Kilenc képviselőcsoport alakult, Hadházy Ákos nem ült be a Momentum-frakcióba

Karácsony Gergely még 2021-ben az alábbi két kérdésben kezdeményezett népszavazást:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Kövér László az ülés végén bejelentette, hogy az érvényes aláírások száma mindkét kérdésben meghaladja a 200 ezret. A házelnök kijelölte az igazságügyi bizottságot az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó határozati javaslat elkészítésére és benyújtására.

Az Országgyűlés alakuló ülésén a házelnök megválasztása után szavaztak (a parlament oldalán olvasható határozat alapján) a parlamenti bizottságokról (tagjairól, illetve tisztségeiről) is:  

• Európai ügyek bizottsága – elnök: Hörcsik Richárd (Fidesz)
• Fenntartható fejlődés bizottsága – elnök: Keresztes László Lóránt (LMP)
• Gazdasági bizottság – elnök: Bánki Erik (Fidesz)
• Honvédelmi és rendészeti bizottság – elnök: Kósa Lajos (Fidesz)
• Igazságügyi bizottság – elnök: Vejkey Imre (KDNP)
• Költségvetési bizottság – elnök: Vajda Zoltán (MSZP)
• Kulturális bizottság – elnök: Pósán László (Fidesz)
• Külügyi bizottság – elnök: Németh Zsolt (Fidesz)
• Mentelmi bizottság – elnök: Hargitai János (KDNP)
• Mezőgazdasági bizottság – elnök: Font Sándor (Fidesz)
• Nemzetbiztonsági bizottság – elnök: Sas Zoltán (Jobbik)
• Nemzeti összetartozás bizottsága – elnök: Pánczél Károly (Fidesz)
• Népjóléti bizottság
• Vállalkozásfejlesztési bizottság – elnök: Apáti István (Mi Hazánk)
• Törvényalkotási bizottság – elnök: Hende Csaba (Fidesz)
• Magyarországi nemzetiségek bizottsága – elnök: Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
  

  Fotó: Papajcsik Péter / Index

A Nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét a Mi Hazánk is magának akarta, Toroczkai László a napokban arról beszélt, hogy erre a pozícióra Novák Elődöt javasolnák. A Mi Hazánk végül csak a Vállalkozásfejlesztési bizottságba ültethet elnököt, a választáson induló ellenzéki összefogás pártjai pedig három bizottságban jutottak elnöki pozícióhoz (a Népjóléti bizottságnak nem választottak elnököt). A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke a jobbikos Sas Zoltán lesz.

Az ellenzéki összefogás pártjai összesen tizenhét alelnöki pozíciót kaptak, a Mi Hazánk csupán egyet (a Kulturális bizottságban).

A Nemzetbiztonsági bizottság, illetve a Honvédelmi és rendészeti bizottság csak azon tagjairól szavaztak, akik már átmentek az átvilágításon.

Kövér László köszönetet mondott a választáson részt vevő polgároknak, az Országgyűlés Hivatala dolgozóinak, valamint képviselőtársainak, hogy újra házelnökké választották. 

Kövér László

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A házelnök kifejtette: a világjárvány okozta korlátozások megakadályozták őket abban, hogy méltó módon emlékezzenek az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának évfordulójára. Hozzátette: heten vannak itt, akik 32 évvel ezelőtt is esküt tehettek.

Kövér László azzal folytatta: „tagadhatatlan, hogy nemzetünk, társadalmunk és benne családjaink állapota, helyzete ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor”.

Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a választás eredményének alakulását legerősebben éppen ez határozta meg.

Kövér László Magyarországot erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró országként jellemezte. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a veszélyek korát éljük,  pénzügyi gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és háború a szomszédban. 

Kövér László úgy véli, a választópolgárok döntő többségének elvárásait is megfogalmazza, ha azt mondja, hogy ideje lenne a történelmi helyzetre tekintettel mindenki szeme előtt annak lebegnie, hogy hol és hogyan tudják segíteni a közösség erőfeszítéseit. Hangsúlyozta, hogy a kampány zajából kihallatszott egy gondolat, amely akár kiindulópontja is lehet annak, amely nélkül nem működhetnek egészségesen a demokráciák, ez így hangzik: a hatalom a népé. Ez egyébként a hatpárti ellenzék egyik szlogenje és kampánydalának címe volt.

Az Országgyűlés alelnökének választották:

1. Jakab Istvánt (Fidesz),
2. Lezsák Sándort (Fidesz),
3. Latorcai Jánost (KDNP),
4. Oláh Lajost (DK),
5. Dúró Dórát (Mi Hazánk)
6. és Hende Csabát (utóbbit törvényalkotásért felelős alelnöknek – Fidesz).
   

   Dúró Dóra

   Fotó: Papajcsik Péter / Index

Turi-Kovács Béla ismertette, hogy a szavazatszámláló bizottság befejezte munkáját, a szavazás érvényességét befolyásoló esemény nem történt. 185 képviselő felvette a szavazólapot, az érvénytelen szavazatok száma kettő. 170-en szavaztak Kövér Lászlóra, nem szavazat 13, tartózkodó szavazat nem volt. Kövér László rögtön le is tette a házelnöki esküt. Elsőként Áder János köztársasági elnök gratulált neki, őt követte Orbán Viktor és Semjén Zsolt. Több ellenzéki politikus is gratulált a házelnöknek, így tett Lukács László György (Jobbik), Toroczkai László (Mi Hazánk), Ungár Péter (LMP), Tóth Bertalan (MSZP).

Kövér László

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Koncz Zsófia ismertette a megalakult képviselőcsoportok nevét, és azt, hogy kik vezetik:

1. A Fidesz 117 fős frakciójának Kocsis Máté a frakcióvezetője.
2. A KDNP 18 fős frakciójának Simicskó István a frakcióvezetője.
3. A Demokratikus Koalíció 15 fős frakciójának Gyurcsány Ferenc a frakcióvezetője.
4. A Jobbik Magyarországért Mozgalom tízfős frakciójának Jakab Péter a frakcióvezetője.
5. A Momentum Mozgalom tízfős frakciójának Fekete-Győr András a frakcióvezetője.
6. Az MSZP tízfős frakciójának Tóth Bertalan a frakcióvezetője.
7. A Párbeszéd hatfős frakciójának Tordai Bence a frakcióvezetője.
8. A Mi Hazánk hatfős frakciójának Toroczkai László a frakcióvezetője.
9. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja ötfős frakciójának Ungár Péter a frakcióvezetője.
   

   Fotó: Papajcsik Péter / Index

Mint az már kiderült, Hadházy Ákos nem lesz a Momentum-frakció tagja.

Hadházy Ákossal a jövőben nem egy frakcióban fogunk a NER lebontásán dolgozni, de közösen szeretnénk értékalapon, ügyek mentén továbbra is együttműködni, ahogyan ezt tettük az elmúlt években

– közölte korábban a párt.

Az eskütétel után, Áder János beszéde előtt a DK, a Momentum és a Párbeszéd képviselői is kivonultak az ülésteremből. Ahogy azt már megírtuk, a Momentum hétfőn közölte, hogy képviselői alternatív esküt tettek.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Áder János kiemelte: nem kell jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsa, nehéz évek várnak ránk, a koronavírus-járvány még mindig itt van velünk, a háború tart, egy „gazdasági válság készül ránk rúgni az ajtót”.

Hangsúlyozta: az új kormánynak minden tapasztalatára szüksége lesz, hogy „a világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza”. Hozzátette, a sikerhez emberfeletti erőfeszítésre lesz szükség.

Áder János azt is mondta: bármilyen nemtelen támadások is érik a képviselőket, soha ne feledjék:

A haza minden előtt.

Áder János aggódva néz azon nagy tömegére a teendőknek, amelyek hazánkban szükségesek. A köztársasági elnök kifejtette: az elmúlt év végén, látva a kezdeti gazdasági adatokat, joggal bizakodhattunk, hogy túl leszünk a járvány okozta gazdasági nehézségeken. Az orosz–ukrán háború azonban az egész világon, az EU-ban és Magyarországon is mindent megváltoztatott, mert a kormányok, a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz ára hatszorosa, a villany ára ötszöröse a korábbi években megszokottnak.

Áder János

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Az államfő szerint a háború az árakat tartósan magasan tarthatja, tovább is emelheti. A vas- és acéltermékek, de jónéhány speciális ipari alapanyag és mezőgazdasági termék termelését is megnehezítheti. Az eszköz- és készlethiány több iparágban riasztó méretűvé vált. Áder János a magas inflációra is kitért, ami az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot okozhat. 

Az élelmiszerárak kérdéséről egy ENSZ-jelentésre hivatkozva közölte, hogy, akár ötven százalékkal is csökkenhet az idei termés, ami további drasztikus áremelkedéshez, a szegényebb országokban ellátási gondokhoz, növekvő feszültségekhez és társadalmi robbanáshoz vezethet.

Áder János hangsúlyozta: nemet kell mondani a békétlenségre, a hazugságra, a demagógiára, az elvtelenségre, az alpári beszédre.

Áder János

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Arra biztatta a képviselőket, hogy mondjanak igeneket: a nemzeti érdekekre, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára, az érveket érvekkel ütköztető vitákra, legfőképpen a közös sikerekre, örüljenek annak. Például az infrastrukturális fejlesztéseknek, a felújított egészségügyi intézményeknek, az új sportlétesítményeknek, a sikeresen megrendezett sporteseményeknek.

Áder János szerint az elmúlt évek a közvagyon gyarapításának évei voltak. Azt is mondta: jó lenne, ha mindenki tudna örülni mások sikereinek. Jöjjenek minél többen Budapestre, nézzék meg a felújított Operaházat, nézzék meg a Magyar Zene Házát.

A fővárosban élőket arra biztatja, látogassanak vidékre és a határon túlra, mert akkor láthatják közjavaink gyarapodásának bizonyítékait. Ismerjék meg az ott élők hagyományait, tapasztalják meg, hogy mit jelent földet művelni. Tapasztalják meg, mit jelent vidéki értelmiségiként vagy vállalkozóként boldogulni.

A magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat juttatják parlamenti mandátumhoz, döntöttek arról, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, és ki kap ellenzéki szerepet – kezdte beszédét Áder János, majd ismertette: először fordult elő, hogy két pártszövetség mérkőzött meg egymással, a többi indulóra statisztaszerep hárult. Az államfő rögzítette: félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, kétségbe vonni a választópolgárok döntését nem lehet.

Áder ismertette, hogy 1990 óta soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő nem vett részt az országgyűlési választások ellenőrzésében. A rendszerváltás óta soha ilyen kevés jogorvoslati eljárás nem volt. Ilyen korán még soha nem született meg a választások hivatalos, jogerős eredménye.

Politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen a választópolgárok döntése, mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll. 

Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, akik a szavazókörökben segítették a lebonyolítást, és azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.

Áder János

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Áder János beszéde végén bejelentette: az új kormány megalakítására felkérte Orbán Viktort, aki a felkérést elfogadta. A köztársasági elnök azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének.

A köztársasági elnök úgy látja, sokkal fontosabb teendőik vannak, semmint hogy „néhány képviselő háborgó lelkével, minősíthetetlen stílusával vagy a vesztes csapaton ne változtass stratégia értelmezésével” foglalkozzanak. A feladatokról elmondta: csak igenekből lehet országot építeni, de ahhoz, hogy az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra. Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására.

A zászlók behozatala után a képviselők állva ünnepélyes esküt tettek, majd Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy az Országgyűlés megalakult, az előző kormány megbízatása megszűnt.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés a megválasztott képviselők munkahelye, ezért azt komolyan kell venni, mint minden más munkahelyet.

Az erre vonatkozó szabályokat az Alaptörvény és az országgyűlési törvény határozza meg. Az a képviselő, akinek csak a fizetése fontos, de munkahelyére nem jár be, a szabályokat nem tartja be, az nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tisztségviselője legyen

– fogalmazott Kocsis Máté a közösségi oldalán az alakuló ülés napján.

Kocsis Máté 2022. április 27-én

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Az április 3-i választás után az ellenzéki politikusok között vita alakult ki arról, hogy hogyan kell a következő négy évben politizálni a parlamentben, de az alakuló ülésen való részvételről sem volt egyetértés.

A Momentum újonnan megalakult frakciója a parlamenti eskü mellett alternatív esküt tett. Korábban a párt közölte: a párt frakciója május 2-án leteszi a parlamenti esküt, de bojkottálja az alakuló ülés érdemi részét. Hadházy Ákos a „parlament aranyozott falai helyett” egy kis baranyai faluban, Kisvaszaron tett alternatív esküt.

Hadházy Ákos, aki április 3-án a zuglói egyéni választókerületben nyert mandátumot, és végül úgy néz ki, hogy mégsem lesz a Momentum-frakció tagja, Facebook-oldalán közölte, hogy „ma a parlament aranyozott falai helyett egy kis baranyai faluban, Kisvaszaron teszek alternatív esküt”.

Egy demokráciát elhagyó országban, egy tisztességtelen, elcsalt választás után a valódi ellenzéki munka nem folyhat a parlament falai között, mert azzal csak a hatalomnak teszünk jót. Ha már egy elcsalt választás után a mandátumunkat felvettük, az csak akkor védhető, ha a látszatát is elkerüljük annak, hogy a hatalom kollaboránsai legyünk. Ha eljátsszuk a hatalom által tőlünk elvárt szerepet, akkor nem mi ellenőrizzük a hatalmat, hanem a hatalom ellenőriz minket

– fogalmazott a képviselő, hozzátéve: a távolmaradás legfontosabb üzenete, hogy „nem fogom ünneplőben végignézni, ahogyan a Választási Bizottság beszámolója után a parlament megszavazza, hogy ez egy tisztességes és demokratikus választás volt”.

Hadházy Ákos 2022. április 3-án

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Hadházy Ákos azt is világossá tette, hogy továbbra sem vállal extra fizetéssel járó „kamu pozíciót”, és nem vesz részt „a hatalom ellenőrzésének illúzióját fenntartó interpellációkban és látszatvitákban sem”.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke arról számolt be, hogy Magyarország történetében első alkalommal került sor országgyűlési választás és országos népszavazás egy napon történő megtartására. A szervezés és a lebonyolítás zökkenőmentes volt.

A választások hivatalos honlapját az elmúlt másfél évben átalakították, az internetes tájékoztatás a kitűzés napjától a választás estéjét is beleértve fennakadás nélkül működött.

Kijelenthetem, hogy a választások fennakadások nélkül, időben, folyamatos internetes tájékoztatás mellett, Magyarország Alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően kerültek lebonyolításra.

A Kit ajánlottam? szolgáltatást több mint 130 ezren vették igénybe.

Az NVI elnöke a gyakorlati tapasztalatok összegzése után fog jogalkotási javaslatokat tenni, de elöljáróban jelezte: a választópolgárok száma hét egyéni választókerületben több mint 20 százalékkal meghaladta az országos átlagot a szavazás napján, ezért a választókerületi beosztás módosítására van szükség.

Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszámolójában elmondta: írásbeli beszámolója a parlament oldalán elérhető, a képviselők készhez kapták. A választás a már ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott. Az eredménnyel kapcsolatban elmondta: egyetlenegy esetben sem került vitatásra az egyéni választókerületek eredménye. Eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint került lebonyolításra a választás. A mandátumigazolás házszabályszerűen elvégezhető. Téglási András megköszönte a választási szerveknek a magas színvonalú, lelkiismeretes munkáját.

„Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzésétől az országos listás eredmény jogerőre emelkedéséig a Bizottság összesen 340 határozatot hozott a tárgyi választással összefüggésben, ebből 120 döntés tekinthető adminisztratív jellegűnek, 220 pedig jogorvoslati eljárásban született. A 340 határozattal szemben mindösszesen 65 esetben érkezett be bírósági jogorvoslati kérelem. Ez azt jelenti, hogy az NVB által ezen időszakban meghozott határozatainak mindössze 19%-ával szemben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Az NVB meghozott határozatai 275 esetben, vagyis 81%-ban további jogorvoslati eljárás nélkül jogerőre emelkedtek” – olvasható az NVB elnökének beszámolójában a parlament oldalán.

A jelen időszak sok szempontból rendkívüli, ezért Turi-Kovács Béla arra jutott, hogy a köszöntőn kívül mást nemcsak nem illik, de nem is lenne hasznos mondani. Turi-Kovács Béla az iránymutatást a régi-új miniszterelnöktől várja.

Vitathatatlan, hogy a képviselő-választáson egyértelműen a polgárok arra szavaztak, hogy a 12 éve elkezdődött és az ellenzék által annyit gúnyolt Nemzeti Együttműködés Rendszerét folytatni kell. Világosan állást foglaltak arról is, hogy Magyarország a háborút elutasítja, a béke pártján áll.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A képviselő szerint ezek a legfontosabb gondolatok, hozzátette: hiszik és remélik, hogy megvannak a módszerek, lehetőségek, szándék, akarat arra, hogy Magyarország növekedő, erősödő ország legyen. Turi-Kovács Béla úgy látja, hogy Európában ma két látható békepárti vezető van, az egyik Ferenc pápa, a másik Orbán Viktor. Azt is kijelentette, hogy nincs az emberiségnek nagyobb ellensége, mint a háború. Turi-Kovács Béla Isten áldását kérte a köztársasági elnökre, a miniszterelnökre és az Országgyűlés valamennyi tagjára.