Köszönjük olvasóink figyelmét!

Mit gondol Orbán Viktor arról, hogy Borkai Zsolt újraindul a polgármesteri székért Győrben? A miniszterelnök azt mondta, hogy nem győri szavazópolgár, de ha az lenne, másra szavazna.

Nemrégiben kárpátaljai magyar politikusok nyílt levélben kérték Ukrajna EU-csatlakozásának támogatását. Erről kérdezték Orbán Viktort, aki elmondta, hogy rossz döntésnek tartja, de megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, és ez egybeesik a kárpátaljai magyar politikusok kérésével. A kérdésre, hogy a tárgyalások megkezdésével szerinte jobban járnak-e a kárpátaljai magyarok, az válaszolta: „Lehet ezt úgy csinálni, hogy jobban járjanak.”

Orbán Viktor világossá tette, hogy Ukrajna háborúban áll, amit nevezhetnek katonai műveletnek is, de egy háborúban nem lehet olyan szabályok szerint élni, mint békés időkben. A miniszterelnök szerint az, hogy rendkívüli szabályokat érvényesítsenek, rossz, de szükséges, ezért elfogadandó rossz. Ha úgy látja az ukrán állam, hogy valakinek a távozása az ország területéről nemzetbiztonsági kockázatot okoz, akkor ennek megfelelően kell eljárni – húzta alá Orbán Viktor Petro Porosenko ügyével kapcsolatban.

„Nincs az egyik fél oldaláról sem olyan szándék, hogy a közeljövőben ilyen találkozóra sor kerüljön” – válaszolta Orbán Viktor.

Orbán Viktor a választási törvények módosításáról elmondta, nincs olyan szabály, ami a választások előtti egy évben tiltaná a szabályok módosítását. A miniszterelnök politikai ízlése szerint a választás előtt fél évvel van a határ a szabályok módosítását illetően.

Orbán Viktor kifejtette, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjával vannak tárgyalásban, de a Fidesz EP-képviselőinek független státuszát nem változtatják meg az EP-választásokig. Az a tervük, hogy a megerősödő jobboldaliakkal összefogva kellő vonzerőt gyakoroljanak a jobbközépre, hogy az ne csak balra nézzen.

Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal történt pekingi találkozóról elmondta, szándékegybeesés volt. Azt tartotta természetesnek, ha ott vannak Pekingben, akkor találkozzanak. A kormányfő hangsúlyozta: „Nem kényszerek hatása alatt cselekszem a külpolitikában, a szuverén magyar államot képviselem”.

„Forduljon a tulajdonoshoz ezzel a kérdéssel” – válaszolta Orbán Viktor a Mészáros Lőrinc jachtozására vonatkozó kérdésre, de leszögezte: a kormány nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Kérdésre válaszolva megjegyezte azt is, hogy „a szerénység mindig jól jön”. Orbán Viktor egyébként úgy látja, hogy az MBH Bankból minél hamarabb el kellene adni az állami tulajdonrészt.

Orbán Viktor az egyik honvédségi gép korábbi olaszországi útjáról elmondta, bárhova megy, bármilyen okból, folyamatosan védelem alatt áll, a kérdés minden mozzanata szabályozott, ő pedig a szabályok szerint jár el.

Megkérdezték Orbán Viktor, hogy mi a véleménye L. Simon László menesztéséről, a miniszterelnök Csák Jánosra utalva azt mondta: „A miniszter saját hatáskörében döntött.”

Orbán Viktor

Fotó: Papajcsik Péter / Index

„Az én szótáramban az a kifejezés, hogy elégedettség, nem szerepel” – húzta alá Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy elégedett-e Pintér Sándor munkájával. Ha ez beköltözne a szótárába, le is tenné a lantot. A kormányfő leszögezte, az elégedetlenség egy alkalmazási feltétel, a kérdés inkább az, hogy valaki jól végzi-e a munkáját, és Pintér Sándor jól végzi.

Orbán Viktor a miniszterelnöki (megháromszorozódott) fizetése ügyében elmondta: 2010 óta bérfejlesztési programokat indítottak, a legvégére hagyták a politikusokat; törvények szabályozzák, hogy mennyit keres egy képviselő, miniszter és miniszterelnök. Átlátható, fair, világos rendszerről van szó. Elvégzem a munkámat, négyévenként eldönthetik a választók, hogy maradjak vagy menjek. Ha akarják, maradok, ha nem, megyek – mondta a kormányfő.

Gulyás Gergely, Orbán Viktor és Kovács Zoltán

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A kormányfő kifejtette, azért Magyarországon volt a legmagasabb az infláció, mert az ország nagyon kitett az energiaáraknak, külföldről érkező energiaforrásokat használunk fel. Ugyanakkor jelentős eredménynek tartja, hogy óriási naperőmű-kapacitásokat építettünk ki, utoljára ekkora léptékű fejlesztés Paks I. volt.

Orbán Viktor a kórházi főigazgatók és a kórházi adósságállomány ügyében kifejtette: a magyar egészségügy se nem állami, se nem magán, hanem valamiféle kutyulék. Az állami egészségügy irányába lépnek, vita van róla, hogy ez a rendezettség felé halad-e. A kormányfő szerint egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladnak, ezzel nem tiltják be a magánt, csak nem akarják, hogy összekeveredjen a magán és az állami. Nem fair, hogy a profit a magánnál van, a költség az államinál. Hónapokra és évekre lesz szükség, amíg egy jó rendszer beáll, kettős ellenőrzési rendszer kell: kórházi ágon szakmai ellenőrzés, és egy pénzügyi ellenőrzési rendszer a biztosítás oldaláról.

A kormányfő Pekingben azt a kérdést tette fel az orosz elnöknek, hogy készen áll-e a tűzszüneti tárgyalásokra. Katonai műveletnek azért nevezte a háborút, mert az katonai művelet, háború akkor lesz, ha van hadüzenet. „Addig örüljünk, amíg nincs háború, mert a háború általános mozgósítást jelent.” A miniszterelnök megjegyezte, hol háborúnak, hol katonai műveletnek fogja nevezni, ahogy a vendég kívánja.

Gulyás Gergely, Orbán Viktor és Kovács Zoltán

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Orbán Viktor a főpolgármester-jelölésről elmondta, a Fidesz tavasszal jelöl, legkésőbb márciusig nevezik meg a jelöltet. Kötelezőnek érzik, örömmel tesznek eleget ennek, a legnagyobb politikai erő Budapesten a Fidesz-KDNP. A pártelnök azt is megjegyezte, „Budapest egy kávéházi város”, arról döntöttek, hogy legkésőbb márciusig megnevezik a jelöltet, minden más „kávéházi legenda”.

Orbán Viktor a székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatban elmondta: Semjén Zsolt kapta a feladatot, hogy adjon meg minden segítséget, reméli, hogy a miniszterelnök-helyettes hamarosan a részletekről is be tud számolni.

Orbán Viktor

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Az ukrajnai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban elmondta: a szabályok semmit sem érnek, ha az ahhoz tartozó gyakorlat nem szilárdul meg. Az ukrán kisebbségi törvényről azt mondta: „nem hat meg minket”, az a fontos, hogy milyen gyakorlattal párosul, tanulmányozzák a törvényt. A kormány javaslata azonban az, hogy a 2015-ben elvett törvényt, amely jó volt a magyaroknak is, újra helyezzék hatályba,

„és újra kisüt a nap Kárpátalján, ha Donyeckben nem is.”

Orbán Viktor a migrációról elmondta, van egy határvédelmi rendszer, ennek állapota és teljesítménye konstans. Szeretnék, ha százszázalékos lenne, de néha sikerült áttörni rajta a migránsoknak. A tervek szerint 4-5 ezer embert kellett volna, de körülbelül kétezer főt sikerült felvenni határvadásznak. Ráadásul mindez „eszi a pénzt”, Brüsszelből nem kapnak erre támogatást, miközben „a migránsok egyre vadabbak és radikálisabb, és lőnek a határvédelmet biztosító embereinkre”.

Az Index megkérdezte: eredetileg már az ősszel parlament elé került volna a gyermekvédelmi törvény szigorítása, mi az oka annak, hogy ez végül nem történt meg? Kész van-e már a tervezet? Mikor kerülhet parlament elé? Milyen szigorításokban gondolkodnak?

„Teherbíró képességeink korlátai tűnnek itt fel” – fogalmazott Orbán Viktor. Elmondta, hogy nem tudnak két csatát (szuverenitás- és gyermekvédelem) egyszerre megvívni, jönni fog a gyermekvédelmi törvény is. A javaslatok elkészültek, politikai döntés volt, amiért nem került még ősszel a parlament elé.

Orbán Viktor a V4-ekről (visegrádi országok) elmondta: azokat fogja össze, akik a németek és oroszok között vannak, egy közép-európai együttműködés céljából jött létre, hogy ne egy francia–német tengely döntsön minden fontos ügyben. „Legyünk akkorák, mint a franciák vagy a németek”, súlya és hangja legyen a közép-európaiaknak. Orbán Viktor hozzátette: másnak ez nem volt érdeke, részben belső problémák miatt, „ez a dolog szétesett, azon dolgozunk, hogyan tudjuk újra összerakni”. Reményét fejezte ki, hogy a cseh elnökség alatt még lesz V4-es találkozó, és megvitathatják, van-e még realitása a közép-európai együttműködésnek.

Az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU-n belül különböző álláspontok vannak, ezek markánsan különböző vélemények. Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, vagyis joga van megvédeni magát, és mindent megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg még egyszer ellene terrortámadás. Orbán Viktor szerint a többi uniós országnak nincs stratégiai döntése Izrael ügyében.

Orbán Viktor

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Orbán Viktor kifejtette, a szuverenitást abszolút értéknek tekintik, de olyan döntéshez nem járulnak hozzá, ami Magyarországot belerántja a háborúba.

Magyarországnak nem érdeke, hogy bármely olyan országgal szövetségben legyen, amely háborút folytat a megtámadása okán valakivel

– tette világossá Orbán Viktor, hozzátéve: a NATO egyetlen lépést sem tett Ukrajna érdekében, hanem a tagállamokat biztatja. Ukrajna NATO-tagsága azt jelentené, hogy holnap reggel kötelező Ukrajnába katonákat küldeni, de ezt nem akarják.