Orbán Viktor változást ígért, folytatásra készül

Első kormánya idején, 1999. február 4-én tartotta első – országértékelőként beharangozott – beszédét Orbán Viktor. Az Egyesült Államokból átvett műfaj hagyománnyá vált, 2002 után ellenzékből, illetve a 2010-es kormányváltás után ismét miniszterelnökként minden évben – kivéve 2021-ben a járványhelyzet miatt – megtartotta évértékelőjét. A műfajt később átvette Gyurcsány Ferenc is, de a Jobbik elnökeként, a 2018-as választást megelőzően Vona Gábor is tartott évértékelő beszédeket.

Orbán Viktor naptárába a kötcsei piknik és a tusnádfürdői találkozó is beépült. Mindegyiknek hasonló funkciója van, mint az évértékelőnek, ugyanakkor a kötcsei piknik zárt körben ad politikai helyzetértékelést és mutat irányt a fideszes elitnek, míg a tusnádfürdői találkozón, tusványosi beszédében Orbán Viktor a nyilvánosság előtt/számára fogalmaz meg politikai és ideológiai üzeneteket (mint 2014-ban, amikor először beszélt az „illiberális államról”). Leginkább azonban az évértékelőket használja arra, hogy felvázolja politikájának program- és irányadó kereteit.

2010: Még ellenzékben, de kormányra készülve

„Már jó ideje mindenki, akivel találkozom, és minden, amit látok, hallok, tapasztalok Magyarországon, azt mondja, üzeni, sőt kiáltja: változtass! Ez az üzenet nekem és mindannyiunknak szól” – fogalmazott tizenkét évvel ezelőtti beszéde elején Orbán Viktor, akit még egy kampányidőszak választott el attól, hogy 1998 után, a 2010-es választáson ismét kormányra kerüljön. Azt is megjegyezte: nem tudja, volt-e valaha, amióta él, olyan „mélyről jövő és elsöprő igény” a változtatásra Magyarországon, mint akkor, 2010-ben.

Arról is beszélt, hogy itt az ideje nemzeti üggyé tenni a munkahelyteremtést. Azt ígérte, hogy a következő tíz év alatt egymillió munkahelyet fognak létrehozni, ezért pedig mindenekelőtt a hazai kis- és középvállalkozásokat kell támogatni.

Az embereknek csak akkor lesz munkájuk Magyarországon, ha őszintén kimondjuk: ha megvédjük a magyar termékeket, ha megvédjük a magyar árukat, ha megvédjük a magyar földet és megvédjük a magyar vízkészletet

– fejtette ki Orbán Viktor. Emellett a magyar egészségügyi rendszer megmentését, illetve az elszámoltatást is hangsúlyozta.

Nem hagyhatunk örökül a következő nemzedékeknek egy olyan országot, ahol a törvény egyszerűen nem vonatkozik a hatalmon lévőkre, ahol a hatalmasoknak nem kell felelniük semmiért, míg az átlagembert apró mulasztásokért is előveszik

– jelentette ki Orbán Viktor.

2011: Összefogástól a gyarapodásig

Tizenharmadik alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét 2011. február 7-én – immár ismét miniszterelnökként – Orbán Viktor. „Világosan, kendőzetlenül, köntörfalazás nélkül kell beszélnünk a jövőről, amely ránk vár, és a munkáról, amelyet el kell végeznünk, ha azt akarjuk, hogy legyen jövőnk” – jelentette ki. Azt is mondta, hogy kilenc hónappal az összefogás után az ország készen áll a megújulásra.

A miniszterelnök 2011-es jellemzése szerint:

• 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták „a minden további remény alapját jelentő változást”.
• 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új, alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot.
• 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor „Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét”.
• 2013 az emelkedés éve lesz, amikor mindannyian látni fogjuk, hogy „Magyarország megindult fölfelé”.
• 2014 a gyarapodás éve lesz, „amikor megérezzük, amikor kézzelfogható bizonyítékot kapunk arra, hogy erőfeszítéseinknek volt értelme”.

„Ez a terv. Ez a terv azonban nem a szocializmus ötéves terve” – tette hozzá Orbán Viktor.

2012: Európa olyan lesz, mint az alkohol

Tíz évvel ezelőtti évértékelőjén az euróövezeti válsággal összefüggésben Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok tízmillió európai fejében megkérdőjeleződtek saját gazdasági és társadalmi rendszerünk erényei, helyessége, illetve életképessége is.

Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat

– fogalmazott a miniszterelnök.

Amikor 2010-ben az új kormány munkához látott, úgy látta, hogy három bajt kell orvosolniuk: az adósságcsapdát, a munka elveszett becsületét és a tartalékok hiányát. Orbán Viktor szerint a szocialista kormányzás nyolc éve alatt oda jutott az ország, hogy 2 millió 600 ezer adófizető tartotta fenn a 10 milliós Magyarországot.

A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli. Egy erős, független, szabad országot akarunk, amely biztonságos életet nyújt nekünk. Ez nem mesebeli álom, ez minden egyszerű, becsületes ember jogos vágya. Tisztességes munka, biztos megélhetés, érdem szerinti előrejutás, család és otthon, amelyből a gyerekek elindulhatnak az önálló életükbe, és végül méltó idős kor. A legtöbben erre vágyunk. Ezt hívják a társadalomtudósok önálló középosztályi életnek

– fejtette ki Orbán Viktor.

Azt is mondta, hogy a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkeztek, mert a kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult: Magyarország új alapokon áll, és ez immár visszavonhatatlan tény, ahogy az is, hogy ezeket az alapokat már senki sem ütheti ki vagy szedheti fel a magyarok talpa alól. „Ha valakinek mégis kétsége volna, idézze fel a Békemenetben vonuló derűs elszántságát” – jegyezte meg a miniszterelnök.

2013: Elmúlt 20 év, következő 20 év

Orbán Viktor a 2013-as évértékelőjén az 1990 és 2010 közötti húsz évet úgy jellemezte: leépítettük ugyan a múltat, de nem voltunk képesek fölépíteni a jövőt, két világ között ragadtunk, és ezért érezzük zavarosnak ezt a két évtizedet. Hangsúlyozta azonban, hogy mindennél fontosabb: legyen világos elképzelésünk a jövőről, a következő húsz évről, és döntéseinkkel, politikai, gazdasági, társadalmi döntéseinkkel azok irányába haladjunk. „A következő húsz évünk 2010-ben a gazdasági összeomlás árnyékában kezdődött, de jól végződhet” – jelentette ki.

Ehhez a kormány „mestertervét” is részletezte, többek között azt ígérte:

• megszüntetik az ország külső pénzügyi és energiafüggőségét,
• mindenkit kihoznak a devizaadósságból,
• megállítják a népesség fogyását,
• mindenki talál majd itthon munkát,
• a magyar gazdaság versenyképességét a világ legjobb harminca közé viszik,
• tízezer exportáló, versenyképes magyar középvállalatot építenek fel,
• több egyetemet is bevisznek a világ 200 legjobb egyeteme közé,
• a Kárpát-medencében élő és a világban szétszórt magyarokat kulturális, közjogi és szellemi tekintetben is integrálják.

A miniszterelnök azt is mondta, kihasználják a modern kor jogi és technikai lehetőségeit, vagyis a szétszórattatásból világnemzetet építenek, és mindennek eredményeképpen a magyar családok életszínvonala meghaladja majd az európai átlagot.

„Ezt a jövőképet precízen kidolgozott tervekkel, egy újjászervezett állammal, elkötelezett szakemberekkel és egy dolgozni akaró és dolgozni képes társadalommal váltjuk valóra” – emelte ki Orbán Viktor.

2014: A hajdani Kaiser világa még messze

„Mai előadásomban három egyszerű kérdésre keresem a választ. Hová jutottunk? Hová juthatunk? És mit kellene tennünk?” – kezdte évértékelőjét Orbán Viktor 2014-ben. Előbb röviden felsorolta kormánya eredményeit (csökken a rezsi, alacsony az infláció, növekszik a gazdaság), majd úgy fogalmazott: „Ilyen eredményekkel több mint egy évtizede nem hozakodhattunk elő.” Orbán Viktor ugyanakkor arról is beszélt, szó sincs arról, hogy minden a legnagyobb rendben lenne.

A hajdani Kaiser világa, a »minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve« még várat magára Magyarországon. Addig még hosszú utat kell megtennünk

– mondta a miniszterelnök. A 2010-es kormányváltással kapcsolatban azonban úgy fogalmazott, hogy valójában rendszerváltás történt.

A 2014 egyben választási év is volt, így a kampányról és a tétekről is szót ejtett Orbán Viktor. „Sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem” – jelentette ki.

Hogy mit kellene tennünk? Nos, hát meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát

– fogalmazta meg az iránymutatást a kormányoldal számára a miniszterelnök.

2015: Keményen dolgozó emberek

A 2015-ös veszprémi időközi választáson nagy meglepetésre Kész Zoltán (aki most éppen Márki-Zay Péter tanácsadójaként tevékenykedik) legyőzte a kormánypárti ellenfelét, így a kormányoldal elveszítette kétharmados többségét az Országgyűlésben. A vereségre Orbán Viktor is kitért 2015-ös évértékelő beszédében. Azt mondta, úgy látja, hogy híveik egy nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, és minden bizonnyal elégedetlenek a kormánypártokkal.

„Valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben. De talán van itt más is. Talán nem harcolunk eléggé, de legalábbis nem harcolunk elég jól” – fogalmazott az miniszterelnök, aki szerint már látható, hogy egyetlen nyugodt percük sem lesz, folyamatos és kíméletlen támadások, állandó negatív kampány alatt fognak állni.

Ne felejtsük el, aki azt hiszi, hogy a demokráciában létezik olyan, hogy végleges győzelem, az súlyosan téved

– jelentette ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a következő éveknek a mindennapi dolgozó, keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólniuk. Hozzátette, a kormány már sokat tett az érdekükben, de még többre van szükségük. „Most azokat az embereket kell segítenünk, akik nemcsak szeretik Magyarországot, de dolgoznak és dolgozni akarnak érte” – szögezte el.

2016: „Brüsszelt meg kell állítanunk”

A 2016-os évet az Európát 2015 második felében elérő migrációs hullám okozta válság határozta meg. Ez pedig Orbán Viktor hat évvel ezelőtti évértékelő beszédében is központi szerepet kapott.

A történelem ránk rúgta az ajtót, ostrom alá vette Európa határait, az európai kultúrát és az európai polgárok biztonságát

– jelentette ki a miniszterelnök. Azt is elmondta: bár a veszélyhelyzet nem kedvez az árnyalt gondolkodásnak, és még kevésbé a kifinomult érzéseknek, aligha a migránsokra kell haragudni, ugyanis többségük maga is áldozat. „Áldozatai hazájuk összeomló kormányainak, áldozatai rossz nemzetközi döntéseknek, áldozatai az embercsempészeknek” – tette hozzá a miniszterelnök.

Hangsúlyozta, hogy a népvándorlást igenis meg lehet fékezni, erre pedig módot ad Európa helyzete, technológiai, stratégiai és gazdasági fejlettsége. Brüsszel azonban nem képes megszervezni Európa védelmét, ráadásul a szándék is hiányzik belőle.

Brüsszelt meg kell állítanunk

– fogalmazta meg Orbán Viktor a „vezényszót”, ami manapság is uralja a kormány uniós politikáját. A miniszterelnök elutasította a kötelező betelepítési kvótának a felvetését, majd az Európai Unióban lévő törésvonalakat beszélt.

„Az unió jól láthatóan két táborból áll: az unionisták egyfelől, a szuverenisták másfelől. Az unionisták Európai Egyesült Államokat és kötelező betelepítési kvótát akarnak, a szuverenisták a szabad nemzetek Európáját kívánják, és hallani sem akarnak semmilyen kvótáról” – összegzett Orbán Viktor.

2017: Vízben úszkáló nagy testű ragadozó

„Volt és lesz izgalom, meglepetés, fejvakarás, homlokráncolás és szemeknek dörzsölése” – harangozta be Orbán Viktor a 2017-es évet öt évvel ezelőtt.

A miniszterelnök szerint 2016-ban éles kontúrral rajzolódtak ki a hadállások, a nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály pedig fellázadt a vezetők ellen. „Ez a mi közösségünkben, az Európai Unióban azt jelenti, hogy mi, a szuverén országok állunk szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal” – mutatott irányt ismét Orbán Viktor.

Arról is beszélt, hogy Európa nyugati felén és „a nagy vízen túl”, vagyis az Egyesült Államokban beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka, és megszületett gondolatrendőrsége, a politikai korrektség is. Orbán Viktor szerint ez azt hozta magával, hogy az érvelésalapú demokráciát felszámolta a korrektségalapú demokrácia.

Évértékelőjében Soros Györgyöt is megemlítette, akit vízben úszkáló nagy testű ragadozónak nevezett. A miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar származású milliárdosnak határokon átnyúló birodalma van, „rengeteg pénzzel és nemzetközi nehéztüzérséggel”.

Orbán Viktor azt is mondta – amit azóta sokszor elismételtek már a kormányoldalon –, hogy Soros György szervezetei segítik a migránsok Európába való szállítását, és „azon dolgoznak, hogy letérítsék a magyar országgyűlést és a magyar kormányt az emberek által kijelölt útvonalról”.

2018: Egyenként kiosztotta az ellenzéket

Egy újabb választási év köszöntött be 2018-ban, Orbán Viktor ennek megfelelően fókuszálta évértékelő beszédét. Tőle szokatlan módon egyenként bírálta az ellenzéki pártokat, de név szerint csak az egykori nagy riválist, az MSZP-t említette meg.

„Van olyan párt, amelyik idegenlégióst igazol a listavezetői székbe, miniszterelnök-jelöltnek hívatja magát, pedig mindenki látja, csak egy csődgondnok, akinek az jutott történelmi feladatul, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből.” – 2018-ban Karácsony Gergely vezette miniszterelnök-jelöltként választásra az MSZP-Párbeszédet. A szocialista párt – Orbán Viktor jóslata ellenére – nem esett ki a parlamentből.

• A Demokratikus Koalícióra és Gyurcsány Ferencre utalva azt mondta: a másik baloldali párt rátalál régi gyökereire, és egy volt miniszterelnök vezetésével „visszavedlik egy virtigli kommunista párttá”. Einsteint idézve úgy fogalmazott: „az őrültség az, amikor újra és újra ugyanazt tesszük, de mindig más eredményt várunk”.
• Az LMP-ről azt mondta, annak annyi a mondanivalója a világról, hogy lehet más. „Zseniális meglátás! De hogy milyen legyen, azt tőlük aligha tudjuk meg, mert annyira mások, hogy azt sem tudjuk, jobb- vagy baloldaliak, nemzetiek vagy internacionalisták, azt sem tudjuk, ki van bent, és ki van kint, olyan nagy a jövés-menés” – fogalmazott Orbán Viktor.
• Az LMP-ből kivált pártokkal kapcsolatban (gondolhatott akár a Párbeszédre is) azt mondta, a nevüket se lehet megjegyezni, „mert láthatósági problémákkal küzdenek, és kérészéletűek”.
• „De a legabszurdabb, hogy egy szebb napokat is megélt nemzeti párt azzal áll elő a mai vészterhes és migránsverte időkben, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye” – jelentette ki a miniszterelnök a Jobbikra célozva.

Összegzése után úgy fogalmazott: „Udvariasan, de határozattan csak annyit mondhatok, Magyarország ennél többet érdemel.” Azt is hozzátette: „Nem csoda hát, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van.”

2019: Az igazi nagy utazás még most jön

Orbán Viktor három évvel ezelőtti évértékelőjében visszaköszöntek az előző évek témái: migráció, Brüsszel, Soros György, a baloldal nyolc éve. A kormányzati intézkedésekről viszont több konkrétumot is elárult.

A kormány nemzeti konzultációjára hivatkozva kiemelte, hogy nemzeti egységet hoztak létre a család ügyében. „Kilenc év alatt megdupláztuk a családok támogatását, amely arányaiban, egész Európában a legmagasabb” – mondta, majd hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be.

Évértékelője végén Orbán Viktor arról beszélt, hogy az igazi nagy utazás még vár a magyarokra, és a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek.

Ne szemérmeskedjünk, mondjuk ki nyíltan, szerencsésen állnak együtt a csillagok, és minden nap érezhetjük, ha érdemtelenül is, de rajtunk van a Gondviselés áldása

– jelentette ki a miniszterelnök.

2020: A medve nem játék

Orbán Viktor 2020-as évértékelőjéhez a trianoni békediktátum 100. évfordulója adta meg az alaphangot. A koronavírusról szóló nyugtalanító hírekkel már tele volt a nemzetközi sajtó, de még talán senki nem gondolt arra, hogy a nagyon gyorsan világméretűvé terebélyesedő járvány rányomja majd a bélyegét a mindennapokra.

„Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem Önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan. És nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából” – fogalmazott két évvel ezelőtt a miniszterelnök.

A történelmi áttekintés mellett a kormány tízéves időszakáról is beszámolt, majd kijelentette:

Tíz évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy egy nép, amelyik kitalálja a Rubik-kockát, azt is ki tudja találni, hogyan oldjon meg egy reménytelennek tűnő válsághelyzetet. Tíz év után kellő szerénységgel azt mondhatom, kitaláltuk, és meg is csináltuk.

Orbán Viktor külön a fiataloknak is üzent: felnőtt egy nemzedék, akik már nem tudják, mit is jelent az a szó, hogy megszorítás, illetve nem mond nekik semmit, hogy őszödi beszéd, rendőrattak, szemkilövetés, és egy nokiás dobozról is csak a telefon jut az eszükbe, vagy már az sem. A miniszterelnök azt is mondta, 2010-ben az volt a céljuk, hogy a gyermekeknek „ezeket az undok dolgokat” ne kelljen testközelből megismerniük.

De elmondani azért el kell mondanunk, mert aki sohasem látott medvét, nem is fél tőle. És ha egyszer majd szembejön veletek is, nem fogjátok tudni, mit is kell ilyenkor csinálni. Jó, ha tudjátok, hogy a medve nem játék

– figyelmeztette a fiatalokat Orbán Viktor.

2021: Közbeszólt a járvány

Bár 2021-ben nem volt Orbán Viktornak évértékelője, kétszer is Kormányinfót tartott, amelyen beszámolt kormánya aktuális intézkedéseiről, illetve a sajtó is kérdezhetett tőle. 2019-től szokássá vált, hogy a miniszterelnök évindító sajtótájékoztatót tart, ez 2020-ban még rendben lezajlott, de 2021-ben a koronavírus-járvány miatt az év végére, decemberre módosult az időpont, emellett váratlanul egy júniusi Kormányinfón is megjelent.

2022: Mi várható?

Újabb választási évben, ráadásul a hivatalos kampányidőszak első napján tart évértékelőt Orbán Viktor. Beszédében biztosan értékelni fogja az eddigi kormányzati teljesítményt, a kabinet járványkezelését, szót ejt majd az ország előtt álló kihívásokról, felsorolja a gazdasági és népjóléti intézkedéseket, valamint várhatóan emlékezteti a kormányoldalt és választóit a választás tétjére, és meghatározza a kampányidőszak legfontosabb feladatait.

Az Indexen percről perce tudósításban fogunk beszámolni Orbán Viktor évértékelőjéről.

(Borítókép: Orbán Viktor évértékelő beszéde 2020. február 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)