Veszélyes lehet a Fideszre, ha a tanárok ügye kormánykritikus tüntetéshullámot indít el

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője a pedagógusok megmozdulásaival és a szolidaritási tüntetésekkel kapcsolatban az Indexnek azt mondta: az ilyen, a társadalom egy konkrét csoportjáról szóló tüntetések jellemzően akkor tudnak komoly hatással bírni, ha tartósan széles társadalmi támogatottságot vívnak ki, és folyamatosan képesek nyomást helyezni a kormányra. Az elemző szerint ez háromféleképpen is meghiúsulhat.

Megunják, kiszélesedik vagy kikényszerítik

Az egyik mód, hogy a tüntetések elveszítik a lendületüket – de erre azért van kis esély, mert diákok szervezik, akik jellemzően a legkitartóbb tüntetők (hasonló volt tapasztalható a CEU-tüntetéseknél, amelyek komolyabb társadalmi támogatottság nélkül is sokáig folytatódtak).

A második mód, hogy a társadalom „unja meg” a témát – Rajnai Gergely szerint erre nagyobb az esély, különösen, hogy az infláció, valamint a rezsiköltségek témája sokkal nagyobb rétegeket fog érinteni, és az elégedetlenség hangsúlya átkerülhet oda.

Ebben az esetben arra is van sansz, hogy a két elégedetlen csoport egyesül, és a tüntetések inkább nagyobbá válnak, mintsem kisebbé

– tette hozzá az elemző.

A harmadik opció: ha a kormány képes hiteles javaslatokkal kielégíteni a tanárok legalább egy részét, akkor kezelheti a problémát, ez volt látható például az internetadó kérdésében. „Ehhez viszonylag gyors reakció kellene, különben hiteltelenné válik a kormány kezdeményezése” – jegyezte meg Rajnai Gergely.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője úgy véli, hogy a pártpolitikai viszonyokat egy ilyen megmozdulás csak lassan tudja befolyásolni, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor az ellenzéki pártokat nem is szeretnék a tüntetők bevonni.

Az elégedetlenség növekedése és ezáltal a kormánypárti szavazók lemorzsolódása hosszabb távon segíthet az ellenzéknek, de közvetlenül nehéz ebből profitálni. Ami inkább az ellenzéki pártok, és jelen esetben kifejezetten a Momentum javára válhat, hogy több új, jellemzően fiatal ember aktívan bevonódik a politikába, akik később a pártpolitikában is felhasználhatják ezeket a tapasztalatokat

– fejtette ki lapunknak Rajnai Gergely.

Tüntetéshullám jöhet

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a kormány számára veszélyt jelenthet egy dekonjunkturális időszakban, ha erodálódik a szavazóbázisa és nem tud erőt mutatni. A kormánypártok 3 milliós szavazótáborában lehetnek olyanok, akik szimpatizálnak a pedagógusokkal, és úgy gondolják, hogy a kabinet nem jól kezeli a tanárok ügyét. Azok a szavazók érintettek, akik inkább gazdasági és nem ideológiai megfontolásból, világnézeti elköteleződés miatt támogatták a Fideszt.

Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014-es netadós tüntetések idején a Fidesz körülbelül 1 millió szavazója pártolt el, akiket később a menekültválság idején tudtak visszaszerezni, illetve a 2016-os kvótanépszavazással stabilizálták a választói bázisukat.

Mikecz Dániel az Indexnek azt mondta: a mostani tüntetéseknél az is látszik, hogy nemcsak budapesti, „körúton belüli” megmozdulásokról van szó, sokkal szélesebb körben jelent meg az elégedetlenség, más településeken is akciókat szerveztek. Az elemző nagyon valószínűnek tartja, hogy tüntetési hullám indul el, és ez kitarthat a következő két hónapban a karácsonyi ünnepekig.

Az ADOM Diákmozgalom újabb tüntetést jelentett be október 23-ra a pedagógusok helyzetének rendezése érdekében, erre a napra korábban egy újabb katatüntetést is ígért egy csoport, a Pedagógusok Szakszervezete pedig november 26-ra szervez országos tüntetést.

A szerdai megmozdulások sikere Mikecz Dániel szerint motiválhatja és aktivizálhatja azokat, akik nem vettek részt rajtuk, akik pedig ott voltak, azokat arra ösztönözheti, hogy más tüntetésekre is elmenjenek.

Most erősebb a pártellenesség

Az Index kérdésére, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között (energiaválság, infláció, áremelkedés) a pedagógusok elégedetlensége lehet-e egy társadalmi katalizátor, az elemző azt válaszolta: egymásra rakódhatnak, megjelenhetnek a demonstrációkon az elégedetlenséget kiváltó különböző sérelmek, más ügyek is összekapcsolódhatnak az oktatással, és rezsimellenes, kormánykritikus tüntetőréteg állhat össze.

Mikecz Dániel hozzátette: nemcsak az tudja felszínen tartani a tüntetéshullámot, ha másfajta sérelmek is megjelennek, hanem az is, ha a kiváltó okok nem oldódnak meg, vagyis nem történik változás a pedagógusok bérkérdésének ügyében, ez ugyanis folyamatosan fűti, muníciót ad az elégedetlenséghez. Ugyanakkor azt is elmondta: minden tüntetési hullámnak van felszálló és leszálló ága; az könnyen keserűséget okozhat, ha az egymás melletti kiállásra lehetőséget adó tüntetések után egy demobilizációs időszakban – a karácsonyi ünnepek alatt – esetleg sokan azt látják, hogy nem értek el gyors eredményt. Az elemző szerint ezen a mozgalmi szervezők a részvétel jó menedzselésével, a célok okos megfogalmazásával tudnak segíteni.

A mostani megmozdulások Mikecz Dániel szerint inkább a 2014-es netadós tüntetésekkel, mint a 2018-as úgynevezett „rabszolgatörvény” elleni demonstrációkkal hasonlíthatóak össze. 2014-ben erősebb volt a politikai bizalmatlanság a pártokkal szemben, míg 2018-ban úgy tűnt, hogy a Fidesz-kormány leváltásához ellenzéki összefogás kell, de mint kiderült, ez nem volt elég. Most erősebb a pártellenesség, mint 2018-ban volt. Az elemző 2014-hez képest is lát egy fontosabb különbséget: most nincs olyan elvárás, hogy majd a mostani tüntetésekből tud kinőni valamilyen alternatív ellenzék, 2014-ben jóval erősebb volt erre az igény.

Nem érzékelni olyan elvárást, hogy akkor majd most ezeken a tüntetéseken jelennek meg politikai újszülöttek. De olyan elvárás sincs, hogy majd ezek az akciók hozzák össze a széttöredezett ellenzéket

– fogalmazott Mikecz Dániel.

Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy ha a közvélemény-kutatások szerint a pedagógustársadalmon túlnyúlik az elégedetlenség, akkor létrejöhet egyfajta szakpolitikai megállapodás a tanárokkal. 2012-ben a felsőoktatási törvény elleni tüntetések után hasonló helyzet állt elő, amikor Orbán Viktor aztán bejelentette, hogy nem lesznek felsőoktatási keretszámok.

Arra is kitért Mikecz Dániel, hogy a kormány sosem szeret gyengeséget mutatni, megtörténhet, hogy „az ügy élére állnak” és olyan szervezettel egyeznek meg – a Nemzeti Pedagógus Karral –, amelynek nincs köze a tüntetésekhez. Az elemző szerint ez esetben olyan megállapodás születhet a 10 százalékos fizetésemelésen túl, hogy a kormány nem kötelezi el magát a következő évi költségvetésben, és egy egyszeri rezsivédelmi juttatásról határozhat, amely azonban nem épül be rendesen a pedagógusok fizetésébe.

(Borítókép: Hídfoglalás a tanárok ügyéért 2022 október 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)