Gyurcsány Ferenc célra tart, kérdés, hogy kit talál el

„Büszkén éljük meg, hogy ma nekünk van a legtöbb támogatónk” – mondta egy évvel ezelőtti évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc. A közvélemény-kutatások mérései már akkor is a DK erősödését támasztották alá, miközben a 2018-as országgyűlési választáson még épphogy túlcsúsztak (5,38 százalékkal) a parlamenti küszöbön.

Öt évvel ezelőtt egy 9 fős frakcióval indult neki a párt a parlamenti ciklusnak, az ellenzéki összefogás bukása ellenére azonban a 2022-es választás után már egy 15 fős frakcióval a DK-nak van a legnagyobb képviselőcsoportja az ellenzéki térfélen. Az IDEA Intézet legutóbbi kutatása szerint a teljes népesség körében 12 százalékon, a biztos szavazó pártválasztók körében 20 százalékon áll, más intézetek felméréséből is az derült ki, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt.

Azt akarta, hogy a DK legyen a legnagyobb ellenzéki párt, és olyan választókerületekben szerzett indulási jogot DK-s jelölt, illetve annyi befutó listás helyet tudott elnyerni, amellyel ez biztosítható volt. Abszurd volt, de igaz: a DK úgy is nyert 2022-ben, hogy az ellenzék veszített

– értékelte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a DK teljesítményét az Indexnek még tavaly áprilisban.

„Legyetek Gyurcsányok”

Kívülről nézve, a DK-t elkerülte az az apátia, amely a választási szövetségeseit sújtotta, a gyurcsányi vezetés helyzete stabil maradt, és azonnal a párt pozíciójának megerősítésébe kezdtek.

„Ma súlyos vereséget szenvedtünk” – ismerte el a választás éjszakáján Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a vereségnek van felelőse.

„Ha valaki nem elég bátor, hogy nagyot álmodjon, végül amikor cselekedni kell, erőtlennek, rosszabb esetben gyávának fog bizonyulni. Erőtlent meg gyávát nem bíznak meg, hogy vezessen bármit, különösképpen nem a hazát. Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják, kapitány attól lesz valaki, hogy biztonságos úton biztonságos kikötő felé vezeti a hajót. Aki a hajót viharba vezeti, nem éri el a kikötőt. Hiába állt ott a kormánynál, azt fogják gondolni, hogy nem ő a legjobb kapitány, és azt hiszem, hogy igazuk van” – fogalmazott a DK elnöke. Nem mondta ki az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltjének a nevét, de egyértelmű volt, hogy Márki-Zay Péterre utalt.

A DK választás utáni politikai tanácskozásán is kifejtette, hogy az elmúlt harminc év legsúlyosabb vereségét szenvedte el az ellenzéki oldal. Ismét nem említette Márki-Zay Pétert név szerint, de félreérthetetlenül róla beszélt, amikor azt mondta:

Olyan a Földön nincsen, hogy baloldali centrumú közösség önmagának jobboldali jelöltet választ, ez a választók lelkületének elárulása.

Arra is emlékeztette a hatóságát: csak Dobrev Klára mondta ki az előválasztási kampányban, hogy a jobboldali miniszterelnök-jelölt alkalmatlan.

A tavaly áprilisi választás óta ismét felerősödtek a Gyurcsány Ferenc politikai szerepét, illetve felelősségét firtató ellenzéki hangok: lehet-e a DK elnökével választást nyerni, akire korábbi miniszterelnökségének, a 2010 előtti szocialista kormányzás árnyéka vetül?

Gyurcsány Ferenc maga is tisztában van ezzel a hol gyengülő, hol felerősödő kérdéssel, a DK tanácskozásán részben a támadásokra reagálva, illetve azoknak elébe menve tért ki a saját politikai szerepére.

Legalább egy évtizede visszatérő toposz, téma, jellemzés az ellenzék politikájára, hogy ezek, mármint hogy mi a Fidesz kottájából játszunk. Akik foglalkoznak politikával, azok értik, hogy ilyenkor miről beszélnek. De akkor legyen világos! A gyurcsányozás a Fidesz narratívája

– fejtette ki a DK elnöke. Szerinte „a Gyurcsány” valójában egy magatartás, egy viselkedést leíró jelző, vagyis azt jelenti, hogy küzd és kitartó, továbbá egy „viszonylag sikeres” pártot is szervezett.

Azt mondom, hogy ne védekezzetek. Mást ajánlok: akarjatok Gyurcsányok lenni! Higgyétek el, a politikában többre megyünk ezzel, legalábbis a mi oldalunkon. Akarjatok küzdeni, nem feladni, velük szembemenni, kitartani, pártot építeni, nem hátrálni! Ezért mondom, hogy legyetek Gyurcsányok.

Levághatatlan tőkesúly

„Gyurcsány Ferenc az egyik legnagyobb politikai túlélő, mellette a többi ellenzéki pártelnök pusztán epizódszereplőnek tűnik. Ez önmagában politikai teljesítmény, ugyanakkor lakmuszpapírja is annak, hogy az ellenzék képtelen megújulni” – nyilatkozta Kovács János politikai elemző korábban az Indexnek.

Azt is kifejtette, hogy a DK elnöke professzionális politikus és tapasztalt pártszervező, ellenzéki versenytársai ehhez képest többé-kevésbé „lelkes amatőrök”, akiknek gyakran lehetőségük sincs arra, hogy több cikluson át építkezzenek.

„Gyurcsány valóban egy ballaszt az ellenzék megújulása szempontjából, ugyanakkor egy levághatatlan tőkesúly is, amely nélkül az ellenzék hajója felborulna” – tette hozzá az elemző.

Cél: az ellenzék közepének lenni

A Demokratikus Koalíció tavaly szeptemberben jelentette be, hogy Dobrev Klára vezetésével árnyékkormány alakult. Az ellenzéki párt korábbi választási szövetségesei hűvösen reagáltak az árnyékkormányra, és arra, hogy a DK lenne az ellenzéki politizálás centruma.

Gyurcsány Ferenc a Partizánnak adott interjújában elismerte, hogy újrarendeznék az ellenzéki térfelet. Azt is mondta, hogy a Fidesz ellen egy ellenzéki blokknak kell felállnia, és a DK arra tör, hogy gravitációs pontként maga rendezze össze valamilyen módon a hat ellenzéki pártot.

Ezzel nem azt mondjuk, hogy a többiekre nincs szükség, nem azt mondjuk, hogy a többiekkel le akarunk számolni, de azt igen, hogy ez lesz a közepe az ellenzéknek

– jelentette ki a DK elnöke. Egy tavaly novemberi Facebook-bejegyzésében az ellenzéknek üzent, amikor azt írta, hogy a „cikkek, bejegyzések, tüntetések önmagukban veszélytelenek” a Fideszre, és „a rendszer sikeres ellenzéke csak jól szervezett politikai közösség lehet”. Hozzátette, hogy dönteni kell: „kormánykritikus, vagy rendszerkritikus vagy”, mert „most nem lehet két ellenzék”. A bejegyzésében közölte: „A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki.”

„Nyitottan és befogadva várunk mindenkit”

Az Indexnek adott válaszaikból az derült ki, hogy a többi ellenzéki párt egyáltalán nem a DK vonzáskörzetében képzeli el a saját mozgásterét. További ellenérzést szült, hogy az elmúlt hónapokban más ellenzéki pártokból igazolt politikusokat a DK.

„Az ellenzék legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció elindul, árnyékkormányt alakít, de nyitottan. Nyitottan és befogadva várunk mindenkit, aki csatlakozni akar, jöjjön bármelyik pártból. (…) Jöjjenek, várjuk őket, bármely ellenzéki pártból is jöjjenek, de mi elindulunk, nem várunk tovább, mert Magyarországnak erre van szüksége” – jelentette ki Dobrev Klára, miután megalakította árnyékkormányát. Azóta momentumos, MSZP-s és párbeszédes politikus is csatlakozott a DK-hoz.

Kovács János a politikai gravitációval és az átigazolásokkal összefüggésben nemrégiben az Indexnek azt mondta: a kormányváltást akaró választók is a legpotensebb erőt keresik, amelytől változást remélhetnek, másrészt az ellenzéki politikusok többsége is karrierpolitikus, akit a jövője, egzisztenciája, előmenetele jobban izgat, mint az, hogy melyik pártban politizál.

„A DK központi szerepe az ellenzéken belül két dolgot vetítene előre: a többi ellenzéki párt alárendelődését, tehát társutas szerepét vagy beolvadását, illetve azt, hogy egy újabb összefogás létrejötte esetén a közös miniszterelnök-jelöltet automatikusan a konglomerátum legerősebb formációja adja” – vélekedett az elemző.

Gyurcsány Ferenc kínált egy megoldást

Mint írtuk a Donáth Anna visszatérését felvezető cikkünkben, a Demokratikus Koalíciónak a Momentum jelenthet kihívást, és a két párt lehet az ellenzék két gravitációs pontja, de ez még nem lefutott kérdés.

December végén évértékelő páros interjút készítettünk Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével és Horn Gáborral, a Republikon Intézet vezetőjével.

„Az ellenzék jelenleg nem működik ellenzékként, egy részük még mindig a sebeit nyalogatja, másik részük a helyét keresi. Talán egyedül a DK talál magának utat, és vakok között félszeműként valamiféle vonzása is van, de ez inkább a torta újraelosztása, nem a bizonytalanok megszólítása. A politikai életutat tervezők számára a legnagyobb lehetőséget jelenleg a DK kínálja” – fogalmazott Horn Gábor az interjúban.

A Republikon Intézet vezetője azt is mondta: Gyurcsány Ferenc kínált egy megoldást, mondván, hogy aki nincs velük, az ellenük van, de ezzel nem lehet győzni.

A DK még erősebbé válhat, érteni is vélem ezt a célt, de ha 2024-re nem tudják valamilyen formában megszervezni az összefogást, akkor bukhatják az önkormányzati pozícióikat is

– tette hozzá az elemző.

Idén január elején a közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc azt írta: „Az ellenzék jelenlegi áramlatai, mozgalmai, pártjai egészen addig együttműködésre kötelezettek, amíg Orbán elvetemült rendszere létezik.”

Ugyanakkor kifejtette, hogy okszerűen és legitim módon versengenek az egyes ellenzéki áramlatok, ahogy egy párton belül is vetélkednek a gondolatok, a személyek, a csoportok. „Tehát egyszerre van együttműködési kötelezettség és verseny az ellenzéki szereplők között” – fogalmazott a DK elnöke. Azt is írta, hogy a verseny nem politikai és karaktergyilkossági kísérlet, nem totális háború, hanem inkább teljesítményversenyre van szükség.

A pártpolitikai évértékelők részben megválaszolhatják azt a kérdést, hogy ez a „teljesítményverseny”, a pártpolitikusok átigazolásai, és a „gravitációharc” milyen irányba vihetik a vetélkedést az ellenzéki térfélen.

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 15. évértékelő beszédét tartja Budapesten a Sofitel Hotelben 2019. február 9-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)