Feldúlták a pedagógusokat a parlamenti vitán látottak és hallottak

A Momentum kezdeményezésére szerda délután vitanapot tartottak az oktatás helyzetéről a parlamentben. Az eseményen a kormány képviselői mellett meghívott tanárok, diákok és szülők is jelen voltak, ők a karzatról figyelhették a felszólalásokat. A vitában egymást vádolták az oktatás helyzete miatt a kormánypárti és az ellenzéki felszólalók. (Itt írtunk részletesen a vitáról.) A pedagógusok érdekképviseleteitől megkérdeztük, hogyan értékelik a parlamenti vitát.

„Döbbenetes sikerpropagandát adtak elő”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja nem volt ott a parlamentben, de végignézte a vita közvetítését. Állítása szerint a PDSZ jelen lévő tagjai feldúlva jöttek ki a vitáról, nemcsak a tartalma, hanem a körülmények miatt is.

„Csak fél órát tartózkodhattak a helyszínen, és meglehetősen modortalanul kezelték a látogatókat” – mondta Nagy Erzsébet az Indexnek. A jelenlévők azt is élőben láthatták, hogy a felszólalásokat bekiabálások, gúnyos megjegyzések kísérik, voltak honatyák, akik pedig a mobiltelefonjaik pötyögésével foglalták el magukat.

A vita tartalmi részéről Nagy Erzsébet azt mondta: semmiféle előrelépést nem jelent, de az fontos, hogy ez a vitanap is hozzájárult az oktatás ügyének állandó felszínen tartásához.

Köszönet a Momentumnak, hogy ezt megszervezték, de azt tapasztaltuk, hogy a kormányoldal továbbra is a szokásos brüsszeli szöveget fújja, illetve azt, hogy az ellenzék akadályozza meg, hogy az uniós pénzek Magyarországra jussanak, és abból bért lehessen emelni

– fogalmazott a PDSZ országos választmányi tagja, aki szerint mindenki tudja, és most már „köztudomású”, hogy a béremeléshez megvannak a források a magyar költségvetésben is.

Nagy Erzsébet arról is beszélt: a kormánypárti felszólalók „döbbenetes sikerpropagandát adtak elő”, miközben azt nem említették, hogy „bődületes a tanárhiány”. A PDSZ országos választmányi tagja azt is sérelmezi, hogy az ellenzéki felszólalásokra nem érkezett érdemi válasz. Példaként említette Jámbor András felszólalását, aki felvetette, hogy ha Brüsszeltől csak egy részét várják a béremelésnek, akkor a többit miért nem adják oda költségvetési forrásból. Nagy Erzsébet hangsúlyozta azt is, hogy a kormány által jövőre ígért tízszázalékos emelés – amit az uniós források nélkül is biztosítanak – még az infláció ellensúlyozására sem elegendő.

A vitával kapcsolatban leszögezte: mindennek van értelme, ami fókuszban tartja az oktatás ügyét, ami a köztudatban tartja, hogy óriási baj van. „Azért fontos a parlamentben egy erről szóló vita, mert a parlamentben lehetne rajta segíteni törvényekkel, törvénymódosításokkal” – tette hozzá Nagy Erzsébet.

A vita után továbbra is azt tartja feladatnak, hogy fenntartsák a figyelmet és folyamatosan nyomást helyezzenek a kormányra, illetve minden szakszervezeti partnert rávegyenek a közös kiállásra.

A gyermekek és az ország jövője a tét

Arra a kérdésre, hogyan viszonyulnak a Nemzeti Pedagógus Karhoz, amelynek elnökével nemrégiben Novák Katalin köztársasági elnök is találkozott és egyeztetett az oktatás témájában, Nagy Erzsébet elmondta: a Nemzeti Pedagógus Kar egy olyan korporatív szervezet, amit a kormány hozott létre, hogy ne a szakszervezetekkel kelljen tárgyalnia, és láthatóan őket próbálják folyamatosan legitimálni, például azzal, hogy Novák Katalinnal egyeztetnek. Ugyanakkor a PDSZ országos választmányi tagja szerint jó pár hetes késéssel, de a Nemzeti Pedagógus Kar leköveti azt, ami egyébként a közoktatásban folyik, mivel a választott tisztségviselői mégiscsak tanárok, illetve leginkább igazgatók, és ezért rájuk is nyomás nehezedik, hogy előbb-utóbb kimondják azokat, amiket a szakszervezetek már jóval előttük.

A kormányzat hozzáállásáról Nagy Erzsébet azt is elmondta: nem véletlen, hogy az oktatás a Belügyminisztérium alá került, amit egy rendőr vezet, aki csak rendfenntartási eszközökben gondolkodik. A PDSZ országos választmányi tagja arra számít, hogy a tanárokkal szemben szankciókkal és retorziókkal fognak fellépni. Nagy Erzsébet szerint ugyanis nem látszik, hogy Pintér Sándor tárgyalásos úton akarná érdemben megoldani az oktatás helyzetét, még csak a parlamenti vitán sem vett részt.

Arról, hogy mi lesz a tanárok érdekvédelmi szervezeteinek a következő lépése, Nagy Erzsébet emlékeztetett rá, hogy Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár meghívására sztrájkegyeztetés lesz november 7-én. Nagy Erzsébet szerint nem várható előrelépés, ez látható abból is, amilyen érvek a kormányoldal részéről elhangzottak a parlamenti vitanapon. November 18-ra ismét országos pedagógussztrájkot szerveznek, hogy az oktatás problémáira felhívják a figyelmet.

Nagy Erzsébet sikernek tartja, hogy a sztrájkkal, a polgári engedetlenséggel és az utcai akciókkal társadalmasították az oktatás ügyét. Egyre többen állnak mellé, és értik meg, hogy itt nem egy puszta béremelésről vagy bérharcról van szó, hanem a gyermekek jövőjéről.

A PDSZ országos választmányi tagja szerint miközben a kormány részéről nem történik érdemi lépés, tömegével hagyják el a tanári pályát, és ez azonnal meglátszik az oktatás minőségén. A gyermekek jövőjét veszélyezteti, ha nincsenek szaktanárok, és nincs megfelelő színvonalú oktatás, mert így a gyermek esetleg nem jut be a középfokú oktatásba, illetve a felsőoktatásba sem. Ez az ország további létét is meghatározza, mert így ténylegesen egy összeszerelő üzemmé fog degradálódni sok képzetlen munkaerővel – tette hozzá Nagy Erzsébet.

„Focializmust építünk, vagy a jövőt?”

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke – aki személyesen vett részt a parlamenti vitán – lapunknak azt mondta: szégyennek tartja, hogy harminc percet tartózkodhatott bent az ülésen egy legális, törvényes keretek között működő érdekvédelmi szervezet.

A világon sehol nincsenek kitiltva a szakszervezetek a parlamenti vitanapról, ez egy szégyen az országra, a helyzetre nézve. A vita elszomorító volt, már a stílus is, de a legszomorúbb, hogy az nem a jövőről szólt, mindenki a múltba tekintve egymást támadta. Arról azonban nem esett szó, hogy merre van az előre. Szerintem a parlamenti képviselőknek a portugál kollégáktól kellene tanulniuk, akik tíz év alatt kihozták az oktatást a mocsárból

– magyarázta a PSZ alelnöke.

A válság jeleit szerinte az ellenzék korrekten összefoglalta, de a felszólalásaik csak a helyzet elemzésére voltak elegendőek, az esélyegyenlőség pedig egyáltalán szóba sem került. Ahogy az sem került szóba, hogy szerintük mit kellene kezdeni azzal, hogy egy gimnazistának heti 37 órája van. Mit kellene kezdeni azzal, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik, vagy mi legyen a vidéki kisiskolákkal. A kormánypárti politikusok pedig csak gyurcsányozással intézték el a témát, noha Totyik Tamás szerint az való igaz, hogy a rendszerváltás óta elfuserált állapotban van a közoktatás, és ebben minden kormánynak szerepe van.

„Ugyanúgy hagyta erodálódni az ötvenszázalékos béremelést a Medgyessy-kormány, mint az Orbán-kormány, vagyis egyik kutya, másik eb. Annyi különbség azért van, hogy olyan korábban nem történt, hogy az élsportra többet költünk, mint az általános iskolákra. Focializmust építünk, vagy a jövőt?” – ironizált a PSZ alelnöke.

Totyik Tamás szerint időszerű lenne zárt ajtók mögött nemzeti közoktatási kerekasztalt létrehozni. Konszenzusos megállapodásra lenne szükség, és egy olyan köznevelési rendszert kellene létrehozni, amely kormányokon átível, pártoktól függetlenül. „Szerdán is sokat hallhattuk a parlamentben, hogy a jobb- és a baloldalnak össze kell fogni, de ennek a gyakorlatban a jelét sem láttuk” – mondta a PSZ alelnöke.

Ettől függetlenül – a problémák felszínre hozatala miatt – fontosnak tartja, hogy a vita létrejöhetett, de más értelmét nem látja. „A vitának akkor lett volna jelentősége, ha megállapodtak volna abban, hogy mit fognak csinálni a jövőben” – jelentette ki Totyik Tamás.

„Nem vitázni kell, hanem cselekedni”

Az Egységes Diákfont tagjai is a parlamenti karzatról figyelhették a vitát, a Facebook-oldalukon közölték:

Kétségkívül nagy eredmény az, hogy az oktatás kérdése és a pontjaink bejutottak az Országgyűlésbe, de valódi változást sajnos nem várhatunk a keresztrejtvényt fejtő, beszélgető, telefonozó, filmet néző kormánytagoktól.

„Nem vitázni kell, hanem cselekedni!” – jelent meg a vita napján a Molnár Áron által alapított noÁr Mozgalom Facebook-oldalán.

„Igazi rossz színház ez, amiben demokratikusnak hazudja magát a Fidesz rendszere, az ellenzék pedig asszisztál ehhez a hazugsághoz. A vita demokratikus eszköz. Ez a rendszer megfojtja a demokráciát! Milyen demokrácia az, ahol kirúgnak 5 pedagógust, több ezret kirúgással fenyegetnek, diákok nevét kérik be, akik részt vettek a megmozdulásokon, és megtiltják, hogy részt vegyenek a pedagógusok a polgári engedetlenségben? […] Ma is annak lehettünk tanúi, hogy a megoldás helyett ki-ki a maga politikai célja szerint vitázott. Mi azt gondoljuk, hogy elég a dumából, cselekedni kell!” – olvasható a tüntetéseket szervező mozgalom bejegyzésében.

A noÁr szerint a vita csak legitimálja a rendszert, vitázni pedig csak akkor érdemes, ha az valahova vezet, ha a vita közelebb hozza a megoldást „az oktatás elszomorító, tudatosan lerombolt” helyzetében.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)