hogy házaspárként egy kórházi osztályon dolgozunk. Ezt továbbra sem tartom életszerűnek, mert rengeteg a házasság az egészségügyön belül, a feleségem nélkül pedig tényleg nem létezne ma ez a labor, hiszen ő addigra már hat-hét éves tapasztalattal rendelkezett ezen a speciális területen, mikor elhívtam Győrbe. Azóta túllendültünk a történteken, nem szoktunk sokáig duzzogni. Keményen dolgozik, és szerencsére nagyon boldog a feleségem.

Most mivel foglalkozik?

Már nem kell a sugárban állnia ólomkötényben, és éjszaka sem kell felkelnie, legfeljebb papagájokat etetni. Viszi többek között azt a webáruházunkat, amit az ellenzéki sajtóban a kampányban csak a narancsízű tablettákat árul a fideszes politikus szöveggel említettek. Most már az általam fejlesztett Dr. Dézsi étrend-kiegészítő tabletták sorában a szív- és májvédő készítmények mellett újabban piacra dobtuk az aranyér és a visszér ellenit is. Közben felkérést kapott, hogy hozzon tető alá egy papagájmentő alapítványi központot.

És mitől kell a papagájokat megvédeni?

Attól például, hogy sokan csempészik őket. Általában úgy, hogy levágják egy PET-palack végét, és belehúzzák a madarat, amitől szállítás közben a papagájok fele elpusztul. Az illegális madárkereskedőket általában el is kapják a határon, a fizikailag és lelkileg traumatizált madaraknak viszont valahova kerülniük kell. Nem véletlenül jártunk legutóbb Szegeden, Nyíregyházán, akárcsak a fővárosi állatkertben, mert meg akartunk nézni az összes profi madármentő helyet. Mi is hasonlót szeretnénk létrehozni a megfelelő orvosi háttérrel. A feleségem eddig két fiókát keltett ki és nevelt föl egészen odáig, hogy a madarak önellátók lettek. Legutóbb pedig Szegedről kaptunk két kis fiókát, most velük foglalkozik.

A mentett papagájok ezek szerint jó kezekben lesznek. Mi lesz a szívkatéteres labor betegeivel? A győri kórházból mennyien távoztak az új törvény óta?

Erről a kórházigazgatót kellene megkérdezni, én csak a saját osztályomról tudok nyilatkozni, ahol eddig két volt tanítványom, két kardiológus szakorvos mondott fel. Az egyikük most Ausztriában épít szívkatéteres labort, a másikuk főállásban a hazai magánegészségügyet választotta.

Ezek után tudják biztosítani az utánpótlást és a megfelelő ellátást?

Természetesen pótoljuk, fiatalokkal, ami tőlünk, idősebb, tapasztaltabb orvosoktól nem kevés pluszidő és -energiabefektetést kíván, mert egy szívkatéteres orvos betanulása még három év, miután letette a szakvizsgáját. Közben van olyan szerencsénk, hogy összetartó szakma lévén, ha kell, más kórházakban dolgozó szakorvoskollégák segítenek ki bennünket, akiket ezért meg is fizetnek. Megoldottuk ezt is, újraszerveztük kollégáimmal az osztály munkáját. Az akutszívinfarktus-ellátással együtt komoly, fizikailag és szellemileg is megterhelő, életmentő munkát végez a csapatunk, ami komoly elhivatottságot kíván. Ezt nem lehet csak a pénzért csinálni.

A gyógyítás mellett legújabb szenvedélye, hogy nagyszabású kulturális negyedet építene egy gigantikus beruházás keretében a régi Rába-gyár elhagyatott ipari területén. Ez olyan lenne, mint a pécsi Zsolnay Negyed?

Nem. Ez egy sikeres projekt lenne. Meghatározhatja Győr jövőképét, hiszen több, mint egy kulturális negyed.

Ez világos, de funkciójában és küllemében milyen lesz az új városnegyed?

Ezt az életművemnek szánom, ami arról szól, hogy milyen legyen, merre fejlődjön Győr a következő ötven évben. A volt Rába-gyár területe azért is jó választás, mert közel van a belvároshoz, akárcsak a Duna-parthoz, ahol szeretnénk egy kikötőt, valamint egy közlekedési múzeumot is építeni. Ahogy a Dunán egy hajózható csatornával leválasztanánk egy zöld szigetet is, illetve itt húznánk fel az új győri színházat is, ahol a három nagy társulatunk, a Győri Balett, a Győri Filharmonikusok és a Győri Nemzeti Színház is otthont kapna. Ebbe a kulturális negyedbe vinnénk a gyermekek házát, akárcsak a Vaskakas Bábszínházat. Ahogy természetesen helye lenne itt irodáknak és lakóházaknak is.

Hol tart most a projekt?

Erre már elkészült a koncepcióterv, amit be fogok mutatni miniszterelnök úrnak.

És mikor prezentálja neki a terveket?

Majd amikor eljutok odáig.

(Borítókép: Dézsi Csaba András. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)