„Fogalmuk sincs, mit csinálnak” – vita a parlamentben a katáról

Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt: ahogy a kormány lesújt a katás adózókra, ugyanúgy fog lesújtani és fájni a klímaváltozás is. Az LMP-s képviselő hangsúlyozta: az éghajlatváltozást már most is a bőrünkön és a pénztárcánkon érezzük. Fontos a klímavédelmi intézkedések meghozatala, 2050-ig karbonmentessé kell válnia Magyarországnak és Európának, ezt nem lehet halogatni.

Honnan nyerjük az energiát? – tette fel a kérdést Kanász-Nagy Máté, aki szerint a szénhidrogénektől meg kell szabadulni, mert súlyosan klímagyilkosok. A képviselő azt is mondta: érthetetlen a legújabb kormányzati szándék, hogy a makói árokban meg akarják kezdeni a palagáz-kitermelést. Hozzátette: a kormány talán attól fél, hogy az oroszok el fogják zárni a gázcsapokat.

Kanász-Nagy Máté azt mondta: lehet, hogy ki kéne mondania a kormánynak, hogy ettől félnek. Ugyanakkor a politikus kiemelte: a palagáz-kitermelés egyáltalán nem éri meg, súlyosan klímagyilkos, és az egészségünket is károsítja, rákkeltő vegyszereket használnak a kitermelés során, valamint a kitermelés földrengéseket is okozhat.

Kanász-Nagy Máté egyértelmű választ vár a kormánytól, hogy valóban elkezdik-e a palagáz-kitermelést. Az LMP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább a megújuló energiaforrásokkal kellene foglalkozni, engedélyezni a szélerőművek létesítését, illetve fogyasszunk kevesebbet orosz gázt, ezzel párhuzamosan országos szigetelési programot kell indítani.

Koncz Zsófia államtitkár a válaszában elmondta, hogy a kormány milyen klímabarát programokat támogat, indított, illetve milyen célokat határoztak meg. Megismételte a kormányzati narratívát: háború van, a szankciók miatt emelkednek az energiaárak, Európa számára a legdrágább az energia. Majd felsorolta, hogy más országokban milyen „elképzelhetetlen” intézkedéseket hoztak az energiamegtakarítás céljából.

A fideszes államtitkár szerint nagy felelőssége van a kormánynak és az országgyűlésnek a jelenlegi helyzetben, ezért minden lehetőséget meg kell vizsgálni, a hazai gáztermelést növelni kell. Kanász-Nagy Mátét arra kérte, hogy „ilyen szemmel nézze az energiaellátás kérdését”, és támogassa a kormányzati intézkedéseket.

Kinek jó, kinek nem jó a globális minimumadó?

Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy „levelet hozott a posta”, egy nappal korábban kapta meg az értesítést a „Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról” szóló politikai nyilatkozatról. Mellár Tamás szerint „homályos a cím és az anyag is”. Kritizálta a nyilatkozat tartalmát, illetve a globális minimumadóval kapcsolatban kiemelte: miért ellentétes Magyarország érdekeivel, hogy a multik most 9 százalékos társasági adót fizetnek, de ha bevezetnék a globális minimumadót, akkor 15 százalékot kellene fizetniük? Vajon ez nem jó a költségvetésnek? – tette fel a kérdést Mellár Tamás.

Hozzátette: ellenérv lehet, hogy a külföldi cégek elmennének, de ha csak azért vannak itt, mert alacsony az adó, akkor az baj, az gyarmati létet jelent, és azt fel kellene számolni.

Répássy Róbert államtitkár válaszában megjegyezte, sajnálja, hogy Mellár Tamás nem volt ott hétfőn az Országgyűlésben, mert az általa említett nyilatkozatot éppen tegnap vitatták, illetve a Törvényalkotási bizottság is tárgyalta.

A fideszes államtitkár szerint az ellenzék magatartása egyet jelent az adóemelések támogatásával. Azt is mondta, hogy a globális minimumadó többletterhet róna a vállalkozásokra, és ha támogatnák, akkor feladnák az ország gazdasági érdekeinek a képviseletét. Répássy Róbert szerint az ellenzék álláspontja Brüsszel fenyegetését támasztja alá. Hozzátette: inkorrekt, hogy Brüsszelben a globális minimumadó ügyét összekötik az uniós források folyósításával, Brüsszel inkább dolgozhatna a békén, ami helyrebillentené az Európai Unió gazdaságát.

Harminc éve ugyanazt teszik?

Toroczkai László szerint megint óriási baj van, „üres az államkassza”, és ugyanaz történik, mint az elmúlt harminc évben mindig: „nekiesnek a magyar vállalkozóknak”, ráadásul még elegendő időt sem adnak a vállalkozóknak arra, hogy felkészüljenek az új szabályokra.

A Mi Hazánk frakcióvezetője úgy látja, nem hallották meg a ’90-es évektől a vészkiáltásokat, amelyek arról szóltak, hogy a magyar nemzetgazdaságot kell építeni.

Ugyanazt tették az elmúlt 12 évben, mint elődeik, a balliberális kormányok, a multikat segítették ahelyett, hogy a magyar vállalkozókat, dolgozókat segítették volna.

Toroczkai László brutális támadásnak nevezte a magyar dolgozókkal szemben a kata átalakítását, a Mi Hazánk segítene pénzt találni a kormánynak. Az ellenzéki politikus szerint két év után fogadta meg a kormány a különadókra vonatkozó javaslatukat, de „dilettáns módon kezdték megvalósítani”, mert a Ryanairrel vitatkoznak, miközben nem a légitársaságok voltak a válság legnagyobb haszonélvezői. Toroczkai László a globális technológiai cégeket, a Facebookot és az ételfutár-szolgáltatókat, például a Woltot ajánlotta a kormány figyelmébe.

Tállai András némi ellentmondást lát a Mi Hazánk frakcióján belül:

Újabb ötletekkel áll elő, hogy hogyan lehetne az állami költségvetés helyzetét javítani, miközben egyébként a frakciótársai rendre arról beszélnek, hogy kinek hogyan kellene pénzt osztani a költségvetésből. Ilyen tekintetben ellentmondást látok a frakciójuk politikai megnyilvánulásaiban.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy digitális cégek adózása csak nagy nemzetközi szabályozással történhetne meg, de ez a pillér pont kikerült a globális minimumadó tervezetéből, amíg ez benne volt, a kormány támogatta a javaslatot.

Tállai András a katásokról elmondta: a rendszernek sok előnye volt, közel 500 ezren választották ezt az adózási formát, de változtatni szükséges. Az új rendszer azt fogja biztosítani, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik a lakosságnak direkt módon szolgáltatnak, azoknak megmarad a kata, még az adófizetés összege is ugyanannyi marad, és az adózás rendszere sem fog változni, csak bevételi nyilvántartást kell vezetniük. Azoknak viszont, akik nem tudják folytatni a katát, más kedvező adózási módot fog ajánlani a kormány. Az államtitkár hangsúlyozta: az új rendszer igazságos lesz.

Gyermekek táboroztatása

Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy „patrióta szociáldemokrata” pártja komoly küzdelmet folytat a természeti örökségünkért, különösen a vízpartjainkért. Elmondta: a múlt héten stratégiai győzelmet arattak az Alkotmánybíróság előtt, amely üdvözölendő döntést hozott: a jövőre nézve megtiltotta a Balaton vízpartjának a beépítését, a kiskapuk alkalmazását. Egész pontosan ez áll a döntésben:

„A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el. Jogszerűen épített épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.”

Molnár Zsolt hangsúlyozta: folytatni fogják a küzdelmet, ez a győzelem erőt adott nekik. Kifejtette, hogy volt még két másik nagyon fontos kezdeményezése a pártnak: továbbra is fenntartják, hogy legyenek ingyenesek a természetes vizek melletti strandok, illetve a másik javaslatukat is fenntartják a nemzeti üdültetési programról.

Molnár Zsolt bízik benne, hogy a kormányoldal álláspontja változni fog, és támogatni fogják a kezdeményezéseiket ideológiai, illetve párthovatartozástól függetlenül. Most egy új javaslattal álltak elő, ami a tanulmányi táborozás intézményét hozná be a köznevelésbe. Az MSZP-s politikus ennél is bízik benne, hogy a kormánytöbbség támogatni fogja a határozati és törvényjavaslatukat. Szerinte a kormányoldalnak is voltak jó javaslatai, de nem elég jók.

Molnár Zsolt kiemelte: szívesen felajánlják, hogy ne szocialista javaslat legyen, és akármilyen módon, csak legyen ebből törvény. „Ezek a kérdések nem tűrik a pártpolitikai hovatartozást, a költségvetési lábuk megvan” – tette hozzá az MSZP-s politikus.

Dömötör Csaba államtitkár megköszönte, hogy Molnár Zsolt nem a provokációs hangnemet választotta, ez újdonságként hatott számára az MSZP-től. Ami a természeti értékek, a víz védelmét illeti, elmondta: fontosnak tartja, hogy valamennyi természeti kincsünk megfelelő védelmet élvezzen. Amikor a kormány beruházásokról dönt, akkor egyszerre kell figyelembe venni a gazdasági, a munkahelyteremtési szempontokat, az ott élők érdekeit, és éppen ennyire a természetvédelem szempontjait is.

Az államtitkár jól emlékszik rá, hogy korábban – talán az MSZP megbízásából – szabadstrandok felett cikáztak repülőgépek, ingyenes szabadstrandokat követelve, nem ritkán egyébként ingyenes szabadstrandok felett. Dömötör Csaba arról számolt be, hogy strandfejlesztési program keretében összesen 215 balatoni projekt részesült támogatásban. A Balaton partján 18 település, 42 szabadstrandja újult meg, összesen 4,5 milliárd forint értékben.

Dömötör Csaba a táboroztatásról azt mondta: ég és föld a különbség a mostani és az Orbán-kormányok előtti állapotok, lehetőségek között. Az államtitkár kiemelte: a kormány még a mostani nehézségek ellenére is minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy a magyar gyermekek méltóképpen nyaralhassanak, olyanok is, akiknek egyébként erre nem lenne lehetősége.

„Fogalmuk sincs, mit csinálnak”

Bedő Dávid szerint lassan elfogynak a szavak arra, amit kormányzás címén művelnek.

Nincsenek a helyzet magaslatán, mondhatni, fogalmuk sincs, mit csinálnak.

A Momentum politikusa szerint a kormányban össze-vissza beszélnek és cselekednek, háborús inflációról beszélnek, miközben már a háború előtt is nőtt az áremelkedés mértéke. Bedő Dávid kitért arra is, hogy pont akkor módosítanák a kata szabályait, amikor stabilitásra, biztos megélhetésre lenne szükség, erre egy nap alatt nulla párbeszéddel úgy alakítják át a katát, hogy „gyakorlatilag megszűnik”. Az ellenzéki képviselő megjegyezte: „Önök nemcsak az érintettekkel nem egyeztetnek, de saját magukkal sem.” Bedő Dávid – miután bizottsági szinten leszavazták a Momentum módosító javaslatait – a törvény visszavonását kérte.

Dömötör Csaba válaszában arra emlékeztetett, hogy a 2010 előtti volt az elmúlt harminc év legsúlyosabb válsága, most növekedett a gazdaság, emelték a minimálbért, miközben komoly fegyvertény, hogy rekordszinten áll a foglalkoztatás.

Az államtitkár azt kérte az ellenzéki politikustól, nézzék meg az inflációs adatokat, és azt is, hogy más európai valuták is veszítenek értékükből a dollárral szemben, ami a háborús helyzet és a brüsszeli politika következménye. Dömötör Csaba világossá tette, hogy nem csak Magyarországon vannak gazdasági kihívások, végül kijelentette azt is,

ha egy dolog állandó a baloldali pártok között, az az adóemelés.

Hol foszlik a szövet?

Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint „az igazság órája közeleg, és kezd felfesleni a fideszes egypárti túlhatalom Patyomkin-falujának szövete”. A jobbikos politikus arról beszélt, hogy az Orbán-kormány egy évtizednyi pénzbőség, EU-források és egy kedvező világgazdasági folyamatok révén valóban – ebben a tíz évben – a magyar társadalom széles rétegei számára azt az illúziót tudták biztosítani, hogy megy előre az ország. Hozzátette: kétségtelen, hogy történtek fejlesztések, de most dől össze úgy „ez a Patyomkin-falu”, hogy annak „beláthatatlan következményei lehetnek”.

Brenner Koloman szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mintha a Brüsszel elleni szabadságharc elbukott volna, mert a kormány elfogadta az Európai Bizottság néhány javaslatát az uniós forrásokat sújtó korrupció visszaszorításával összefüggésben.

Kiemelte azt a pontot, amely szerint a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítanak a társadalmi konzultációra, és vállalták, hogy a speciális, rendkívüli gyors jogalkotási lehetőségek arányát csökkentik. A jobbikos politikus ezután arra az ellentmondásra tért ki, hogy a kormány közben beterjesztette a katásokat érintő törvénymódosítást, amelyet 30 órán belül akarnak megszavaztatni. „Mennyire lehet komolyan venni bármilyen ígéretüket az Európai Unióval szemben?” – tette fel a kérdést Brenner Koloman.

A Jobbik mindig kiáll amellett, hogy a jogalkotási folyamatot „nem lehet így megszégyeníteni”, ráadásul adóév közepén, senkivel nem egyeztetett a kormány, ez is mutatja, hogy akik nem „tagozódnak be a rendszerbe”, azoknak veszniük kell.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, „ha valahol foszlik a szövet, akkor az inkább a Jobbik környékén van”, és már nem is lehet követni, hogy ki kivel van. Az államtitkár szerint Brenner Koloman frakcióvezető-jelölti kampánybeszédet tartott, hogy milyen lenne a Jobbik retorikája, ha Jakab Péter helyét átvenné.

Majd arról beszélt, hogy a baloldal olyan költségvetési módosítókat nyújtott be, amellyel 3000 milliárd forinttal emelnék a magyar emberek terheit. Azt is felsorolta, hogy a kormány milyen gazdaságélénkítő intézkedéseket hozott. Továbbá kiemelte, hogy minden megállapodás előtt vitázott a kormány Brüsszellel, és ha ez nem lett volna, akkor rosszabb feltételekről tudtak volna megállapodni, és eurómilliárdokkal rosszabbul álltunk volna, Magyarországért vállalták a vitákat.

Az egészségügyről

Komáromi Zoltán a szolnoki Hetényi Géza Kórház gyermekosztályáról beszélt, amiről itt írtunk bővebben. A DK politikusa kitért arra is, hogy az orvosok béremelése óta az orvoshiány kevésbé feszítő, a szakdolgozók hiánya viszont katasztrofális, 25-30 ezer szakember hiányzik a rendszerből. Hozzátette: az egészségügyi közkiadások 2012 óta 5 százalék alatt vannak, normális országokban ez 7 százalék felett van.

Rétvári Bence válaszában leszögezte, az ő céljuk a minél jobb egészségügyi ellátás biztosítása, de a baloldal kórházakat zárna be. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 előtt 16 ezer ágy szűnt meg, hatezer egészségügyi dolgozónak mondtak fel, és elvettek egyhavi bért. Az államtitkár szerint annak, amit Komáromi Zoltán mond, az ellenkezőjét mondták a kampányban, és az ellenkezőjét tették amikor kormányon voltak. Rétvári Bence ismertette, hogy felújítottak kórházakat, mentőállomásokat, és míg 2010-ben közel 34 ezer orvos dolgozott, most több mint 38 ezer.

„A migránsválságnak nincs vége”

Földi László KDNP-s képviselő a migrációról beszélt, és a déli határvédelemről, szerinte az EU-nak egységesen kellett volna fellépnie, de sajnos az EU ebben a sorskérdésben kudarcot vallott. A magyar kormány a kaotikus helyzetben a nemzeti érdekeket választotta, és „ismét Európa védelmezőjének szerepébe került”, de ez nem hálás feladat, mert köszönetet nem kap érte a kormány. Földi László szerint ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy nincs más lehetőségünk; nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy terroristák lehetnek az illegális bevándorlók között, ezért indokolt egy új határvédelmi szervezet felállítása. „A migránsválságnak nincs vége” – jegyezte meg a KDNP-s politikus.

Rétvári Bence államtitkár szerint ha egy baloldali kormány kerül hatalomra, akkor lebontják a kerítést és beengedik a migránsokat, ez lett volna Magyarországon is. Hangsúlyozta: láthatják a magyar emberek is, ha nem a Fidesz–KDNP-t támogatták volna, akkor nem a határvadászok ügyéről lenne szó, hanem arról, mi fog történni a határkerítéssel, ami korábban felépült. Rétvári Bence arra is felhívta a figyelmet, igyekeznek felkészülni arra, hogy egyre veszélyesebbek és agresszívebbek az illegális bevándorlók, illetve az embercsempészek. A nyáron elkezdődik a határvadászok toborzása.

Készen állnak a megállapodásra

Hörcsik Richárd úgy gondolja, az egyik legfontosabb kihívás, hogy kiharcolják az esélyegyenlőséget az európai integráció keretei között. A kormánypárti képviselő kijelentette, hosszú folyamat végére érve elmondhatják: készen állnak az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatos tárgyalások lezárására.

Válaszában Latorcai Csaba ismertette, a partnerségi megállapodást illetően ütemezetten tárgyalnak, itt egy lépéssel közelebb járnak, a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokon viszont több a feladat, mert itt több a politikai feltétel. Az államtitkár elmondta, nyitottak arra is, hogy technikai kompromisszumos megoldást kössenek Brüsszellel. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón részletezte, hogy milyen javaslatokat fogadott el a kormány az Európai Bizottságtól.

(Borítókép: az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2022. június 22-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)