A sztrájkoló tanárokért állnak ki a Parlament előtt

Tanítani jó, tanítani menő, engedetlenkedni szabad, a sztrájk alapjog

– ez hangzott el a demonstráció végén, majd a jelenlevők csendben emlékeztek a háború áldozataira, békét kívánva a világnak és Ukrajnának. 

– ezekkel a szavakkal lépett színpadra Nagy Ervin színész. A Tanár című sorozat főszereplője felolvasta a „12 felkiáltójelet” az oktatásért:

1. Nemzeti konszenzuson alapuló, hosszú távú oktatási stratégiát!
2. Egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz!
3. Minden gyerek lehessen olyan, amilyen!
4. Csökkenjen a tananyag, csökkenjen az óraterhelés, csökkenjen az adminisztráció!
5. Több pénzt az oktatásra!
6. Szabad tankönyvválasztást és a cenzúra eltörlését!
7. A helyi igényeknek megfelelő, decentralizált oktatást!
8. Felelős és önálló oktatási minisztériumot!
9. Versenyképes fizetést az oktatásban, nevelésben dolgozóknak!
10. Hozzuk haza az országelhagyókat, hozzuk vissza a pályaelhagyókat!
11. Vissza a sztrájkjogot!
12. Unió az Unióval!

A szülők is megszólaltak

A budaörsi Illyés Gimnázium tanárai videóban mondták el, miért sztrájkolnak, Simkó Edit és Vörös István szülőként álltak ki a pedagógusok mellett. 

Simkó Edit a Network című színházi előadásra utalva arra kérte a jelenlevőket, kiáltsák azt: „Nincs hatalmad felettem!”

Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke, a Fővárosi Közszolgáltatási és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének tagja is támogatásáról biztosította a pedagógusokat.

Tanítani, tanulni csak szabadon lehet

– hangsúlyozta.

Veletek vagyunk, mellettetek állunk! – ezt már Székely Tamás, a Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta, aki így zárta beszédét: bérrendezést, tiszteletet – hajrá, Magyarország, hajrá, pedagógusok!

– ezt már Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta, aki a parlamenti képviselők fizetésével vetette össze a pedagógusbéreket. 

„Nem kérek én sem többet, csak mutassa meg az állam a jobbik arcát a pedagógusok felé” – zárta beszédét.

– ezt kéri az Emmi a sztrájkoló pedagógusoktól.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Kossuth téren zajló rendezvény alatt küldte el közleményét az MTI-hez, amelyben úgy fogalmaztak: a kormány álláspontja szerint a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud, azonban arra kérjük a pedagógus-szakszervezeteket, hogy a háborúra való tekintettel – a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan – fontolják meg a sztrájk felfüggesztését. Egyben köszönetüket fejezték ki a tanároknak, akiknek elsöprő többsége gondolta úgy, hogy nem a sztrájknak van itt az ideje háború idején.

– mondta Zeller Judit, a TASZ jogásza.

Szabad országot, szabad embereket csak szabad tanárok tudnak nevelni. Olyanok, akik munkája nem rabszolgamunka, akik nem kizsigereltek. A sztrájk végső eszköz arra, hogy megmutassa, emberekről van szó, akiknek tudása, élete van, akit nem hallgattathat el az, aki hatalmasabb

– jelentette ki a TASZ jogásza.

– mondta beszédében Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Beszédét úgy zárta: „tartsatok ki, hogy Magyarországnak legyen jövője és önbecsülése.”

Elsőként Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja mondott beszédet.

A közoktatás már rég összeomlott, azt csak a pedagógusok hivatástudata tartja össze

– fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátéve: folytatják a tiltakozásokat, és elmondta, hogy jövő héten újabb, kreatív ötletekkel is jelentkeznek.

Sztrájkot hirdettek a pedagógusok

Március 16-tól határozatlan ideig tartó sztrájk indult az oktatási intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a magasabb bérek és a munkaterhek csökkentésének reményében szervezte meg a munkabeszüntetést, mely minden eddiginél korlátozottabb keretek közt vehette kezdetét. A tanároknak a lehető legkülönfélébb megoldásokat kellett alkalmazni annak érdekében, hogy igazodni tudjanak a kormány február 11-i rendeletéhez, mely előírta többek közt, hogy a sztrájk idején az órák 50 százalékát, egyes esetekben 100 százalékát meg kell tartani.

Ennek ellenére országszerte állami és egyházi intézmények is beleálltak a sztrájkba, van, ahol szerdán, csütörtökön és pénteken sem tanítottak. Ahol erre nem volt lehetőség, ott szolidaritási rendezvényeket tartottak.

Az első napok tapasztalatai azt mutatták, hogy a diákok és a szülők részéről is nagy a támogatás, március 16-án a fővárosban a Kossuth téren és az Emmi épülete előtt közösen tüntettek a fiatalok. A beszédek közt azt kiabálták: „Fizessétek ki a tanárainkat!”, „Tanulni akarunk, tanítani ki fog?”, „Nincs pénz, nincs tanítás!”, „Tök mindegy, hogy bal vagy jobb, a sztrájk mindenhol alapjog”.

Arról, hogy milyen események vezettek a határozatlan ideig tartó pedagógussztrájkig – melyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a tanárok 13 százaléka vett részt – itt írtunk korábban.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)