Gyurcsány Ferenc árulást emlegetve esett a kormánynak a parlamentben

„Nem kérdezzük meg a békákat, mielőtt lecsapoljuk a mocsarat” – idézett egy korábbi minisztert Ungár Péter a felszólalása elején, hozzátéve: „Ez az Orbán-kormányok ars poeticája, ha megnézzük, mi történik a Balatonnál, a Fertő-tónál, vagy az akkumulátorgyarmatosítással érintett településeken, ahol nem kérdezik meg a lakosságot”.

Az LMP társelnöke úgy látja, a Fidesz a külföldi tőkét tekinti értéknek, ők szólhatnak bele a döntésekbe. Az elmúlt 13 év gazdaságpolitikai szimbólumának a kiemelt beruházási törvényt tartja, ezért jogot biztosítanának a magyaroknak arra, hogy erről véleményt mondjanak. Az LMP népszavazást kezdeményezett, a Nemzeti Választási Bizottság ezt „egy parodisztikus ülésen elutasította”, de a Kúria átengedte a kérdést.

Mi erre a Fidesz reakciója? Az, hogy holnap szavazás elé bocsátja azt, hogy ezt a törvényt visszavonják, és az összes olyan passzusát, amiről a magyar embereket meg akartuk kérdezni, berakják egy másik törvénybe

– húzta alá Ungár Péter. A politikus azt kérte, adják meg a lehetőséget arra, hogy a magyar választópolgárokra bízzák azt a döntést, ami őket érinti.

Menczer Tamás válaszában úgy fogalmazott,

amikor elkezdett arról beszélni, hogy meg kell kérdezni az embereket, akkor azt hittem – már látom, naiv voltam –, hogy támogatja a nemzeti konzultációt, és ennek kitöltésére fogja buzdítani a magyar embereket. Fontos, szuverenitási kérdésekben kérjük ki a véleményüket.

Az államtitkár arra emlékeztette Ungár Pétert, hogy 2022-ben a baloldali választási koalíciónak volt tagja, „ez a baloldal tette tönkre 2010 előtt az országot, munkahelyek szűntek meg”. Menczer Tamás úgy látja, ez az egyik és legfontosabb oka annak, hogy a kormány beruházásösztönző politikát folytat, ezzel munkahelyeket teremt.

Menczer Tamás az akkumulátorgyárakról többek között megjegyezte, hogy Németországban óriásgyárat építenek, a zöld gazdasági miniszter „még éjjel is tapsol örömében, és azt mondta, világítótorony-projekt az, amit Németországba visznek”.

Húsdaráló, kisgömböc, sepregetés

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője azzal kezdte felszólalását, hogy „álljunk meg egy szóra”, a „kormánypárti húsdaráló” sorra végez pártja javaslataival, de ha ez így lesz, akkor

csúnya vége lesz a fideszes kisgömböcnek.

A politikus elmondta: a balliberális média hiába írt arról, hogy tárgysorozatba vették a Mi Hazánk választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, majd felsorolta és részletezte, hogy a pártnak eddig is milyen javaslatait söpörték le a kormánypártok és a balliberális pártok. Novák Előd kijelentette, hogy az Országgyűlésben tekintsék tematizálásnak a Mi Hazánk javaslatait,

a jövő elkezdődött.

Répássy Róbert miniszterhelyettes elmondta: nem tud abban segíteni, hogy miért szavazta le az Országgyűlés a Mi Hazánk javaslatait, de ha már erről van szó, és az a mércéje a képviselői munkának, hogy ki mit nem szavazott meg, akkor Novák Előd is gondolja már végig, hányszor szavazott nemmel fontos törvényjavaslatokra. Répássy Róbert szerint ha a Mi Hazánkon múlt volna, akkor nem lenne olyan szigorú a büntetőjog, mint ahogy azt végül az Országgyűlés többsége elfogadta. A miniszterhelyettes azt javasolta Novák Elődnek, hogy először a saját házuk táján sepregessen.

„Van egy alapvető gondolkodásmódbeli különbség, mondhatni szakadék”

Szabó Tímea arra hívta fel a figyelmet, hogy december 10-én volt az emberi jogok világnapja, „ez a kormány szerint valami absztrakt, megfoghatatlan dolog”.

A Párbeszéd frakcióvezetője három területet emelt ki:

• Meg lehet-e élni Magyarországon egy egyedülálló édesanyának egy bérből? A Párbeszéd-Zöldek sokadjára nyújtotta be azt a javaslatát, hogy legalább duplájára emeljék a családi pótlékot.
• Az élet végi döntésekhez való jog. Februárban ellenzéki kezdeményezésre napirendre tűzi a parlament a kérdést.
• A jövő generációk joga, „ide telepítenek garmadával akkumulátorgyárakat, ez elveszi a jövő generációktól az ivóvizet, a termőföldeket, a tiszta környezethez való jogot”.

„Az emberi jogok világnapja arról is szól, hogy ezeket tiszteletben tartsák” – mutatott rá Szabó Tímea.

Vitályos Eszter azt gondolja, hogy „a polgári kormány számára a családpolitika elsősége megkérdőjelezhetetlen”.

Van egy alapvető gondolkodásmód-beli különbség, mondhatni szakadék a nemzeti oldal és a baloldal között. Mi nem hiszünk a segélyezésre épülő társadalmak jövőjében. Mi a gondoskodó államban és a munkaalapú társadalomban hiszünk.

– hangsúlyozta az államtitkár.

Vitályos Eszter arra emlékeztetett, hogy egyszülős központok létesültek az országban, valamint a csok kezdete óta 23 ezer, a gyermekét egyedül nevelő szülő otthonteremtését támogatták.

Magyar munkavállalók vs. vendégmunkások

„Mikor valósul meg a Magyar Kvóta?” címmel Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy ellenzéki sikerről kell beszámolni, „hatékonyan sikerült felszínen tartani a témát”, mert a kormány olyan javaslatról döntött, amely szerint munkásszálláson legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni. Z. Kárpát Dániel szerint ezzel a kormány félig megvalósította a követelésüket. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt is bejelentette, hogy a következő négy évben mintegy 20 milliárd forinttal támogatnák 25-30 újabb munkásszállás felépítését.

A jobbikos képviselő azt mondta, hogy így még mindig 10 milliárd forint menne a vendégmunkásokra, pedig 0 forintot kellene rájuk költeni, és a 20 milliárdot inkább a magyar munkavállalókra fordítsák. Az „legidegesítőbb”, hogy még mindig 200 ezer álláskereső magyar ember van az országban. Z. Kárpát Dániel egyetért a kormánnyal, hogy a munkaalapú társadalom a célravezető hosszú távon, ugyanakkor a harmadik világ munkásai helyett a 20 milliárd forintot bérlakásépítési programba lehetne fektetni, illetve a magyar családok szülőföldön való boldogulására kellene költeni. Azt is mondta, hogy az 50 százalékos kvótát emelni kéne, és 95 százalékban magyar munkaerőt kellene elszállásolni a munkásszállókon.

Fónagy János miniszterhelyettes elmondta: a kormány 2010 óta a munkalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. A foglalkoztatási politikának köszönhetően 1 millióan dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány időszakában. A kormány két irányba mozdul el: 2024 elején a kormány benyújt egy átfogó programot a munkaerő átképzésével kapcsolatban, ez Észak- és Dél-Magyarország depressziós térségeit fogja érinteni.

A másik irány: a vendégmunkásoknak a foglalkoztatására csak azokban a hiányszakmákban van lehetőség, ahol nem várható és nem is lesz magyar munkaerő. Kiemelte, hogy a vendégmunkássokkal szemben egyetlen egy magyar állampolgár sem kerülhet kedvezőtlen helyzetbe. Éves kvóta fogja szabályozni a vendégmunkások számát, meghatározott célból és jogcímen, meghatározott ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhatnak az országban.

„Túl szép ahhoz, hogy magyar legyen”

Gelencsér Ferenc a kormány év végi bizonyítványaként arról beszélt, hogy „lehagyott minket Románia”, a kabinet pedig azt hazudja, hogy a gazdaság drasztikusan növekszik. Pedig „nem mi húzunk el mások mellett a kanyarban, hanem minket előznek meg”.

„Aligha lehet azt mondani, hogy erre érdemes büszkének lenni. Persze Nagy Márton megszorításügyi miniszter megpróbálta” – fogalmazott a Momentum elnöke, aki kitért az akkumulátorgyárakra is: „Önök akkusivataggá teszik az országot”.

Gelencsér Ferenc az oktatásról elmondta, a tüntető fiatalokat lefújták könnygázzal, majd „a tanáraik nyakába varrták a bosszútörvényt”. Az egészségügyről megjegyezte, „a magyarok meggyógyítása helyett legújabb ötletként a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálatokat törölnék el”, ezek mellett az uniós pénzek érkezése továbbra is akadozik, beruházásokat kellett felfüggeszteni, valamint magas az infláció.

Ezt az országot önök a Karmelita kordonjai mögül irányítják, amely tökéletes szimbóluma annak, hogy elszakadtak a valóságtól

– vélekedett Gelencsér Ferenc.

Rétvári Bence azzal kezdte válaszát, hogy

talán a Momentum választhatna magának egy új szlogent: túl szép ahhoz, hogy magyar legyen. Mindent, ami magyar, leszólnak.

Az államtitkár szerint az is látható, hogyan áll a Momentum a demokrácia kérdésével, volt egy polgármesterük, aki nem értett egyet a szövetségi politikával, azonnal fegyelmi eljárást indítottak ellene, így elveszítették az egyetlen vidéki városvezetőjüket. Rétvári Bence Nyirati Klára, bajai polgármester kilépésére utalt.

„Önök azzal indultak el a politikában, hogy leváltják Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet, ehhez képest azt látjuk, hogy Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet sem sikerült leváltani, felkéredzkedtek Gyurcsány Ferenc listájára” – hangsúlyozta az államtitkár, aki az uniós forrásokról megjegyezte: kérdezzék meg Cseh Katalint és Donáth Annát, hogy miért dolgoznak az uniós források hazahozatala ellen.

Üzenetek és javaslatok a pártoknak

Komjáthi Imre, az MSZP képviselője elmondta, úgy tervezte, az idei utolsó felszólalásában arról győzködi a képviselőket, hogy nem érdemes mindig konfliktusokat keresni, de aztán berobbant az ÁSZ jelentése az ellenzéket érintő bírságról. Ennek ellenére mégis úgy döntött, hogy az összes parlamenti pártnak üzen.

„Szeretik-e önök a békét?” – tette fel a kormánypárti politikusoknak a kérdést, merthogy mást se hall tőlük, csak azt, hogy békevágy, békemisszió. „Ez derék dolog”, de akkor ezt itthon is megvalósíthatnák, legyen a béke éve 2024, és akkor nem kéne plakátokra tenni, hogy kiket kell gyűlölni.

Komjáthi Imre elmondta: az MSZP-nek a DK-val közös a múltja és a meggyőződése, csak annyit kérnek a DK-tól, hogy ha azt mondják, szeretik egész Ukrajnát, akkor szeressék a kárpátaljai magyarokat, a kettős állampolgárokat is, minden magyarral kössenek szövetséget 2024-ben.

A Mi Hazánktól nyugalmat és szeretetet kért, mert sokkal jobb, ha a gyerekek is azt látják, hogy Dúró Dóra diót darál és kekszet, nem pedig könyvet; a párt számára 2024 szóljon arról, hogy kit szeretnek, ne pedig arról, kit nem.

Komjáthi Imre emlékeztetett rá, hogy a momentumos Cseh Katalin nemrégiben Afrikában járt, és erről egy bejegyzést is megosztott:

Afrika nem egy monolitikus egység, hanem kultúrák, történelmek és törekvések mozaikja. Erőteljes hanggal és elképzelésekkel a saját jövőjükről. A mi feladatunk, Európa feladata pedig az, hogy meghallgassuk őket, nem pedig, hogy kioktassuk.

Komjáthi Imre ezzel egyetért, pláne akkor, ha Afrika helyébe Magyarországot írják.

Örül annak is, hogy a Jobbik is küzd a magyar munkavállalókért, de azt megjegyezte, kevesebbet hallja tőlük a szakszervezeteket említeni, inkább migránsmunkásokról beszélnek. Komjáthi Imre felajánlotta, hogy dolgozzanak együtt a Jobbikkal, de a fókusz a dolgozókon legyen.

Ungár Péternek, az LMP társelnökének azt üzente: legyen tisztában azzal, hogy ha bárki ellép az ellenzéktől, vagy bárkit eltaszítanak onnan, azzal Orbán Viktort segítik.

Nincsenek egyéni érmek, csak csapatsport

– jelentette ki Komjáthi Imre. A Párbeszédnek azt üzente, hogy ne adjanak 2024-ben felesleges támadásnak teret, mert amíg együtt vannak, addig a rossz mindenkin csattan.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a különbségek fontosak, de mind egy közös nemzet részei, az Országgyűlés minden képviselőjének áldott, békés ünnepeket kívánt.

Dömötör Csaba miniszterhelyettes szerint egyszerűbb lett volna, ha Komjáthi Imre időpontot egyeztet az ellenzéki pártokkal, merthogy a felszólalása inkább az ellenzéknek szólt. A miniszterhelyettes a jövőre nézve azt javasolta az ellenzéknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy úgy probálnak politizálnak, hogy nem függnek külföldi támogatásoktól, merthogy ez a legnagyobb terhe az ellenzéknek.

Az is elmondta, hogy minden nézetkülönbség ellenére, ha valakinek fontos az ország békéje, biztonsága és gyarapodása, akkor a kormánypártokra a jövő évben is számíthat. Felszólalását azzal zárta, hogy Komjáti Imrének is boldog karácsonyt kívánt.

„Nagy türelem kell ahhoz, hogy a baloldal leghatalmasabb villalakójától morális oktatóleckéket vegyünk”

Gyurcsány Ferenc szerint „a magyar munkás nem kell a magyar kormánynak, megegyeztek a nagy cégekkel, hogy azok a magyar munkások kárára növelhetik profitjukat. Az a bér, ami szerintünk és a munkások szerint alacsony, az a kormány és a szövetségesei szerint már ma is túlságosan magas. Csökkenteni kell úgy, hogy a magyar munkások helyett külföldi, alacsonyabb bérért dolgoztatható munkásokat hozatnak Európától nagyon távoli országból”.

A DK elnöke úgy látja, a külföldi munkás nem magától talált Magyarországra, őket a kormány és a vele együttműködő vállalatok hívják. A külföldi munkásokat pedig nem csak azért hozzák, mert vannak betöltetlen álláshelyek, hanem azért is, hogy „a magyar munkást külföldire cseréljék le, mert az utóbbiaknak kevesebbet kell fizetni. Ezzel kikerülik azokat a szabályokat is, amelyek így vagy úgy, de még mindig védik a magyar munkásokat”.

Nem a külföldi munkásra kell haragudni, ők épp úgy keresik a jobb megélhetést, mint az a hatszázezer magyar, aki tőlünk indult el külföldre. A kialakult helyzetért a végtelenül önző és rövidlátó vállalatok, és a szövetségesükként fellépő magyar kormány a felelős. Amit látunk, az valójában a kormány által követett és dicsőített keleti nyitás politikája, és most itt van előttünk annak kézzel fogható eredménye. Keleti termékeket gyártunk, importált alapanyagokból, importált energiával, keleti technológiával, keleti munkásokkal

– fejtette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ezzel kiszolgáltatottá teszik a magyar munkásokat, tönkreteszik a béreket, a vízkészletet, Magyarország természeti környezetét.

Gyurcsány Ferenc a nemzeti érdek teljes félreértelmezésének tartja, hogy a kormány „ellenséges az európai szövetségesekkel és az Egyesült Államokkal, miközben sok tekintetben aggályos keleti rezsimekkel vagy háborús agresszorral keresi a barátságot”. A volt miniszterelnök szerint ez elárulása a magyar embernek és a nemzeti érdeknek, „nincs, ami ezt menti, nincs, amivel meg lehetne magyarázni”.

Gyurcsány Ferenc szerint új, szociáldemokrata kormány kell, „Dobrev Klára kormánya”. Addig pedig egyetlen megoldást lát, hogy Orbán Viktor kormánya tiltsa meg az unión kívüli külföldi munkások alkalmazását, amíg nem biztosítják, hogy ne sérüljön a magyar munkavállalók érdeke.

A parlamenti munka sok mindenre megtanít, leginkább türelemre, nagy türelem kell ahhoz hogy a baloldal leghatalmasabb villalakójától morális oktatóleckéket vegyünk

– kezdte válaszát Dömötör Csaba, megemlítve a Motim cég körüli korábbi kifizetéseket.

Az államtitkár az idegenrendészeti törvény módosításával kapcsolatban arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy ne állítson valótlanságokat. A kormány célja, hogy „magyar emberek dolgozzanak magyar munkahelyeken. Magyarországon engedéllyel lehet munkát vállalni, meghatározott időtartamra, és csakis akkor, ha azon az adott munkahelyen magyar munkavállalót nem találtak. Ez lesz Európa legszigorúbb idegenrendészeti törvénye. A cél az is, hogy ne lehessen összekeverni a migrációs kérdéseket a külföldiek munkavállalásának kérdésével”.

Dömötör Csaba a bérekkel kapcsolatban hangsúlyozta, „önöknek lett volna lehetősége béreket emelni. Tizenegynéhány százalékkal nőttek a reálbérek a kormányzásuk alatt, a mostani kormány alatt több mint 70 százalékkal. Alig emelték a minimálbért, ez a kormány a háromszorosára emelte. Az árnyékminiszterük nagy nyíltsággal beszél arról, hogy az fejjel menetel a falnak, amikor a reálbéreket emelné a kormány. Ez ugyanaz a politika, ami 2010 előtt csődbe vitte az országot”.

A kormánypárti politikus megjegyezte, „folyamatosan kampányolnak azért, hogy ne kapjuk meg az uniós pénzeket, támadják az infláció elleni intézkedéseket, adóemeléseket javasolnak, a munkahelyteremtő beruházásokat is támadják”.

Dömötör Csaba kitért ara is, „az idei év arról szólt, hogy a DK bekebelezte a baloldal jelentős részét. Ez Budapesten azt jelenti majd, hogy Karácsony Gergelynek megengedik, hogy újra jelölt legyen, cserébe a DK adhatja a legtöbb polgármesterjelöltet a kerületekben. A végén még azok is egy listán lesznek önnel, akik most öles cikkekben mímelnek álkonfliktusokat a DK-val. Tizenhárom év után eljutottunk oda, hogy Gyurcsány Ferenc helyett Dobrev Klára férje lett a baloldal vezetője. Közben létrejött, osztódott és egyesült rengeteg baloldali párt, ennél egyszerűbb lett volna az MSZP-ben tartani egy tisztújító kongresszust”.

Nemzeti konzultáció és Ukrajna

Hollik István, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáció egy fontos politikai innováció, mert a veszélyek korában élünk, a világrend rohamosan változik, előállnak olyan kérdések és ügyek, amelyek hazánkat mélyen befolyásolják, ezekről pedig érdemes megkérdezni az embereket. Ezt tizenharmadik alkalommal teszik meg és tizenharmadik alkalommal támadja meg a dollárbaloldal a nemzeti konzultációt. Hollik István szerint azért, mert sejtik, hogy az emberek véleménye és a „finanszírozóik” álláspontja nem esik egybe, márpedig ezzel szembesíti a baloldalt a nemzeti konzultáció. Többek között azt is kijelentette, hogy az európai vezetők ne amerikai érdekeket szolgáljanak, hanem a tagállamokét.

Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes elmondta: aggódva figyelik azokat a folyamatokat, amelyek felborítják Európa egyensúlyát, és komoly fenyegetést jelentenek a tagállamok biztonságára, az EU reflexszerű válaszai azonban nem megfelelőek. Arról is beszélt, hogy „Brüsszel sorozatos hibáit és a baloldal ténykedéseit nézve” súlyos veszély fenyegeti a magyar szuverenitást, a magyar emberek biztonságát. Baloldali globalista elit ejtette foglyul a brüsszeli vezetőket – vélekedett a miniszterhelyettes.

Továbbá kifejtette: új stratégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban, az uniós tagsága ugyanis több kérdést felvet. Hozzátette: nem tudjuk, hogy Ukrajnának jelenleg mekkora a területe, a népessége, és hogy a mezőgazdaságának beemelése az uniós szabadpiacra milyen hatással lesz a tagállamok gazdaságára nézve. A miniszterhelyettes hosszasan beszélt arról, hogy a kormány mit vár Ukrajnától a magyar nemzetiség ügyében: „vissza kell térni a korábbi jogszabályi környezethez és gyakorlathoz.” Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna területi függetlensége és integritása mellett, a kormány rengeteg humanitárius szállítmányt küldött az országba; azonnali tűzszünetre és békemegállapodásra van szükség. Az unió bővítésének egy szabályozott folyamatnak kell maradnia, a jelenlegi helyzet nem arra mutat, hogy el lehetne kezdeni a tárgyalásokat Ukrajna uniós csatlakozásáról.

„Se nem előkészített, se nem időszerű ez”

Illés Boglárka arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán országai között vannak, akik egy évtizede várnak a csatlakozásra, miközben Ukrajna egy éve nyújtotta be csatlakozási kérelmét, már idén nyáron tagjelölti státuszt kapott, az Európai Bizottság pedig azt javasolja, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, idén decemberben napirendre is vennék a kérdést.

A Fidesz képviselője szerint ezzel aláásnák az objektív és érdemeken alapuló bővítési politikát, „se nem előkészített, se nem időszerű ez”, ráadásul Magyarország nemzeti érdekeivel sem esik egybe. A kormány először stratégiai partnerségi megállapodást javasol Ukrajnával.

Dömötör Csaba úgy látja, Ukrajna ügyében nem az a kérdés, hogy kell-e segíteni egy bajban lévő országot, hanem lehet-e úgy dönteni egyetlen nap alatt csatlakozási tárgyalásokról, hogy az Európai Bizottság alapvető kérdésekre nem adott választ: milyen hatással lenne az ukrán tagság az európai, így a magyar emberek életére?

Az államtitkár leszögezte, a kormány eddig is hatalmas összeggel támogatta Ukrajnát, valamint több mint egymillió menekült érkezett Magyarország területére, akiknek segítő kezet nyújtottak.

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2021. május 31-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)