Itt vannak a részeredmények: már negyedmillióan csatlakoztak az ellenkonzultációhoz

Eddig csaknem negyedmillió üres nemzeti konzultációs ív gyűlt össze, de január 31-ig még folytatódik a kampány – erről adott tájékoztatást hétfő délután Szalóki Viktor, az aHang szóvivője, aki elmondta: országszerte több mint 800 helyen várják az üres íveket, amelyeket postai úton is el lehet juttatni az irodájukba. Azok, akik nem kapták meg a konzultációs ívet, vagy már esetleg kidobták – ám a kezdeményezést támogatnák – online nyilatkozhatnak.

Mint ismert, a szervezet az Egységes Diákfronttal közösen tavaly ősszel kezdte meg az üres ívek gyűjtését, s az akció közvetlenül az alternatív népszavazás lebonyolítása után indult el egyfajta folytatásként. 

Az ellenkonzultáció célja, hogy felhívják az állampolgárok figyelmét arra: Brüsszel mellett sok más témáról kellene párbeszédet folytatni, ilyen például az oktatás, az egészségügy, az akkumulátorgyárak kérdése és a lakhatás.

Hol van az a hivatal, ami azok érdekeit védi, akik nem jutnak lakhatáshoz? Hol van az a hivatal, ami azok érdekeit védi, akik nem adhatnak vagy nem kaphatnak megfelelő oktatást? És hol van az a hivatal, ami a dolgozók érdekeit védi?

– ezeket a kérdéseket már Nagy Balázs, a Szikra Mozgalom elnökségi tagja tette fel, hangsúlyozva, hogy ugyan a konzultáció fő témája a nemzeti szuverenitás, az a gyakorlatban távolról sem valósul meg, hiszen ahhoz meg kellene védeni azokat, akikből a nemzet áll.

„Ez így egy átverés” – jelentette ki.

Hajdú Gergő, az aHang munkatársa a nem túl távoli tervekről azt mondta: a munka folytatódik, hamarosan országjáró roadshow-ra indulnak, ahol a fent felsoroltakon túl az egyes településeken a helyi problémákról is beszélgetnének.

„Ennek azért is van nagy jelentősége, mert júniusban európai parlamenti és önkormányzati választások is lesznek” – emelte ki.

Komoly eredmény a bérrendezés, de az EDF még nem venne rá mérget

A sajtótájékoztatón felszólalt Perlaki-Borsos Noel, az EDF elnökségi tagja is, aki leginkább a közelgő oktatási akciókról mesélt.

Az elmúlt hetek legnagyobb részsikerének nevezte azt a bejelentést, amit Orbán Viktor az Index kérdésére árult el 2023 utolsó Kormányinfóján, ahol elhangzott, hogy januártól átlagosan 32,2 százalékos béremelésre számíthatnak a tanárok.

Úgy véli, ez a lépés leginkább annak köszönhető, hogy a diákok és a civilek tüntettek, míg a tanárok rendszeresen sztrájkoltak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy még érdemes kivárni a végét, a kormány ugyanis „egy jogi aktushoz”, egy brüsszeli levélhez köti a bérrendezést, ami még okozhat meglepetést, illetve „szemfényvesztést”. Emiatt is döntött úgy a diákszervezet – más civil és érdekvédő csoportokkal közösen –, hogy január 13-ra tüntetést hirdet.

„Nagyon fontos, hogy megvédjük az eddigi eredményeinket. Ha nem tesszük, akkor az egész eddigi küzdelmünk felesleges volt” – jelezte.