Van magyarázat arra, hogy miért nindzsakormány és nem szamurájkormány

Mint arról beszámoltunk: november 21-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta „a nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényjavaslatot.

„Mindenki előtt ismert, hogy 2022-ben kívülről akarták befolyásolni a parlamenti választásokat Magyarországon. A baloldali politikusok a törvényeket kijátszva külföldi szervezetektől pénzt fogadtak el, és abból akartak hatalomra kerülni. Ezzel kockára tették hazánk szuverenitását, de ennek a jelenlegi szabályok miatt nem lehetett komolyabb következménye. Azért, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer, szuverenitásvédelmi törvényt alkottunk” – közölte Kocsis Máté a Facebook-oldalán.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az új törvény „becsukja a kiskaput a választási trükközés előtt”, és következménye lesz annak, ha valaki külföldi pénzt használ fel a kampányban, akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A kormánypárti politikus arról tájékoztatott, hogy létrejön egy független állami szerv, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely vizsgálja majd a külföldről jövő befolyásolási kísérleteket, és azokat nyilvánosság elé tárja. Kocsis Máté a nyáron interjút adott az Indexnek, akkor a törvénycsomag egyes elemeiről és annak hátteréről is beszélt lapunknak.

A külföldi pártfinanszírozás tilalmát egyértelműen rögzíti jelenleg is a törvény, világosak a szabályok, de vannak joghézagok, amelyeket a baloldal felhasznált. Az elmúlt harminchárom évben konszenzus volt a politikai pártok között abban, hogy külföldi pénzből nem lehet politikai kampányt finanszírozni, ezáltal hatalomhoz jutni, ugyanis az az ország szuverenitásának a feladását jelentheti. Ezt a konszenzust a baloldal felrúgta, trükkök százaival. Ma már teljesen világos: ha ők nyerik meg a 2022-es választást, akkor lényegében amerikai baloldali milliárdosok akarata szerint alakult volna kormány Magyarországon. Ez lett volna a dollárkampány ára. Történelmi bűnük ez a magyar baloldali politikusoknak

– mondta a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek idén júniusban.

A szuverenitásvédelmi törvényről itt és itt írtunk bővebben, továbbá a javaslatcsomagról ellenzéki politikusokat is kérdeztünk, négy ellenzéki párt (a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd) pedig közös álláspontot fogalmazott meg. Az ellenzéki pártok szerint a kormánypárti javaslat nem fogja javítani Magyarország biztonságát, függetlenségét és szuverenitását, ezért egy „valódi szuverenitásvédelmi javaslatcsomag” benyújtására tettek ígéretet.

Megbélyegez, korlátoz, eltántorít

A PegaPoll vezető elemzője, Kovács János az Indexnek kifejtette, a szuverenitásvédelmi törvénycsomag szerepe kettős:

Kommunikációs élét csillogtatva az ellenzék külhatalmi szereplők érdekkijárójának szerepébe helyezhető, és így nem tekinthető szuverén szereplőnek, következésképp alkalmatlan a nemzeti érdekek védelmére is. A másik körülmény jóval földhözragadtabb, arról van szó, hogy a kormánytöbbség igyekszik elvágni azokat a finanszírozási csatornákat, amelyeken keresztül a jelenlegi párt- és kampányfinanszírozási szabályokat megkerülve lehetőség nyílt bizonytalan eredetű összegek belföldi felhasználására a kampány során.

Az elemző szerint talán még ennél is fontosabb, hogy a hazai közbeszéd tematizálásán keresztül politikai tevékenységet folytató, nem pártpolitikai szereplők, civil szervezetek, egyesületek, NGO-k akcióképessége is erősen korlátozva lesz, ráadásul egy külön hivatal mutathat majd rá publikusan a kockázatként értékelt szereplőkre.

„A törvénycsomag egyes, saját agendával rendelkező külföldi támogatókat is eltántoríthat magyarországi kampányok indításától, ugyanakkor a jogszabály rendelkezései és végrehajtásának módja újabb jogállamisági vitákat generálhat az európai politika színpadán. Az ellenzék mozgástere tovább szűkül, a korábbinál jobban rá lesz kényszerítve arra, hogy erőforrásainak szűkösségét külső donorok helyett a társadalmi beágyazottságának növelésével kompenzálja” – állapította meg Kovács János.

Kulcskérdés a kormányoldalnak

A kormány új nemzeti konzultációt indított, összesen 11 kérdésre válaszolhatnak az állampolgárok. A kérdések között szerepel a rezsitámogatás, a kamatstop, az extraprofitadó, az ukrajnai és az izraeli háború, Ukrajna csatlakozása az EU-hoz, a magyar politika külföldi befolyásoltsága, valamint a gyermekvédelmi törvény is.

Orbán Viktor október végén azzal indokolta a konzultációt, hogy szükség van a magyar kormány megerősítésére: létre kell hozni egy egységet, ahol fel kell tenni a komoly kérdéseket, amire az emberek választ adhatnak. A Fidesz 30. kongresszusán úgy fogalmazott:

Megkérdezzük és begyűjtjük az emberek véleményét. Aláírás, kopogtatás, országjárás, ami a csövön kifér. A konzultáció kulcskérdés, abból jön az erő, onnan nyerjük az energiát.

A PegaPoll vezető elemzője lapunknak kifejtette: a nemzeti konzultáció a Fidesz narratívaépítését szolgálja, biztosítja az európai politikai viták során segítségül hívható legitimáló erőt a kormányzati álláspont mögé, valamint a választókkal való interakción és a jól artikulált tétadáson keresztül mozgósító erővel bír, ami fenntartja a kormánypárti szavazók harci kedvét a jövő évi országos választásokra készülve.

„A fő szerepe az, hogy kiélezze a konfliktust, a csoportképzés során a választóknak minél szélesebb rétegeit tudja a kormányzati interpretáció és álláspont mögé állítani, hiszen válaszolni is az tud érdemben, aki elfogadja a kérdésekben szereplő állítások és összefüggések valóságtartalmát. A konzultációt elutasító ellenzéki szereplőket színvallásra vagy az akció figyelmen kívül hagyására ösztönzi ez az eszköz: előbbi magyarázkodásként hat, utóbbi azt sugallja, hogy az ellenzék nem gondol semmit sem lényeges kérdésekről” – magyarázta az elemző.

Nindzsák, szamurájok, őrzők

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán arról is beszélt, a kommunizmus utáni első demokratikus kormány „kamikaze kormány” volt, amit azt jelentette, hogy elvégzik, amit kell, de azt ők nem élik túl. „Bennünket más fából faragtak. Én is másképpen állok hozzá. A mi kormányunk nindzsakormány” – jelentette ki a miniszterelnök, majd azt is kifejtette, hogy mit jelent ez:

Mi úgy tervezzük, hogy a bevetés után nem mi, hanem az ellenség marad a földön, mi pedig épen és egészségesen visszatérünk a bázisra. Micsoda különbség! Persze egy nindzsakormánynak bátornak és akcióképesnek kell lennie, nem szabad visszariadnia a váratlan húzásoktól sem, és tudnia kell, hogy az ellenfél túlerejével szemben csak fegyelmezett akciók és pontos műveletek hozhatnak sikert. A dobócsillagot jókor, jó helyre kell hajítani. Nincs második esély.

A nindzsakormány elnevezésre kormánykommunikáció is épült, Orbán Viktor a Facebook-oldalán mutatta be a mesterséges intelligencia által generált képekkel a kabinet „nindzsáit”.

„A miniszterelnök ezt a kifejezést a rendszerváltoztatást követő első, történetesen jobboldali kormány kamikáze-felfogásával állította szembe, elutasítva a transzformációs válság kezelésének Antall-féle, egyszerre idealista és realista hatalomtechnikai receptjét. A beszédben többször is elhangzó, az országot kívülről támadó túlerővel szemben a kormányfő gondolkodása szerint a leghatékonyabb eszköz a precíziós csapás – a dobócsillag –, amelynek célba juttatásához agilitás, adaptációs képesség, csapatmunka kell. Ez könnyen lefordítható a politikai cselekvés nyelvére” – fejtette ki Kovács János.

Az elemző szerint ha azt a szóképet vesszük alapul, hogy az Orbán-kormányok különböző háttérhatalmak (például Soros-birodalom) és külső hatalmi centrumok 'soft power' befolyásával hadakoznak, akkor

a velük szemben fellépő »árnyékharcosok«, vagyis nindzsák eredményesek lehetnek ott, ahol a túlerővel szemben a szamurájok konvencionális hadviselése az erőviszonyok okán kudarcra van ítélve; ügyesség és erő.

Kovács János azt is hozzátette:

A nindzsák gyakran részt vettek politikai intrikákban és konfliktusokban, de arra is volt példa a történelemben, hogy a védelmet és az ellenállást szervezték a külső, mongol invázióval szemben. Ez egy kommunikációs eszköz, ami akciófilmes képsorokat idéz fel bennünk – akár a koronavírus-járvány idején az Akciócsoportok ülésére érkezőket bemutató videó. Ezek a retorikai elemek jól mémesíthetők, segítségükkel az eredeti üzenet hatékonyabban célba juttatható.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vélhetően ezt pontosan értette is, ezért reagált úgy, hogy ha nindzsakormány van, akkor a DK-ban vannak a „Galaxis Őrzői”. Közölte, pártja képviselői nem nindzsák, hanem őrzik azt, amiben még hinni érdemes: „hogy lesz még szociáldemokrata kormánya Magyarországnak.”

Többről szól, mint az ellenzék legyőzése

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokon a kormánypártok célja, hogy hazai vetélytársaikkal szemben megőrizzék a dominanciájukat, ezáltal fenntartsák a rendszer stabilitásának választói érzetét – mutatott rá a PegaPoll vezető elemzője.

„Az európai parlamenti választás tekintetében a fő tét nem is annyira az, hogy az ellenzéki listák hogyan szerepelnek majd, hiszen a Fidesz–KDNP előnye immár hosszú ideje tetemes, sokkal inkább az, hogy lesz-e valamiféle erőeltolódás az európai politika színpadán, vagyis Európa-szerte megerősödnek-e a szuverenista, identitárius, eurorealista szereplők a föderalistákkal szemben. Ami az önkormányzati választásokat illeti, a Fidesz egyértelmű célkitűzése az lehet, hogy megakadályozza az ellenzék 2019-es relatív sikerének megismétlését, vagyis visszahódítson néhányat az akkor elveszített bástyák közül, illetve kihúzza az ellenzék alól a szőnyeget azokban az önkormányzatokban, amelyekben a gazdasági hátországépítés lehetőséget nyitott a további pártépítéshez” – mondta Kovács János az Indexnek.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: e tekintetben az ellenzék legfőbb ellenfele önmaga, vagyis az egyes ellenzéki pártok állandósuló vetélkedése, ami nagyban megnehezíti – még helyi, települési szinten is – a választási koalíciókat. „Az erőviszonyok kétségkívül aszimmetrikusak, de nem szabad elfelejteni, hogy ahol a politikai verseny intézményes keretei adottak, ott nem beszélhetünk tétnélküliségről vagy eleve lefutott meccsről. A 2019-es ellenzéki eredmények ezt meg is mutatták” – tette hozzá az elemző. A helyzetet árnyalja, hogy a napokban a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd együttműködési megállapodásokat kötött a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés jegyében.

Kovács János kiemelte, hogy a Fidesz számára az európai parlamenti és az önkormányzati választás más-más okból támaszt nehézséget. „Az európai politikai plénumon olyan radikális változás, ami az integráció jövőjének teljes újragondolására ösztönözné a szereplőket, illetve amely a Fidesz delegációját ismét egy, az európai döntésekre komoly befolyással rendelkező pártcsalád és képviselőcsoport részévé tenné, ma nehezen elképzelhető. A hazai küzdőterepen továbbra is kemény dió lehet a kormánypártok számára az ellenzéki irányba hajló megyei jogú városok, kiváltképp a baloldali vezetésű fővárosi kerületek és a főpolgármesteri pozíció meg-, illetve visszahódítása. Szimbolikus erejű győzelmekre is leginkább itt nyílik esélye az ellenzéknek” – fogalmazott a PegaPoll vezető elemzője.

Előző cikkeinkben írtunk a Demokratikus Koalíció és a Momentum rivalizálásáról; elemeztük a 2022-es választáson induló ellenzéki összefogás négy parlamenti kis pártjának (Jobbik – Konzervatívok, MSZP, LMP, Párbeszéd – Zöldek) helyzetét, túlélési technikáit, továbbá a Mi Hazánk mozgásterét is.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. november 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)