Fénysebességre kapcsolt a számháború, és nem látni, hol a vége

Az oktatás hosszú évek óta nagy szeletet hasít ki magának a hazai nyilvánosságból, ám az elmúlt két-három évben minden eddiginél többen szólaltak fel a változás érdekében. Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne érkeznének hírek, adatok, személyes beszámolók a tanárhiányról, az intézmények állapotáról és az egyéb, iskolákat érintő problémákról.

A reform reményében az Egységes Diákfront, a Civil Bázis, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már szeptember 1-jére megmozdulást hirdetett, a Parlament előtt megrendezett eseményen a résztvevők alternatív plenáris ülést tartottak, ahol lefektették, milyennek kellene lennie a jövő oktatásának. Elhangzott többek között az esélyteremtő nemzeti alaptanterv ötlete, de természetesen az alacsonyabb munkaterhekről, valamint a nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésről is szó esett.

A tiltakozók már ekkor jelezték, hogy a szeptemberi 1-jei – egyébként meglehetősen visszafogott – kiállás csak a kezdet.

Ma okosan, legközelebb haragosan

– fogalmazott Simkó Edit aktivista.

Rögtön az új tanév elején a döntéshozók is rögzítették elképzeléseiket, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola új tagépületének átadásán azt mondta:

Bízunk abban, hogy a következő évek a magyar oktatás évei lesznek, amihez szükség van iskolafejlesztésre, a pedagógusbérek emelésére és arra, hogy legyenek diákok.

Novák Katalin köztársasági elnök a Temesvári Utcai Általános Iskola tanévnyitó és épületátadó ünnepségén beszélt arról, hogy „Magyarországon meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek a pedagógusokat a közösség elismert, nagyrabecsült tagjaivá teszik”.

Az érdekvédők szerint ilyen típusú ígéretekre már korábban is volt példa, érdemi változás ugyanakkor máig nem következett be, ezért is döntöttek úgy, hogy a diákokkal karöltve folytatják a küzdelmet, szeptember 15-ére nagyszabású, hídfoglalással egybekötött tüntetést szerveztek. Az eseményre Orbán Viktort is meghívták, ám miután a miniszterelnök nem jelent meg a helyszínen, a diákok a Karmelita kolostor felé vették az irányt, menet közben azonban rendőrök állták el az útjukat.

Más taktikával is próbálkoztak

Szeptemberben az érdekvédők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a megmozdulásokon túl számokkal, adatokkal vagy személyes történetekkel is alátámasszák, mekkora a baj.

A Szülői Hang felhívására online formában többek is közzétették, mit láttak, mit tapasztaltak az iskolákban. A legmegdöbbentőbb beszámolók az alábbiak voltak:

• XIX. kerületi szülő és tanár: „A státusztörvény miatt az igazgató azt hiszi, mindent megtehet. Már most írja a rossz pontokat. Három nap alatt öt kolléga mondott fel. A helyettesítéseket kötelező benntartózkodással oldják meg. Egy tanár dolgozzon kettő helyett. Az sem baj, ha nem szakos. A festőművész informatikát fog tanítani. Az értekezleten jelezte a vezető, hogy fontos a piaci igény, ezért ma egy magyarnyelv- és irodalomtanár nem értékes, annak nem kell magas fizetés, az informatikát viszont meg kell fizetni, az órarendet az ő igényeihez kell igazítani. Ez még csak a kezdet.”
• Békés vármegyei szülő: „Az új NAT-os tankönyvek használhatatlanok. A matematika–fizika tanárunk október 31-ig dolgozik, utána ezekkel a feltételekkel nem vállalta a tanítást. Másik fizikatanár nincs jelenleg. Egyre kevesebb nevelő van egyre magasabb óraszámban, míg a bérek változatlanok, ügyelet, helyettesítés ingyen.”
• Pest vármegyei szülő: „Nincs még órarend, de magas óraszámmal riogatnak 4. osztályos gyerekeket. Tanárok elmentek, akik maradtak, közöttük osztanak szét mindent, ingyen kell végezniük a munkát. Az épület omladozik, ott tanulnak a gyerekek, hát igen, nem stadion, nem újítják fel. Nincs takarító, koszos minden. Szülőnek kell mindent megvenni és bevinni vagy beküldeni... fő az ingyenoktatás. A tanárok fizetése nemhogy javult, hanem maximálták, magyarul ha új ember megy oda, kereshet többet, de aki, mondjuk, már húsz éve tanít, nem kaphat annyit, mint egy újonc. Feszültség feszültség hátán szülőkben és tanárokban is, és ez a gyerekekre is hatással van.” 

Miközben egyre csak gyűltek az ilyen típusú megosztások, Rétvári Bence az Origónak arról beszélt, hogy Magyarországon a diákok számához képest arányosan több a pedagógus, mint Finnországban, Japánban, Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy az USA-ban. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte azt is, hogy míg az alsó tagozatokon az OECD-átlag 14,6, addig hazánkban ez a szám 10,3, ami jelentős könnyebbséget jelent a nálunk tanítóknak.

A nyilatkozat nagy port kavart, Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, valamint Nahalka István oktatáskutató egy sajtótájékoztatón próbált tiszta vizet önteni a pohárba.

„Ez nem felel meg a valóságnak, Magyarországon ugyanis speciális helyzet uralkodik, a közoktatás a szociális szféra feladatait is ellátja, vagyis egész napos iskolarendszer van. Ez mindenképpen pozitívum, ugyanakkor ebből kifolyólag a gyerekeket duplán kell számolni, hiszen ellátást kapnak délelőtt és délután is” – fejtette ki a szakszervezeti vezető.

Ugyanezen az eseményen Nahalka István az adatokat is ismertette, mint kiderült, a 2020/2021-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott a közoktatásból, míg a törvényben előírt minimumhoz képest nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítőből 14 032 fővel volt kevesebb. Összesen tehát további 34 618 főre lett volna szükség ahhoz, hogy az iskolák a jogszabályi keretekkel összhangban működjenek.

Később az oktatáskutató – már lapunknak nyilatkozva – arról beszélt, hogy a tanárhiány hátterében egyértelműen a bérek állnak, az áttörés ugyanakkor még mindig várat magára.

Arról, hogy mi várható az illetmények ügyében, Gulyás Gergelyt kérdeztük a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: uniós források nélkül is terveznek emelni, januártól ismét érkezik az általános 10 százalék, de a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók 25-30 százalékkal is kalkulálhatnak. Ezt a mértéket a pedagógusok ugyanakkor keveslik.

Hányan távoznak a státusztörvény miatt? Kettőt és könnyebbet!

Mint ismert, az elmúlt időszakban a bérek mellett a státusztörvény korbácsolta fel leginkább az indulatokat. Bár az új jogállási törvény csak januárban lép életbe, a tanároknak szeptember 29-ig kellett jelezni, ha nem kívánnak az új rendszerben dolgozni.

Egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan döntöttek a távozás mellett. A PDSZ képviselői az elmúlt időszakban többször is arról beszéltek: özönlenek hozzájuk a megkeresések azzal kapcsolatban, miként lehet a jogviszonyt megszüntetni. Ezzel szemben szintén a Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: „Kifejezetten kevés tanár jelezte, hogy nem kíván a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, lényegesen kevesebb, mint ahányan távozni szoktak a nyári időszakban. Nagyjából 700 távozóról van szó.”

Arról, hogy mire számíthatnak azok, akik maradnak, és milyen egyéb változások várhatók még ebben a tanévben, itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Az Országos Tanévnyitó 2023. szeptember 1-jén. Fotó: Papajcsik Péter / Index)