Véget ért a látogatás, Ferenc pápa elköszönt Magyarországtól

Vasárnap 18 óra 8 perckor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszállt Ferenc pápa repülőgépe, ezzel hivatalosan véget ért a Szentatya magyarországi apostoli útja – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

8

Fotó: Kaszás Tamás / IndexGaléria: Ferenc pápa hivatalos búcsúztatása a Liszt Ferenc Budapest Nemzetközi Repülőtéren(Fotó: Kaszás Tamás / Index)

A kommünikében felidézték, hogy a háromnapos látogatás alkalmával az érdeklődők közül több százezren találkozhattak Őszentségével, a legtöbben a vasárnapi Kossuth téri szentmisén vettek részt a háromnapos látogatás alkalmával. A pápalátogatás rendben, rendkívüli események nélkül zajlott le – jegyezték meg.

Köszönjük a Szentatya személyi védelmét ellátóknak, a rendvédelmi szerveknek, az egyházi és állami közreműködőknek és szervezőknek, valamint az önkénteseknek, a zarándokoknak és a látogatóknak, hogy hozzájárultak Ferenc pápa apostoli útjának sikeréhez

– közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hozzátéve, hogy az Őszentsége Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs befejezte a munkáját.

Ferenc pápa magyarországi látogatása rendben, rendkívüli események nélkül zajlott le – közölte a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vasárnap késő délután az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint vasárnap 18 óra 8 perckor a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszállt Ferenc pápa repülőgépe, ezzel hivatalosan véget ért a szentatya magyarországi apostoli útja.

Azt írták: a háromnapos látogatáson több százezren találkozhattak őszentségével, a legtöbben a vasárnapi Kossuth téri szentmisén vettek részt.

Az operatív törzs köszönetet mondott a szentatya személyi védelmét ellátóknak, a rendvédelmi szerveknek, az egyházi és állami közreműködőknek és szervezőknek, valamint az önkénteseknek, a zarándokoknak és a látogatóknak, hogy hozzájárultak Ferenc pápa apostoli útjának sikeréhez.

Tudatták: a Ferenc pápa magyarországi apostoli útjának biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs befejezte munkáját.

Ferenc pápa háromnapos apostoli útjáról, a látogatáshoz kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámolt a közmédia szinte valamennyi csatornája.

Ferenc pápa már úton van Rómába, ezzel véget ért péntek óta tartó magyarországi látogatása.

8

Galéria: Ferenc pápa hivatalos búcsúztatása a Liszt Ferenc Budapest Nemzetközi RepülőtérenFotó: Kaszás Tamás / Index

A repülőgéphez érkező Ferenc pápát elsőként Novák Katalin köztársasági elnök köszöntötte, az egyházfő ezután Semjén Zsoltéktól kapott egy szál fehér rózsát.

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Ferenc pápa kezet fogott valamennyi egyházi méltósággal. A köztársasági elnök és az egyházfő hosszú kézfogással búcsúzott egymástól, valamint váltottak néhány mondatot is. Ferenc pápa végül a repülőgépről integetve köszönt el.

A katolikus egyházfő Jézus Krisztus szavait idézte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán:

Az igazság szabaddá tesz titeket.

Hozzátette: Magyarországon egymást követték azok az ideológiák, amelyek igazságként mutatkoztak be, de szabadságot nem adtak. „És ez a veszély ma sem szűnt meg: gondolok itt a kommunizmusból a konzumizmusba való átmenetre” – tette hozzá.

Szerinte mindkét „izmus” közös vonása a szabadság hamis eszméje. A kommunizmus „szabadsága” olyan „szabadság” volt, amelyet rákényszerítettek az emberekre, amelyet kívülről korlátoztak, amelyben mások döntöttek. A konzumizmus „szabadsága” pedig egy szabadelvű, hedonista, önelégedett „szabadság”, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz bennünket.

Ezekből kínál Jézus kiutat, mondván, hogy az az igazság, ami az embert a függőségekből és a bezártságból kiszabadítja.

A pápa szerint ennek az igazságnak a kulcsa a szeretettől soha el nem szakadó, alázatos és nyitott, bátor és alkotó megismerés. „Ez az, aminek a művelésére az egyetemek hivatottak, és amit a hitnek táplálnia kell” – zárta szavait Ferenc pápa. 

Akik szeretik a kultúrát, valójában soha nem érzik, hogy célba értek volna, és a helyükön lennének, hanem egészséges nyugtalanságot hordoznak magukban

– fogalmazott az egyházfő, hozzátéve: olyanok ezek a személyek, akik kutatnak, kérdeznek, kockáztatnak és felfedeznek.

Ferenc pápa szerint a kultúra elvezet minket önmagunk megismeréséhez. Erre emlékeztet a klasszikus ókor gondolkodása, amelynek soha sem szabad elhalványulnia. A delphoi jósda híres szavait idézte:

Ismerd meg önmagad!

A pápa szerint ez azt jelenti, hogy fel kell ismernünk a határainkat, és ebből következően meg kell fékeznünk az önelégültségben gyökerező önhittségünket.

„Ez hasznos számunkra, mert elsősorban azáltal, hogy magunkat teremtményként ismerjük fel, válunk alkotóvá, és merülünk el a világban, ahelyett hogy uralnánk azt. És miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ, és hogy össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel” – fogalmazott a katolikus egyházfő.

Az egyetem az a hely, ahol a gondolat születik, növekszik és érlelődik, nyíltan és összhangban

– fogalmazott Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. Szerinte ez az a „templom”, ahol a tudás arra hivatott, hogy kultúrává váljon, vagyis „művelése” legyen az embernek és az őt megalapozó viszonyoknak: a természetfelettivel, a társadalommal, a történelemmel, a teremtéssel.

10

Galéria: Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus EgyetemenFotó: Németh Kata / Index

Hozzátette: a II. vatikáni zsinat ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy „a kultúrának a személyiség teljes tökéletesedését, a közösség és az egész emberi nem javát kell szolgálnia. Éppen ezért úgy kell kiművelni a szellemet, hogy fokozódjék benne a képesség a csodálatra, a lényeglátásra, a szemlélődésre, az önálló ítéletalkotásra, továbbá a vallási, erkölcsi és szociális érzék kifejlesztésére”.

Csak alázatos szívvel mehetünk fel nemcsak az Úr, de a tudomány hegyére is

– mondta a pápa az egyetemi és a kulturális élet képviselői előtt. Szerinte a nagy tudósok szerények. Az élet titka viszont csak azok előtt tárul fel, akik tudják, hogyan kell a kis dolgokat megragadni.

Ferenc pápa idézte A világ ura című művet is, amelyben Robert Benson megállapítja, hogy „különbség van külső és belső nagyság között, és hogy nagy hatású külső nem zár ki jelentéktelen belsőt”.

Ebben a több mint egy évszázaddal ezelőtt született, bizonyos értelemben prófétai könyvben egy olyan jövőt írnak le, amelyet a technológia ural, és amelyben a haladás nevében mindent uniformizálnak: mindenütt egy új humanizmust hirdetnek, amely eltörli a különbségeket, megszünteti a nemzeteket, és eltörli a vallásokat. Az ellentétes ideológiák homologizációba torkollnak, amely ideológiailag gyarmatosít; a gépekkel kapcsolatba kerülő ember egyre inkább egysíkúvá válik, miközben a közösségi élet szomorúvá és ritkává lesz. Ebben a Benson által leírt fejlett, de komor világban, ahol mindenki érzéketlennek és érzés nélkülinek tűnik, kézenfekvő a betegek leselejtezése és az eutanázia alkalmazása, valamint a nemzeti nyelvek és kultúrák eltörlése az egyetemes béke érdekében, ami a valóságban a beleegyezés kierőszakolásán alapuló üldözéssé válik, olyannyira, hogy az egyik főszereplő megállapítja: »a világ csodálatosan élénknek látszik, de mintha minden ideges volna, mintha felforrna«

– mutatott rá az egyházfő.

Ferenc pápa azzal kezdte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott beszédét, hogy

ez a magyarországi látogatásom utolsó találkozója, és hálás szívvel idézem fel a Duna folyót, amely összeköti és egyesíti ezt az országot sok más országgal, nemcsak földrajzi, hanem történelmi értelemben is. A kultúra bizonyos értelemben olyan, mint egy nagy folyó: átfolyik az élet és a történelem különböző területein, összeköti azokat, és lehetővé teszi, hogy az ember eligazodjon a világban, magához öleljen távoli országokat és vidékeket, csillapítja az elme szomját, öntözi a lelket, és gyarapítja a társadalmat.

Kitért arra is, hogy maga a kultúra szó a colere (coltivare), a megművelni igéből ered: a tudás mindennapi vetést jelent, amely a valóság barázdáiba hullva gyümölcsöt terem.

Az egyházfő kifejtette, száz évvel ezelőtt Romano Guardini, a híres értelmiségi, aki a hit embere volt, egy, a vizeinek köszönhetően különlegesen szép vidéken járva értékes kulturális felismerésre jutott. Ezt írta: „Ezekben a napokban jobban megértettem, mint valaha, hogy a tudásnak két formája van, az egyik arra késztet, hogy elmerüljünk a tárgyban és annak környezetében, hogy az ember, aki a tudást keresi, megpróbáljon benne élni; a másik ezzel szemben összegyűjti a dolgokat, szétbontja őket, dobozokba rendezi, uralmat és birtokot szerez felettük, uralkodik rajtuk”.

Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karára látogatott, ahol az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozik, valamint beszédet mond.

Ferenc pápa megérkezik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 2023. április 30-án

Fotó: Németh Kata / Index

Az egyházfő a bejáratig vezető úton megpuszilt egy gyereket, valamint többeket is megérintett, az épületben tapsvihar fogadta.

Ferenc pápa budapesti látogatásának harmadik napján a hivatalos program 16 órakor folytatódik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán tett látogatással. Az egyházfő az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozik.

A hivatalos búcsúztatásra – ami nem nyilvános esemény – 17:30-tól kerül sor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Ferenc pápa szentmiséje zavartalanul, a legnagyobb békében zajlott vasárnap délelőtt – közölte a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs az MTI-vel. A közlemény szerint több százezren voltak együtt a szentatyával a Kossuth Lajos téren.

„Köszönjük mindenkinek, aki a helyszínről vagy otthonról követte az egész Magyarország számára emlékezetes eseményt” – írták a közleményben.

„Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok előtt, akikkel nap mint nap elmegyünk egymás mellett, individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány, a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit, a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények” – fogalmazott Ferenc pápa a Kossuth Lajos téren.

Az egyházfő arra kért mindenkit, nyissák ki a kapukat, „próbáljunk mi is – szavakkal, gesztusokkal, hétköznapi tettekkel – olyanok lenni, mint Jézus: nyitott kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, olyan kapuk, amelyeken mindenki beléphet, és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét”.

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Ferenc pápa azt üzente a laikus testvéreknek, a katekétáknak, a lelkipásztori munkatársaknak, a politikai és társadalmi felelősséget viselőknek és azoknak is, akik egyszerűen csak élik, néha nehézségek árán a mindennapi életüket, „legyetek nyitott kapuk”.

Ferenc pápa a szentmise után megköszönte a fogadtatást és a szeretetet, majd magyarul szólt a több tízezres közönséghez: „Isten, áldd meg a magyart!”

A szentmiséről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.

A pápa gyerekkora óta kapcsolatban van magyarokkal

– nyilatkozta az Indexnek Kajtor Domonkos arra a kérdésre, hogy kitől vett magyar leckéket budapesti látogatása előtt. A Rómában élő jezsuita szerzetes elmondta: II. János Pál pápát a Vatikáni Rádió munkatársa, Szabó Ferenc készítette fel, hogyan is ejtse a magyar szavakat. Ferenc pápa magyar tanáráról nem tudunk. Ő már argentin iskolásként kapcsolatba került a Magyarországról menekült angolkisasszonyokkal. Később, amikor Dél-Amerikában a jezsuita rendtartomány vezetője lett, több rendtársa is magyar származású volt.

Jelenleg Rómában is többen vagyunk magyarok

– mondta Kajtor Domonkos, aki hozzátette: Ferenc pápának volt kitől magyar leckéket venni.

Fotó: Németh Kata / Index

Jézusnak a mai evangéliumi szakasz végén elhangzó szavai összefoglalják küldetése lényegét: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőség legyen”. Így tesz a jó pásztor: életét adja juhaiért. Jézus tehát mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket. Amikor elveszettek voltunk, eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból, mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett, és az ő gyermekeivé tett minket. Szemléljük hát a Jó Pásztor képét, és időzzünk el két cselekedeténél, amelyeket az evangélium szerint a juhaiért tesz: először nevükön szólítja, majd pedig kivezeti őket – kezdte a szentmisét Ferenc pápa.

A szentmiséről szóló folyamatosan frissülő cikkünket itt találja.