Orbán Viktor: Novembertől jön a nyugdíjprémium, 80 ezer forint lesz
-
„A kényelmes, jómódú nyugati élet előfeltétele, hogy a magyar katonák védjék a határt, mi tartóztattuk fel, és harcoltunk a mongolokkal és a törökökkel is. Persze ennek a korszaknak vége, most Európai Unió van, és nekik is ki kell venni ebből a részüket” – hangsúlyozta a kormányfő a közmédiában.
Fotó: Vadnai Szabolcs / MTI
-
A legfontosabb mai bejelentések:
- Érkezik a nyugdíjprémium, amelynek összege 80 ezer forint.
- 15 évre szóló megállapodás köttetett, a korábbinál alacsonyabb áron egyeztünk meg a Gazprommal.
- 1 millió 900 ezer gyermeknevelő visszakapja befizetett adóját.
- Lehet 13. havi nyugdíj, de ez még nem teljesen biztos.
-
A miniszterelnök nem olvasta be a műsorba a napi koronavírus-adatokat, de műsorvezetői kérdésre reagált arra, hogy 600 felett volt csütörtökön az új fertőzöttek száma. Mint mondta: „Ha valaki beoltatta magát, megtapasztalta, hogy milyen jó védettnek lenni. […] Egész nyáron készültünk a negyedik hullámra, végrehajtottuk a fiatalok, az iskolások és az idősek oltását is. Felhalmoztunk annyi vakcinát, hogy felkészülten várjuk az újabb hullámot.”
Ez egy olyan vírus, ami nem megy el; akik nem oltották be magukat, nem reménykedhetnek abban, hogy a vírus eltűnik.
Volt anno egy olyan elképzelés, hogy a nyájimmunitás megvéd minket, ennél a (delta-) vírusnál ez nem működik – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Fotó: Komka Péter / MTINem korlátozásokra, hanem oltásra van szükség: akik felveszi, megkíméli magát egy akár halálos kimenetelű betegségtől, szögezte le.
-
A kerítés felépítésének költségét nem vették figyelembe Brüsszelben, folytatta. Más országoknak, úgy látom, már megígérték a határvédelemre szánt összeg finanszírozását, de ha ők megkapják, akkor Magyarországnak is jár – így a miniszterelnök.
-
„A kényelmes, jómódú nyugati élet előfeltétele, hogy a magyar katonák védjék a határt, mi tartóztattuk fel, és harcoltunk a mongolokkal és a törökökkel is. Persze ennek a korszaknak vége, most Európai Unió van, és nekik is ki kell venni ebből a részüket” – hangsúlyozta a kormányfő a közmédiában.
Fotó: Vadnai Szabolcs / MTI -
Kihelyezett kormányülést tartott és megtekintette a honvédség hadgyakorlatát Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön. A kormányülés egyetlen napirendi pontja a magyar haderőfejlesztés áttekintése volt.
A rádióban erről azt mondta, nehéz helyzetben van a magyar hadsereg, „az a nézet kerekedett felül, hogy ha egy ország NATO-tagállam, akkor spórolhatunk a költségvetésen. De ez nem igaz!”.
Ha nincsen magyar hadsereg, és baj van, nem kapunk külföldi segítséget. Senki sem várhatja el egy idegentől, hogy a saját fiainak épségét kockáztassa azért, hogy máson segítsen; ez akkor is így van, ha egy NATO-tagállamról van szó.
Veszélyek korát éljük, ütőképes hadseregre van szükség. Ki tudja, hogy mit tartogat a jövő, mi lesz itt évek múlva? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki megjegyezte, hogy egy hadsereget nem lehet pár hónap alatt felépíteni, ehhez hosszú évek kellenek.
-
Orbán Viktor arról is beszélt: amit a baloldal mond, azt jelentené, hogy Magyarországon az olcsó rezsinek vége, és a rezsicsökkentést visszacsinálnák. Kiemelte: a rezsi világpiaci árakhoz való igazítása azt jelentené, hogy visszacsinálnák a rezsicsökkentést, „visszamennénk oda, ahol 2010 előtt voltunk”.
Hozzátette: általánosságban az a baj a magyar politikával, hogy nem a jövőről vitatkoznak, hanem arról, hogy visszajöjjön-e a múlt, mert a Gyurcsány–Bajnai-kormány ismert alakjai szeretnének visszatérni a magyar politika élére. Ha visszajönnek, akkor visszajönnek a magas árak – értékelt.
Felidézte: 2002 és 2010 között mindig azért ostorozta a Gyurcsány–Bajnai-kormányt, mert többszörösére emelték a gáz és az áram árát. A baloldali kormányok alatt a nagy nemzetközi cégek jól jártak, a családok meg rosszul jártak – jelentette ki.
Hangsúlyozta: 2010-ben ezzel is szakítani kellett, a nemzetközi cégekkel és Brüsszellel is csatát kellett vívni a rezsiárak befagyasztása, rögzítése érdekében. Így jutottunk el oda, hogy ma Magyarországon a háztartások számára a gáz a legolcsóbb Európában, az áram pedig a második legolcsóbb – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország ezt úgy éri el, hogy nincs saját energiaforrása. Ezzel szemben – folytatta – Nyugat-Európában ma olyan áremelések vannak, „amit mi el sem tudunk képzelni”.
-
Azt, hogy Ukrajna felszólalt a magyar–orosz gázszerződés ellen, a kormányfő úgy kommentálta: sajnos az ukránok szempontjait Magyarország nem tudja figyelembe venni. „Én tisztelem Ukrajnát, és sok sikert kívánok az ukrán embereknek, de gázügyben nem az ukrán emberek érdekéhez, hanem a magyar emberek érdekéhez kell igazodni” – jelentette ki.
-
Kiemelte: valamivel alacsonyabb áron állapodtak meg 15 évre, mint az előző hosszú távú szerződés ára volt, úgy, hogy közben az egész világon felfelé mennek az árak. Ez - mondta – megint egy bravúr, ami a külügyi tárcát, illetve a tárgyaló delegációt dicséri. Hozzátette: az oroszok is korrektek voltak, és sikerült egy megbízható partnerekhez méltó, kölcsönös szempontokat is tiszteletben tartó megállapodást kötni.
Gáz kell, ez a realitás, ezért az oroszokkal szembeni politikai kritikákat, és az energiaellátás, az energiabiztonság kérdését nem lehet összekeverni
– szögezte le Orbán Viktor.
Fotó: Balint Porneczi / Bloomberg / Getty Images Hungary -
A műsorban a Gazprom-megállapodásról is szó esett. Orbán Viktor úgy vélekedett, nincs ok a viccelődésre, mondhatnánk azt is, hogy gáz van. „Ez azt jelenti, hogy a tározók Nyugat-Európában nincsenek feltöltve, emlékeztetett.
-
Orbán Viktor megerősítette: az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amelyet a kormány feltétlenül szabott a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítéséhez, mindenképpen meglesz.
Nagy ramazúrinak kellene ahhoz történnie, hogy a magyar gazdaság ne érje el az 5 százalékos növekedést. Ha valóban sikerül az, amit Matolcsy György jegybankelnök úr korábban mondott, biztosra vehető ez az eredmény – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Elárulta, a többletbevételt vissza kell adni a családoknak. Bonyolult számításokat kellett végezni, összességében 1 millió 900 ezer gyermeknevelő visszakapja befizetett adóját.
Február közepén kellene ennek megtörténnie, árulta el az időpontot.
-
Ha a kormány gazdasági növekedést támogató politikája sikeres lesz a következő három hónapban is, akkor arra is lát esélyt, hogy a következő év elején a 13. havi nyugdíjnak már ne csak két hetét, hanem egy egész havi nyugdíjat tudjanak visszaadni, valamikor február elején. Jelezte: ez még egyáltalán nem bizonyos, „dolgozni kell érte, harcolni kell érte, nem lehetetlen”.
-
Lesznek olyan nyugdíjasok, akik 100 ezer forintos egyszeri kiegészítést is kapnak – közölte a Kossuth rádióban a miniszterelnök. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban elmondta, hogy 2010-ben kapta meg a bizalmat a szavazóktól.
Fotó: Gorondy-Novák Edit / IndexEzzel arra vállalkozott, hogy kiegyenlíti azt, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány tönkretett.
Magasabb lesz a minibálbér, de bérből sosem elég. A 13. havi nyugdíjjal küzdöttek meg a legnehezebben, jegyezte meg. Elmondta, kétheti plusznyugdíjat biztosan visszaadnak, de ha sikerül, akkor február elején akár egy egész havit is.
-
Nyolcvanezer forint lesz a nyugdíjprémium, amelyet novemberben fizetnek ki az érintetteknek – kezdte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor kiemelte: 435 ezer ember a nyugdíjtörvény miatt ennél kevesebbet kapott volna, de a gazdaság teljesítményének köszönhetően a kormány mindenkinek ki tudja fizetni egységesen a 80 ezer forintos összeget.
Mivel az infláció magasabb az év elején vártnál, és az infláció kompenzálásának csak a felét adták oda július elsejéig az időseknek, most az év második felére eső, a várakozásnál magasabb infláció miatt is korrigálni kell a nyugdíjakat – tette hozzá a kormányfő.
Közölte: ezért „szép számmal” lesznek olyan nyugdíjasok, akik a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumon felül a korrekcióval együtt százezer forint körüli egyszeri kiegészítést is kaphatnak.
-
Addig is szalagcímszerűen nézzük, hogy mik történtek az elmúlt napokban. Ezekből azért erőteljesen lehet arra következtetni, hogy a stúdióban miről lehet szó ma.
- Szeptember 28-án véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója, és maratoni szavazatszámlálást követően megismerhettük a pontos végeredményt.
- Gazprom-ügy – ukrán külügy: Orbán Viktor válasza nem lepte meg őket, ha valaki üt, ők visszaütnek.
- Kitiltották az ellenzéki sajtót az Orbán–Babiš-sajtótájékoztatóról.
- Brüsszel és Budapest még gyűri egymást, de meglesz a megállapodás a magyar helyreállítási tervről.
- Koronavírus: 600 felett volt csütörtökön az új fertőzöttek száma.
- Újabb részletek jöttek: nyolcszázezer forintot is visszakaphatnak az szja-visszatérítéssel.
-
Mint megszokhattuk, péntekenként a Kossuth rádióban kérdezik Orbán Viktort a legfontosabb politikai történésekről. A kormányfővel készült rádióinterjút az Index percről percre közvetíti.
Fotó: Fischer Zoltán / MTIKövessenek minket!