Kósa Lajos elismerte, a Belügyminisztérium használta a Pegasus kémszoftvert

A bizottság fideszes elnöke a kétórás zárt ülést követően beszámolt arról, hogy a tanácskozáson felmerült, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzésekor keletkezett szerződéscsomagba.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a szervezet minden, köztük ellenzéki tagja is betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt adna.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét választ, Kósa Lajos elmondta:

Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa Lajos hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt. Hangsúlyozta: a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.

Vadai Ágnes belenézne az aktákba

A DK-s Vadai Ágnes betekintési engedélyt akar kérni a nemzetbiztonsági bizottságtól a Pegasus-szoftver szerződésébe, illetve a program beszerzéséhez kapcsolódó belügyminisztériumi aktákba. A parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának ellenzéki tagja a testület Pegasus-ügyben tartott csütörtöki zárt ülése után elmondta, hogy az eseményen Pintér Sándor belügyminisztert, valamint Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ főigazgatóját hallgatták meg.

Vadai Ágnes közölte: próbáltak rákérdezni olyan konkrét személyekre, akik „ezen a listán szerepelnek”, de a miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy valóban megfigyelték-e őket a szoftverrel. A képviselő úgy fogalmazott: a miniszter „nagyjából abba az irányba ment el a válaszadásban”, hogy ma Magyarországon foglalkozástól függetlenül bárkit megfigyelhetnek, ha úgy gondolják, hogy gyanús, „akár szervezett bűnözés, akár terrorizmus, akár titkosszolgálati tevékenység kapcsán”.

A sajtótájékoztatón részt vett a szocialista Harangozó Tamás, aki azt mondta, hogy ha a bizottsági ülést július végén, augusztus elején tartják, akkor lehet, hogy lett volna súlya a miniszter szavainak, amelyek nagyjából arról szóltak: „higgyük el, hogy itt mindenki a lehető legszebbet és legjobbat tette ebben az ügyben”. Hónapokkal azután, hogy az egész ország azt várta, hogy egy felelős megszólaljon és megnyugtasson mindenkit, ezek már üres szavak – fogalmazott.

Kiemelte: az ülésen egy konkrét választ kaptak, méghozzá azt, hogy minden arra feljogosított szerv – „megrendelőként legalábbis” – használta a szoftvert. Hozzátette, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyáron az Információs Hivatal főigazgatójára hivatkozva még ennek az ellenkezőjét állította.

Pintér Sándor szerint az állampolgárok elégedettek

Az állampolgárok elégedettek a Belügyminisztérium (BM) által irányított szervek munkájával – emelte ki a belügyminiszter a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtti éves meghallgatásán. Pintér Sándor hangsúlyozta: az elmúlt időszakban rendkívüli terhelés alatt dolgozott a BM, kiemelt terhet jelentett az illegális migráció és a koronavírus-járvány, azonban kiemelkedő eredményességgel végezték el a feladatukat.

Hozzátette: egy közvélemény-kutatás szerint a magyar rendőrség munkájára egy 1-től 5-ig terjedő skálán az állampolgárok mintegy 33 százaléka adott jelest, 34 százaléka jót, 20 százaléka közepest és mindössze 11 százalék értékelte elégségesnek vagy elégtelennek a rendőrség munkáját.

Vizsgálattal és cáfolattal kezdődött

Mint ismert, a Pegasus-botrányban az derült ki, hogy Magyarország egyike annak a tíz országnak, amelyik megvásárolhatta az NSO nevű izraeli cég kémprogramját. Több mint háromszáz embert figyeltek meg vele, köztük politikusokat, ügyvédeket és újságírókat is. A kémprogrammal távolról, észrevétlenül lehet behatolni a kiválasztott iPhone-okba vagy Androidot futtató eszközökbe egy olyan kiskapun keresztül, amelyről a gyártók és a mobiltelefonok szoftvereinek fejlesztői sem tudnak. A kormány határozottan cáfolta, hogy Magyarországon törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Pegasus-botrányt politikai hisztériának nevezte egy júliusi Kormányinfón, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint pedig nincs itt semmi látnivaló. A magyar ügyészség vizsgálatot indított még júliusban, a hatpárti ellenzék pedig öt kérdésre várt választ.

A Nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülésén Stummer János elmondta: a kormánytól nem kaptak választ a kémszoftver beszerzésével kapcsolatban, ahogy cáfolat sem érkezett arra, hogy politikusokat vagy újságírókat figyeltek volna meg vele. Időközben az Európai Unió is vizsgálatot helyezett kilátásba.