A legfontosabb mai bejelentések:

• Érkezik a nyugdíjprémium, amelynek összege 80 ezer forint.
• 15 évre szóló megállapodás köttetett, a korábbinál alacsonyabb áron egyeztünk meg a Gazprommal.
• 1 millió 900 ezer gyermeknevelő visszakapja befizetett adóját.
• Lehet 13. havi nyugdíj, de ez még nem teljesen biztos.

A miniszterelnök nem olvasta be a műsorba a napi koronavírus-adatokat, de műsorvezetői kérdésre reagált arra, hogy 600 felett volt csütörtökön az új fertőzöttek száma. Mint mondta: „Ha valaki beoltatta magát, megtapasztalta, hogy milyen jó védettnek lenni. […] Egész nyáron készültünk a negyedik hullámra, végrehajtottuk a fiatalok, az iskolások és az idősek oltását is. Felhalmoztunk annyi vakcinát, hogy felkészülten várjuk az újabb hullámot.”

Volt anno egy olyan elképzelés, hogy a nyájimmunitás megvéd minket, ennél a (delta-) vírusnál ez nem működik – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Fotó: Komka Péter / MTI

Nem korlátozásokra, hanem oltásra van szükség: akik felveszi, megkíméli magát egy akár halálos kimenetelű betegségtől, szögezte le. 

Orbán Viktor arról is beszélt: amit a baloldal mond, azt jelentené, hogy Magyarországon az olcsó rezsinek vége, és a rezsicsökkentést visszacsinálnák. Kiemelte: a rezsi világpiaci árakhoz való igazítása azt jelentené, hogy visszacsinálnák a rezsicsökkentést, „visszamennénk oda, ahol 2010 előtt voltunk”.

Hozzátette: általánosságban az a baj a magyar politikával, hogy nem a jövőről vitatkoznak, hanem arról, hogy visszajöjjön-e a múlt, mert a Gyurcsány–Bajnai-kormány ismert alakjai szeretnének visszatérni a magyar politika élére. Ha visszajönnek, akkor visszajönnek a magas árak – értékelt.

Felidézte: 2002 és 2010 között mindig azért ostorozta a Gyurcsány–Bajnai-kormányt, mert többszörösére emelték a gáz és az áram árát. A baloldali kormányok alatt a nagy nemzetközi cégek jól jártak, a családok meg rosszul jártak – jelentette ki.

Hangsúlyozta: 2010-ben ezzel is szakítani kellett, a nemzetközi cégekkel és Brüsszellel is csatát kellett vívni a rezsiárak befagyasztása, rögzítése érdekében. Így jutottunk el oda, hogy ma Magyarországon a háztartások számára a gáz a legolcsóbb Európában, az áram pedig a második legolcsóbb – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország ezt úgy éri el, hogy nincs saját energiaforrása. Ezzel szemben – folytatta – Nyugat-Európában ma olyan áremelések vannak, „amit mi el sem tudunk képzelni”.

A műsorban a Gazprom-megállapodásról is szó esett. Orbán Viktor úgy vélekedett, nincs ok a viccelődésre, mondhatnánk azt is, hogy gáz van. „Ez azt jelenti, hogy a tározók Nyugat-Európában nincsenek feltöltve, emlékeztetett.

Orbán Viktor megerősítette: az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amelyet a kormány feltétlenül szabott a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítéséhez, mindenképpen meglesz.

Nagy ramazúrinak kellene ahhoz történnie, hogy a magyar gazdaság ne érje el az 5 százalékos növekedést. Ha valóban sikerül az, amit Matolcsy György jegybankelnök úr korábban mondott, biztosra vehető ez az eredmény – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Február közepén kellene ennek megtörténnie, árulta el az időpontot. 

Nyolcvanezer forint lesz a nyugdíjprémium, amelyet novemberben fizetnek ki az érintetteknek – kezdte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Mivel az infláció magasabb az év elején vártnál, és az infláció kompenzálásának csak a felét adták oda július elsejéig az időseknek, most az év második felére eső, a várakozásnál magasabb infláció miatt is korrigálni kell a nyugdíjakat – tette hozzá a kormányfő.

Közölte: ezért „szép számmal” lesznek olyan nyugdíjasok, akik a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumon felül a korrekcióval együtt százezer forint körüli egyszeri kiegészítést is kaphatnak.

Mint megszokhattuk, péntekenként a Kossuth rádióban kérdezik Orbán Viktort a legfontosabb politikai történésekről. A kormányfővel készült rádióinterjút az Index percről percre közvetíti. 

Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Kövessenek minket!