Orbán Viktor megválasztása és kormányfői nyitóbeszéd a parlamentben

Orbán Viktor megköszönte előző kormánya munkáját, büszke a teljesítményükre. A kormányzati rendszerről azt mondta: most egy másfajta évtized vár ránk, ezért a kormánygépezetet alkatrészekre kellett szétszedni, és új logika alapján összerakni.

A miniszterelnök kifejtette: a magyarok évszázadokon keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy szépen haljanak meg a hazájukért, ezen akarnak fordítani, hogy a hazáért élni is érdemes legyen, ahogy Novák Katalin mondta a beiktatási beszédében, jobban és szebben.

Olyan országot kell építeni, amely büszke az értékeire, a nyelvére, a népművészetére, a kultúrájára, a tudományára, a világverő sportteljesítményére. Orbán Viktor hangsúlyozta: egy ilyen Magyarországért fognak harcolni. A miniszterelnök szerint a magyarok egyszerre tudnak lenni individualisták és kollektivisták, mert tudják, hogy mindennek megvan a helye és az ideje. Ideje van a szabadságnak és ideje a hierarchikus fegyelemnek, illetve a szolgálatnak, ez teszi lehetővé, hogy ne csak múltunk és jelenünk, hanem jövőnk is legyen a Kárpát-medencében.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A miniszterelnök szerint az a dolgunk, hogy a világ legjobb helyévé változtassuk a szomszédos népekkel együtt a Kárpát-medencét. Ezért a kormány a jövőben sem ül fel a provokációknak, a megosztásnak, a magyarok barátai a szomszédos népeknek, és rendületlenül hiszünk a Kárpát-medencei népek közös jövőjében. El fogjuk érni, vagy ha mi nem is, akkor majd a mai fiatalok, akik az ország legnagyobb értékei és erőforrásai. Orbán Viktor megjegyezte: nem mindig látjuk ezt, mert talán „nem a legélesebb elmék beszélnek a nemzedék nevében”, ugyanakkor ha szétnézünk az országban, akkor mindenütt a hazájukat szerető, a világot értő, nyelveket beszélő, a legmodernebb technikákat játszi könnyedséggel használó fiatalokat lát, Magyarország előtt ezért áll fényes jövő, ők fogják ismét naggyá tenni Magyarországot.

Orbán Viktor azt is mondta: fontos, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban, Magyarországra nem a népessége, a hadserege vagy a gazdasági ereje miatt irányul figyelem, más oka van, mégpedig az, hogy Lengyelország mellett Magyarország az utolsó keresztény-konzervatív bástya. A miniszterelnök kiemelte: mást gondolunk, mint a liberális fősodor, pedig akár meg is férhetnénk egymást mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik, a politikát és az országvezetést szerintük csak egy módon lehet elképzelni Európában. „Aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére” – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint azt is látni kell, hogy közben rengeteg barátot szereztünk, egyre többen érzik, hogy Magyarország a béke szigete, a szabadság egyik utolsó őrhelye. Reményt akarunk adni másoknak is, reményt, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet és a nemzeti büszkeség, vagyis a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő.

Orbán Viktor kijelentette: harminc éve azt gondoltuk, hogy Magyarországnak Európa a jövője, most azt gondoljuk, hogy Európa jövője Magyarország, érezzük a felelősségünk súlyát.

Isten óvja Magyarországot, a Jóisten mindnyájunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

– zárta beszédét a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen.

Az élni és élni hagyni elv jegyében toleranciaajánlatot tettünk a migráció, a gender és az olajembargó ügyében is. Toleranciaajánlatainkat visszautasították.

A kormányfő leszögezte: nem adják fel a határok védelmét, nem bontják le a kerítést, nem engednek be migránsokat, megvédik a családokat, a genderaktivistákat nem engedik be az iskolákba, az apa férfi, az anya nő, kitartanak Magyarország biztonsága mellett, és nem fogadnak el olyan intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.

Már csak az a kérdés, hogy mit keresünk az Európai Unióban. A válasz az, hogy az álmainkat.

Orbán Viktor szerint az EU-ban az álmaink mellett többek között a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát is keressük. Hozzátette: nem azért vagyunk tagjai az EU-nak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Amíg úgy látják, hogy van egy fikarcnyi esély is, küzdeni fognak érte, mert egy ilyen Európa adja a legtöbb esélyt, a legtágasabb teret egy független Magyarország számára.

A kormányfő világossá tette: a következő évtizedben is az Európai Unióban látják Magyarországot, amint elszántan harcol jogaiért, és szövetségeseket keres az EU megújításához.

Orbán Viktor jó kiindulópontnak nevezte a NATO- és EU-tagságot, de ez nem válasz az évtized kihívásaira. Kifejtette, hogy a válasz csak egy nemzeti alapokon álló és sikeres gazdaságpolitika lehet. Felsorolta: 2010–2020 között a nagy előretörés évtizede volt, a munkahelyek számának növelésében a második helyen zártunk az EU-ban, a beruházások növelésében is a második helyen, a minimálbér-növelésben a harmadik, az adócsökkentésben az első, a háztartások pénzügyi megtakarításainak növelésében harmadik helyen. Fejlettség tekintetében Görögországot és Portugáliát is sikerült megelőzni.

Sok mindent láttunk már, de olyat még nem, hogy a világgazdaság rövid idő alatt kétszer is fenekestül felfordult

– utalt a koronavírus-járványra és a háborúra.

Arra is kitért, hogy minden idők legjobb beruházási teljesítményét nyújtották tavaly, ezek a beruházások adnak most esélyt és reményt arra, hogy az előttük álló gazdasági válságot is jól kezeljék, és a magyar gazdaság visszaesés helyett növekedhet.

Orbán Viktor szerint a szállítási útvonalakat át kell rajzolni, a beszállítási forrásokat pótolni kell, ebben a helyzetben több korábbi stratégiai döntés is felértékelődik. Több példát is említett: a Belgrád–Budapest-vasútvonal a Görögországba érkező tengeri útvonal folytatásaként jó eséllyel kiváltja a lerombolt ukrajnai útvonalakat. A balkáni országokkal közösen kiépített déli gázvezeték képes kiváltani az Ukrajnából érkező vezetékeket. Az energiaellátási válságok korszakában azok az országok lesznek biztonságban, amelyek képesek maguk előállítani saját energiaszükségletüket. Az új paksi blokkok építése és a napenergia-beruházások nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságúak lesznek.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A kormányfő hozzátette: termékeink háromnegyedét Európába adjuk el, de a legmodernebb és legnagyobb beruházások a Távol-Keletről érkeznek.

Két lábon állunk, ez válságállóvá teszi a gazdaságunkat.

Az autóipar megújulására is felkészültek, sokat tettek azért, hogy Magyarország az új generációs autóipar európai éllovasa legyen. Kitért arra is, hogy a háborúzó felek a világ legjelentősebb gabonaexportőr országai közé tartoznak, de a magyar fejlesztések nyomán ma kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van, Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerhiány. A biztonság kedvéért azért fenntartják a gabonakivitel esetén az állam elővásárlási jogát.

Alacsony adók, fizikai biztonság, fejlett közúti és vasúti útvonalak, valamint a politikai stabilitás lesznek a fő érvek a beruházásokért folytatott versenyben, ezekben jól állunk.

A most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó válság idején is megőrizzék a legfontosabb eredményeket, és ne adják fel fontos céljaikat.

Orbán Viktor és kormánya vállalja, hogy Magyarország előre fog menni, nem hátra. Vállalja, hogy megvédik a foglalkoztatottságot, a családtámogatást, a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést. Mindenkinek lesz munkája, a nyugdíjaknak lesz értéke, a családoknak biztonsága, a gyerekeknek jövője.

Az egész Európában vágtató inflációt terveik szerint Magyarországon először megszelídítik, aztán megfékezik. Orbán Viktor elárulta, hogy általában ódzkodik a direkt állami beavatkozástól a gazdaságba, de most a jegybanknak és a kormánynak be kell avatkoznia, összehangolják a lépéseket, óvatos, de határozott árszabályozó lépéseket tesznek. Arra számít, hogy az eredmények szeptemberben látszani fognak, év végére tartósan elviselhető állapotokat alakítanak ki, amíg Brüsszel vissza nem talál a józan gazdaságpolitika ösvényére.

Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban elmondta: nem lesz könnyű időszak, mert óriási nemzetközi nyomás nehezedik az országra. A miniszterelnök szerint aki fegyvert szállít, fél lábbal már benne is van a háborúban. A béke épít, a háború rombol, tette hozzá. Kijelentette: Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.

Azt is kifejtette: a NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni az országot baj esetén. Velünk talán igen, de helyettünk nem. A békevágy és a jó szándék kevés, ha egy ország hadserege gyenge, és népe nem akarja megvédeni magát, azt az országot fogják megtámadni elsőként. „Sárkány ellen sárkányfű kell” – jelentette ki Orbán Viktor. Sárkányfűnek a Magyar Honvédséget nevezte, amelyet fejleszteni és építeni a legsürgetőbb feladat.

Azt is leszögezte: Ukrajna megtámadott ország, Oroszország a támadó. Ezért támogatják Ukrajnát, és elindították Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását. Félreteszik a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen sérelmeket szenvedtek el, azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választásba, és az ellenzéket támogatta. Ukrajna számíthat a magyarok segítségére.

Az EU-ról leszögezte: az EU tagja vagyunk, érdekünk, hogy az is maradjunk, igaz azonban, hogy Brüsszel ma a tagállamok szuverenitásának visszaszorítására törekszik. Az is igaz, hogy a nemzetek Európája helyett az Európai Egyesült Államokat igyekszik felépíteni a korábbi francia és német hagyományokat követve. A kulturális elidegenedés nő Nyugat és Kelet között, Magyarország hisz a keresztény civilizáció alapjaiban, amelyet Brüsszelben már feladtak.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a jó Isten áldása, hogy legyen hazánk, amit szeretünk és büszkék lehetünk rá. Azt is mondta, hogy az a fontos, hogy fenntartsuk gyerekeinknek, unokáinkat az ezeréves országot, hogy legyen mit folytatniuk, megőrizniük.

„A magyarokat kemény fából faragták, makacsul ellenállunk a hanyatlásnak, észszerű rend, stabilitás, semmi önelégültség, annál több alázat, és mindenekelőtt megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség” – folytatta beszédét Orbán Viktor.

A kormányfő a történelmi egyházak híveinek közösségére is különösen számít, akiknek létezését önmagában is nagy értéknek nevezte Magyarország számára. Biztosítani fogják az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét.

Orbán Viktor látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. Ez szerinte erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is, a határon túli magyarok is számíthatnak a kormányra, folytatni fogják a nemzetegyesítő munkát.

A háborúról

Orbán Viktor az ukrán–orosz háborúról úgy fogalmazott, hogy ennek nem lett volna szabad elkezdődnie, a háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.

Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére.

A kormányfő úgy látja, a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Ez szerinte papíron lehetséges, számos papírpolitikus lebegtet is valamiféle elméleti bizonyítékokat, de ő akárhogy is próbál visszaemlékezni, nem jut eszébe olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna. Olyat viszont már látott, hogy az bukott bele, aki kitalálta.

Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát.

Orbán Viktor leszögezte, hogy Magyarország a NATO tagja, létkérdésnek tartják, hogy tagok legyünk, mert ez az a biztos pont, ahol felépíthetjük Magyarország biztonsági stratégiáját. Leszögezte: nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a NATO tagállamainak területén kívül hajtson végre támadó katonai akciókat, védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia.

A NATO nem az antant, és nem is válhat azzá. 

A miniszterelnök kifejtette: a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, az amerikaiak pedig a világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna korlátlan hadieszköz-finanszírozása mellett döntöttek.

Ez így együtt a lehető legrosszabb kombináció.

Orbán Viktor úgy vélekedett: a háború a szomszédunkban még hosszú ideig és józan ésszel nehezen felfogható fegyverrel folytatódni fog, állandó biztonsági fenyegetést jelentve. A következő évtized legfontosabb feladatának azt tartja, hogy kimaradjunk a háborúból, és megvédjük Magyarország biztonságát.

Orbán Viktor arról beszélt: a miniszterelnöki munka szépsége abban áll, hogy minden fontosabb döntésért a miniszterelnök a felelős, ez nagy teher, van, akit ez bele is nyom a földbe, van, akit fellelkesít. Orbán Viktor szerint a miniszterelnök felelőssége, hogy előre elgondolkodjon, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Egyedül sohasem lehet okos egy miniszterelnök, a sikeres kormányzáson túl tanácsadókra és szellemi emberek tucatjaira van szükség. Magyarország nincs híján a kiváló koponyáknak, Orbán Viktor is számít rájuk.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A 2020 és 2030 közötti évtizedről azt mondta, hogy a veszélyek korába léptünk. A veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz. A koronavírussal kezdődött és a háborúval folytatódott, az uniós szankciós politika válságot okozott, az amerikai kamatemelésekkel együtt a magas infláció korszakát hozza el, a recesszió és a gazdasági visszaesés korát.

Kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, felerősödhet a migráció, illetve egy elhúzódó és az egész világra kiterjedő, háborúval fenyegető évtized bontakozik ki. Nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk, ebben a zűrzavarban kell kijelölni az irányt és megalkotni a politikánkat.

A nyugati világ megújuló öngyilkossági hajlamainak tartja a lakosságcserét. Orbán Viktor szerint migránsokkal akarják pótolni a keresztény gyerekeket, de ilyen öngyilkosságnak tartja a genderőrületet, a liberális Európa programját, amely túllép a kereszténységen és a nemzetállamokon, és semmit sem ültet helyébe, elfeledkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.

Most itt a képviselők választottak meg, de nem felejtettem el, hogy a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön – kezdte Orbán Viktor, hozzátéve: megdolgoztak a választók bizalmáért.

A választási harcban se magamat, se magunkat nem kíméltük. Most a becsülettel elvégzett munka derűjével és önbizalmával állok önök előtt, immár ötödször.

Orbán Viktor úgy látja, ellenfeleik gondoskodtak arról, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék, mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések. Megköszönte az ellenzéki aktivistáknak, hogy ellenőrző munkájukkal segítették megvédeni Magyarország jó hírét és a demokrácia iránt táplált bizalmat.

Orbán Viktor szerint a magas részvétel az egészséges demokrácia jele, az embereket érdekli a sorsuk, van véleményük a közügyekről, és nem is rejtik véka alá. Kiemelte, hogy a magyar demokrácia történetében soha, egyetlen pártra sem szavaztak annyian, mint a Fidesz–KDNP listájára és jelöltjeire.

Még fontosabbnak nevezte, hogy tizenkét év kormányzás után megkapták a szavazatok abszolút többségét. Azon lesz, hogy megszolgálja ezt az Európában példátlan bizalmat.

Elgondolkodtató, hogy éppen akkor arattuk a legnagyobb arányú győzelmünket, amikor minden emberi számítás szerint a legnehezebb terepen kellett megmérkőznünk.

Felsorolta: összeállt ellenük a baloldal és nemzetközi szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média is, Brüsszel és Soros György az ő bukásukra játszott, azzal revolverezték őket, amivel csak tudták.

Nincs semmi pezsdítőbb annál, mint amikor rálőnek az emberre, és nem találják el.

Pénzügyi válságok, világjárvány, migránsáradat és már háború is fenyegette, fenyegeti hazánkat – emlékeztetett a miniszterelnök.

Orbán Viktor meggyőződése szerint a magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzékkel rendelkeznek. Kifejtette: a magyarok megtanulták, hogy  veszély idején a belharc súlyos következményekkel, bukással, országvesztéssel járhat, a belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa, most nem ilyen időket élünk, baj idején az összefogás korparancs, aki kihúzza magát alóla, az veszélyt hoz a közösségre, a nemzetre, a hazára, az ilyen pártoknak és politikusoknak ezért a választók alaposan ellátják a baját.

A kormányfő azzal folytatta: a magyarok azt is tudják, hogy az összefogás, az egyetértés nem jön létre magától, a konszenzust nem megkeresni kell, mint valami húsvéti tojást, hanem meg kell teremteni.

A politikában ehhez erő, képesség, jó szív, jóindulat, hazaszeretet kell. 

„Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, miniszterelnöki tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom” – mondta Orbán Viktor az eskütétel során, amelyet a Himnusz követett.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Az Országgyűlés 133 igen, 27 nem szavazattal az április 3-i választáson győztes pártszövetség, a Fidesz–KDNP jelöltjét, Orbán Viktort választotta miniszterelnöknek.

A politikus ötödik kormányfői ciklusát kezdi meg, ezúttal is kétharmados parlamenti többséggel maga mögött.

Orbán Viktor

Fotó: Papajcsik Péter / Index

„Hülyeségekről nem szavazunk” – írta Facebook-oldalán Jakab Péter nem sokkal azelőtt, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor miniszterelnökké választásáról döntene. A Jobbik elnöke szerint az, hogy „egy gengszter legyen a törvényeink legfőbb ura a parlamentben, épp oly abszurd, mint az, hogy az ovisok nemi átalakító műtétet akarnak a micimackó csoportban”.

Jakab Péter kiemelte, hogy ha majd az emberek béremeléséről, nyugdíjemelésről, az egészségügy, az oktatás vagy a közbiztonság rendbetételéről kell dönteni, akkor a Jobbik ott lesz, és szavazni fog. Posztjában kitért arra is, hogy a mai szavazás helyett inkább beterjesztik javaslatukat az alapvető élelmiszerek áfamentességéről.

„Orbán megkoronázásánál sokkal fontosabb, hogy megfékezzük a drágulást” – szögezte le a politikus.

Mint arról korábban beszámoltunk, Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője már a reggeli órákban jelezte, hogy ezúttal nem vonulnak ki a parlamentből, ott lesznek akkor, amikor Orbán Viktor miniszterelnökké választása lesz napirenden, a szavazatuk viszont egy egyértelmű nem lesz.

Selmeczi Gabriella a Jobbikon belüli zaklatási ügyet így foglalta össze: fenyegetés, áldozathibáztatás, az ügy kivizsgálásának elkenése, az elkövető felelősségre vonásának elkenése. 

A kormánypárti politikus szerint a Jobbik teljes morális és szellemi hanyatlásban van, és leszögezte, hogy a Fidesz–KDNP képviselői elítélik a zaklatás minden formáját, együttéreznek az áldozattal. Az ellenzéki képviselők reagálását érthetetlennek nevezte.

Selmeczi Gabriella

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Válaszában Répássy Róbert államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos bűncselekmény gyanújáról van szó.

Kövér László Gyurcsány Ferenc felszólalására reagálva közölte, hogy a DK elnökének nincs joga törvénytelennek nyilvánítani egy demokratikusan megválasztott kormányt.

Önnek nincs joga ilyet tenni, erkölcsi alapja különösen nincs, miután szándékosan a polgárháború szélére juttatta Magyarországot 2006-ban.

A házelnök hozzátette: Gyurcsány Ferenc minden létező bűnt elkövetett a nemzet, a demokrácia, a jogállam ellen, majd leszögezte, ez volt az első és utolsó olyan felszólalása az Országgyűlésben, amikor Magyarország törvényesen megválasztott kormányát törvénytelennek meri nevezni.

Kövér László

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A DK frakciója ezután kivonult az ülésteremből, mint később kiderült, Nagy Imre szobrához mentek:

Gyurcsány Ferenc felszólalásában kifejtette: a megalakuló kormányt törvénytelennek tekintik, mert a törvényesség nem a jogszerűség látszata, hanem a törvényben rögzített népakaratnak való megfelelés, márpedig ez a kormány megtörte a népakaratot, amikor „megszállta és szétzilálta a köztársaságot”. Szerinte a nép nem adott felhatalmazást arra, hogy a kormány alkotmányellenesen a hatalom kizárólagos megszerzésére törekedjen.

Gyurcsány Ferenc

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Gyurcsány Ferenc leszögezte, ugyan igaz, hogy a Fidesz megnyerte a választást, de „vajon igaz-e, hogy a választás mindig kifejezi a népakaratot?”. A DK vezetője úgy véli, a választás csak akkor hű tükre a népakaratnak, ha a választás szabad és tisztességes, de Magyarországon az eszmék, gondolatok szabad áramlása helyett a hatalom manipulált nyilvánossága veszi körül az embereket, ezért nem szabad a választás.

Az ilyen választáson nyugvó kormány törvénytelen.

A DK-sok a mandátumukat ennek ellenére azért vették át, mert úgy gondolják, hogy használni kell minden törvényes eszközt a „törvénytelen, megszálló” kormánnyal szemben, a parlament az egyik, de nem a legfontosabb terepe ennek.

Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy a Fidesz és kormánya háborút visel hazánk ellen, ez a politikai, kulturális és erkölcsi háború nem valamiért, hanem önmagáért van. Orbán Viktor kormányát nemcsak törvénytelennek, hanem végletesen erkölcstelennek is tartják.

Dömötör Csaba válaszát azzal kezdte, nem lepődnek meg, hogy egy posztkommunista erő nem fogadja el egy demokratikus választás eredményét.

Hogy nem szakad le a plafon? Amikor a saját népére lövetett, az volt a törvénytelen, azóta sem kért bocsánatot.

Az államtitkár szerint a baloldal teljesen lemondott a megújulás lehetőségéről, mindenki aláírt Gyurcsány Ferencnek, feladták az önállóságukat. Az önfeladás következménye, hogy a DK a baloldal vezető ereje. Gyurcsány Ferenc a választás után meghirdette, hogy merjenek gyurcsányok lenni, ennek következménye, hogy az összes baloldali párt alárendelt tagozati szerepbe kényszerült. Dömötör Csaba úgy látja, semmi újat nem tudtak felmutatni a 2010 előtti politikához képest, megszorításokban gondolkodtak.

Gyurcsány Ferencről úgy fogalmazott: addig érdekli a parlamenti munka, amíg a saját felszólalása elhangzik, szeretné emlékeztetni arra, hogy bő egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy győzni fognak, a jobboldaliakat elviszik, nem lesz kegyelem, végül nem így lett, a magyarok a baloldali politikára mondták, hogy viszontlátásra.

Dömötör Csaba világossá tette, nekik nem stílusuk a fenyegetés, azt kéri Gyurcsány Ferenctől, hogy ne a magyarokat, ne a kormánypártiakat, legfeljebb a saját tagozataikat fenyegesse, de leginkább őket se, mert ennek a magyarok között nincs többsége. Az ellenzéknek egy dologban igaza volt: a hatalom a népé.

Tóth Endre arról beszélt, hogy az új kormányban sem lesz oktatási miniszter. A Momentum politikusa szerint az oktatásban sok gólt kellene szerezni ahhoz, hogy megfordítsák a 12 éve vesztésre álló meccset, 2010 óta az oktatás összes fontos mutatója romlott. A politikus kritikusnak nevezte a helyzetet, a jövőt még ennél is borúsabbnak látja, mert 12 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ez a szám növekszik, idén huszonketten jelentkeztek fizikatanárnak, huszonöten kémiatanárnak.

A Momentum politikusa megjegyezte: lassan fokozottan védetté kell nyilvánítani a fiatal magyar pedagógusokat, mert eltűnhetnek a bolygóról. Tóth Endre ezeket kérte a kormánytól: vessenek véget a megalázó bérezésnek, legalább 50 százalékkal emeljék a fizetéseket, minimálbérhez kötéssel biztosítsák a fizetés értékállóságát, enyhítsék a tanárok leterheltséget, adják vissza a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.

Rétvári Bence államtitkár szerint Tóth Endrének bocsánatot kellene kérnie a korábbi, járványügyben tett kijelentéséért, ami a Fidesz visszaszorításának lehetőségét kötötte össze a koronavírussal. Hozzátette: az oktatás egyik kérdését a Momentum megoldotta, tízmillió diplomás országává tették a Magyarországot, amikor azt mondták, diplomától függetlenül lehet valaki diplomás.

Rétvári Bence

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Az államtitkárnak viccpártnak nevezte a Momentumot, mert egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, példaként említve, hogy korábban alternatívát akartak nyújtani, majd összefogtak Gyurcsány Ferenccel. Rétvári Bence a Momentum oktatáspolitikáját úgy jellemezte, hogy újraprivatizálnák a tankönyvpiacot, és iskolákat zárnának be. A kormánypárti politikus felszólalása végén leszögezte, hogy a béremelésen rajta lesz a kormány.

Toroczkai László felszólalása után Kövér László arra kérte az új frakciót, hogy ne lépjenek abba a régi kerékvágásba, amit az ellenzék 12 évig taposott, és mindenki hallgassa meg csendben a másikat.

Kövér László

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Toroczkai László azzal kezdte felszólalását, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nemmel fog szavazni Orbán Viktor újabb négyéves miniszterelnökségére, mert az elmúlt 12 évben leginkább látszatintézkedéseket hozott a kormány. Toroczkai László szerint az elmúlt 12 évben a magyarság számára létkérdésnek számító ügyekben, mint a demográfiai válság, a nemzetgazdaság, a kilakoltatások vagy az élelmiszerválság, mindig látszatintézkedéseket kaptak. Példaként említette, hogy az olajembargó ügyében tudja támogatni a kormány ellenző álláspontját, de a korábban elindított szankciókat megszavazta a magyar kormány. Orbán Viktorék azt is támogatják, hogy Ukrajnát felvegyék az EU-ba, ami Toroczkai László szerint az EU végét jelentheti.

Toroczkai László

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A pártelnök úgy látja, hogy az elmúlt 12 évben kellett volna beszélni az élelmiszeripar, a nemzetgazdaság visszaépítéséről, nem csak „politika-közeli nábobok” vagyonát növelni, a kilakoltatások ügyében pedig hosszú távon kellett volna szembeszállni a bankárokkal. A kormány a Mi Hazánkra a migráció elleni fellépésben is számíthat, de Toroczkai László ezen a területen sem lát megnyugtató megoldásokat, „az invázió nem állt meg”, most is átjutnak a déli határkerítésen.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában rögzítette, hogy a kormánynak romokból kellett újra erős gazdaságot építeni és alapelveket helyreállítani. Idesorolta, hogy jobban megérje munkából élni, mint segélyből, valamint azt, hogy a külhoniak számíthatnak a kormány támogatására.

A kormánypárti politikus az intézkedéseik és eredményeik közül megemlítette a családtámogatási rendszer felépítését, az alacsony munkanélküliségi arányt, a nyugdíjak értékének védelmét, a nemzeti vagyon nagyságrendjének emelkedését. Dömötör Csaba egyetért azzal a szándékkal, hogy a stratégiai iparágakban megerősítsék a magyar tulajdont. Az embargóról elmondta, nem támogatnak olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Magyarországnak, mint az agresszornak.

Végül kitért arra is, hogy a Mi Hazánk kétségbe vonja az Alaptörvényt, és az árstopintézkedéseket sem tartják megfelelőnek. Dömötör Csaba szerint a baloldali pártoktól pontosan ilyen felszólalásokat hallottak, ezért az a tanácsa, hogy ne lépjenek a Jobbik útjára, mert látják, mi lett a következménye.

Ungár Péter azzal kezdte, hogy ma választ miniszterelnököt az Országgyűlés, ilyenkor az a szokás, hogy ellenzéki politikusok a világok harcáról beszélnek. Ő nem szeretne így tenni, mert a negyedik kétharmad után az a szerénység illeti őket, hogy a nagy megfejtésektől tartózkodjanak.

Az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy az ország több pontján is állami idősotthonban járt. Az ott dolgozók azt mondták, hogy a béremelést elvitte az infláció. A politikus kijelentette, hogy rosszabbul keresnek a tűzoltók, a rendőrök, a szociális szektorban és az egészségügyben dolgozók, mint egy éve.

Ungár Péter

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Ungár Péter leszögezte, hogy az infláció nem Orbán Viktor hibája, világjelenség, de az a kérdés, hogy próbálnak-e megoldást találni arra, hogy sok magyar munkavállaló nem tud eleget vásárolni a csökkent fizetőképes kereslet miatt. Hozzátette: az egy politikai értékválasztás következménye, hogy ma Magyarországon egy betanított kereskedelmi munkás két és félszer annyit keres, mint egy kezdő pedagógus.

A frakcióvezető hangsúlyozta, ha inflációkövetők lennének a közalkalmazotti bérek, legalább az nem fordulhatna elő, hogy kevesebbet tudnak vásárolni, mint egy évvel ezelőtt.

Rétvári Bence államtitkár válaszában kifejtette, hogy Magyarországon az árstopok politikája miatt kisebb mértékben emelkednek az árak, mint a legtöbb közép-európai országban. Azzal hárította Ungár Péter kritikáját, ha ezek a lépések nem lettek volna, akkor még magasabb lenne a pénzromlás mértéke, miközben az ellenzék receptje megnehezítette volna az emberek életét.

A kormánypárti politikus kiemelte, hogy mindenkinél volt béremelés, szemben azzal az időszakkal, amikor a baloldal válság idején bért csökkentett. Rétvári Bence szerint össze kellene fogni, az EU-ban olyan közös álláspontot képviselni, hogy ne vezessenek be olyan szankciókat, amelyek az embereket még nehezebb helyzetbe hoznák.

Negyedik kétharmados győzelmét aratta az idei április 3-i parlamenti választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség, így ismét Orbán Viktor alakíthat kormányt. Összegyűjtöttük, hogy 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban Orbán Viktor milyen üzeneteket és célkitűzéseket fogalmazott meg a ciklust indító parlamenti beszédében – az Országgyűlés alakuló ülésén, illetve a miniszterelnöki esküt követően.

2010-ben azt mondta, tudja, hogy mi a dolga, hogy mit vár el tőle az ország, küzdelemre vállalkozott.

2014-ben arról beszélt, hogy szeretne jól szolgálni, jó miniszterelnök lenni, Magyarország középre tart, egy új Közép-Európát építenének, amely felzárkózhat Európa nyugati feléhez.

2018-ban kijelentette: az országnak szüksége van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk, a tamáskodóknak pedig azt üzente: háromszori kétharmaddal a hátuk mögött a lehetetlenre kell vállalkozniuk, mert a lehetségeset más is meg tudja csinálni.

Már a miniszterelnök megválasztása és eskütétele előtt nyilvánossá vált, hogy kik lesznek Orbán Viktor új kormányának miniszterei. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen mozgástere lesz az új kormánynak, melyek lesznek a legfőbb kihívások a következő négy évben.

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a felálló kormány két legfőbb rövid/középtávú kihívása az orosz–ukrán konfliktus, valamint az inflációs válság kezelése.

Kovács János politikai elemző szerint Orbán Viktor „fekete öves” hatalomtechnikussá, az európai politika szintjén is jól látható, intuitív játékossá vált, ugyanakkor az új kormány az előző ciklusokhoz képest sokkal nehezebb versenypályán lesz kénytelen futni, ahol külső biztonsági, politikai, gazdasági kényszerek gyengítik a belpolitikai napirend és a választói közérzet tetszőleges alakíthatóságát.

A Fidesz–KDNP április 3-i kétharmados győzelme után Áder János köztársasági elnök április 29-én fogadta és bízta meg a kormányalakítással a Sándor-palotában Orbán Viktort, aki sorozatban negyedszer, politikai pályafutása során pedig ötödször lesz miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta: a veszélyek évtizede áll előttünk, de április 3-án az emberek egy világos döntést hoztak arról, hogy elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot.

A miniszterelnök-választást várhatóan hétfő délután fél háromkor tartják, a döntéshez a 199 országgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép, majd eskütétel után a miniszterelnök beszédet mond a parlamentben.