Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a városi önkormányzatnak az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén tartott beszédet.
Mint fogalmazott: 1956 mindannyiunké, minden szabadságáért küzdő magyar emberé, és szabadság nélkül nincs jólét.
Elmondta: a forradalom kitörésének számos oka közül az egyik, hogy akkoriban Magyarországon megfélemlítés és szegénység volt, és az emberek látták, hogy miközben az állampárt vezetői féktelen módon gazdagodnak, az átlagember egyre szegényebbé válik.
Márki-Zay Péter szavai szerint ezt ma mi is át tudjuk élni, mivel egy szűk állampárti elit helikopteren és repülőgépen közlekedik, sorra szerzi meg az ország vagyonát, az állam a mindenkinek fontos szolgáltatásokat sem tudja biztosítani.
Márki-Zay úgy fogalmazott: a két kultúra közötti harcban nem lehet semlegesnek maradni.
A polgármester arra biztatta a jelenlévőket, hogy vállalják fel azt a küzdelmet, amelyre hitelesen csak tisztességes nyugati elkötelezettségű, hazájukat szolgáló és azt el nem áruló, becsületes magyar emberek képesek.
Gelencsér Ferenc az október 23-a alkalmából közzétett videójában kijelentette: „Minden rendszer olyan, amilyenek az emlékművei. A hazug rendszerek hazug emlékműveket állítanak. Igazságtalanul és sok mindent elfedve emlékeznek meg a múltról azok a rezsimek, amik embertelen politikát folytatnak és rengeteg embert hagynak cserben.”
Ma Magyarországon még mindig állnak olyan emlékművek, amelyeket az igazságtalan kommunista rezsim emeltetett, és a történelmet egyoldalúan, azaz a sok szenvedést és tragédiát elfedve akarják láttatni. Ma Magyarországon még mindig állnak olyan emlékművek, amelyek nem többek egy propagandakiáltványnál
– hangsúlyozta a Momentum elnöke, hozzátéve: „a leghíresebb ilyen a Szabadság téren álló szovjet obeliszk, ami azt üzeni, 1945-ben a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot. Ez az emlékmű azonban csak a valóság egy apró szeletét mutatja meg. Ha ez lenne a teljes valóság, akkor nem emlékeznénk minden egyes évben 1956. október 23-ára.”
Gelencsér Ferenc szerint a múlt rendbetétele nem felesleges munka, hanem üzenet a jelennek és a jövőnek. „Azt üzenjük vele, hogy a történelem, a társadalom végül igazságot tesz. Minden igazságtalan és embertelen rendszer a történelem szemétdombjára kerül, működtetői pedig a nemzeti emlékezetben nem hősök, hanem bűnözők lesznek.”
Az ellenzéki politikus kitért arra is, „elfogadhatatlan, hogy Putyin utasítására úgy mutatják be az orosz történelemtankönyvekben a magyar szabadságharcot, mintha 1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak volna fegyvert”.
„A magyar a szabadság nyelve. Ez a közös nyelvünk, ezt beszéljük, ezt értjük, ezen énekelünk, álmodunk és imádkozunk. Aki valóban lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni elnyomó diktatúráknak. Ma ünnepeljük azt, ami megkérdőjelezhetetlenül összeköt bennünket” – fogalmazott Novák Katalin Melbourne-ben.
A köztársasági elnök hangsúlyozta:
Október 23-ban benne vannak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarok is. Ezen a napon van mit éltetnünk és van mit siratnunk. Éltetjük magyarságunkat, éltetjük szabadságszeretetünket és éltetjük a magyar nemzet határok feletti, magától értetődő összetartozását. Siratjuk azokat, akik életüket és vérüket adták a mi szabadságunkért. A pesti srácok és lányok az egész világ számára egyértelművé tették, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan. 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építhetjük.
Novák Katalin leszögezte, köztársasági elnökként a világ magyarságával alkotmányos feladata és felelőssége foglalkozni.
A magyar forradalmárok szívében és lelkében 1956-ban mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy, az ő lelkületükkel és akaratukkal kell ma is kiállni a magyarok jogaiért és érdekeiért – írta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Simicskó István az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából úgy fogalmazott: a világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak, és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak.
Egy kis ország Európa közepén megmutatta a világnak, hogy igenis dacolni lehet, és meg lehet mutatni a megszálló hadaknak és kommunista kiszolgálóiknak, hogy Magyarország nem lehajtott fejjel nézi a saját sorsát, hanem bátran, valamint büszkén áll ki a függetlenségéért, szuverenitásáért, és a magyar nép mindenki számára egyértelművé tette, hogy a saját útját akarja járni
– tette hozzá a frakcióvezető.
Kiemelte, ezzel a lelkülettel és akarattal kell ma is, az állandóan változó környezetben kiállni önmagunkért, a magyarok jogaiért és érdekeiért.
„Egy békés, kiszámítható és rendezett jövőért kell küzdenünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is továbbvihessék a lángot, amelyet a pesti srácok lobbantottak fel a legnagyobb elnyomás évtizedeiben” – zárta a közleményt Simicskó István.
Orbán Viktor idei október 23-i beszédét sem a fővárosban tartja, ezúttal az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Veszprémre esett a kormányfő választása. A miniszterelnök 15 órakor áll színpadra.
Budapesten több oktatási szervezet közös tüntetése lesz 16.30-tól, amelynek vége egybefonódik a fővárosi megemlékezéssel, ahol Karácsony Gergely főpolgármester is beszédet mond.
A részletes programot itt találja.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. Testőrezred, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a Nemzeti Lovas Díszegység.
Az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak, a Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek.
Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
A Momentum a Karmelita előtt akciózott hétfő reggel, Sebők Éva, Bedő Dávid, Lőcsei Lajos és Tóth Endre – a Momentum parlamenti frakciójának politikusai – vérvörös festékkel öntötték le a kordonokat október 23-án.
Vérvörös festékkel öntöttük le a hazugság kordonjait a Karmelita előtt október 23-án. Vérvörös festékkel öntöttük le, mert Orbán Viktor újra elárulta és szembeköpte 1956 hőseinek emlékét
– írták a Facebook-oldalukon.
A párt szerint azzal köpte szembe, hogy október 23-a előtt néhány nappal Vlagyimir Putyinnal mosolygott.
„Azzal a háborús bűnössel, aki beleíratta az orosz tankönyvekbe, hogy ’56 fasiszta forradalom volt, és akinek a parancsára az orosz katonák újra kárpátaljai magyar katonákat ölnek. Mi a Momentumban egy igazságos rendszerért küzdünk, amelyben nem lehet elhazudni nemzetünk szabadságharcait. Egy rendszerért, ami emberséges politikát folytat és senkit nem hagy cserben” – közölte a párt.
Indul az Index percről percre frissülő hírfolyama az október 23-i nemzeti ünnep megemlékezéseiről és legfrissebb eseményeiről.
Tartsanak velünk, és értesüljenek elsőként a legfontosabb eseményekről!