Mérföldkő az oktatásban, most végre kiderül, betartotta-e az ígéretét a kormány

Január 30-ig minden pedagógusnak meg kellett kapnia a hivatalos értesítést arról, hogy milyen bérre számíthat 2024. január 1-től.

Mint ismert, Orbán Viktor 2023 utolsó Kormányinfóján első körben egy 32,3 százalékos béremelést jelentett be, kiemelve, hogy ez a mérték átlagban értendő.

Később Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy időközben a státusztörvényben meghatározott alsó határok is magasabbak lettek, így a bérek eleve egy jobb szintről indulhatnak, ami akár „dupla emelésként” is felfogható. A pontos százalékok végül az alábbiak szerint alakultak:

• Gyakornoknál 32,2 százalékos,
• Pedagógus I. fokozatba soroltaknál 31,2 százalékos,
• Pedagógus II. fokozatba soroltaknál 29,1 százalékos ,
• Mesterpedagógusoknál 21,2 százalékos,
• Kutatótanároknál 19 százalékos emelés jár.

Döntés született továbbá arról is, hogy az egyetemi szintű – mesterfokozatú – diploma plusz 2 százalékot jelent, míg azok a tanárok, akik egyes természettudományos és informatika szakkal rendelkeznek – és ezeket a tárgyakat tanítják is –, további 4 százalékot kapnak.

Minden szempontot figyelembe véve 2024 januárjától a havi bruttó illetmény nem lehet kevesebb:

• Gyakornokoknál 528 800 forintnál
• Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forintnál
• Pedagógus II. kategóriában 555 000 forintnál
• Mesterpedagógusnál 630 000 forintnál
• Kutatótanár esetében pedig 750 000 forintnál.

Ami a szakképzést illeti: az előírás úgy szól, hogy 2024. január 1-jével minden oktató munkabére érje el a legalább havi 581 680 forintot.

Nem mindenki azt kapta, amit várt

Az oktatási szakszervezetek képviselői januárban több alkalommal jelezték: arra azért nem vennének mérget, hogy a kormány betartja az ígéretét. Január 13-ra a diákok egy tüntetést is szerveztek, ahol többször elhangzott, hogy „nem lehet a béremelésből szemfényvesztés”.

Január 18-án a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben hangsúlyozta, hogy ugyan lesz béremelés, „az a kérdés, hogy tényleg annyi-e, amennyit az egyeztetésen ígértek”.

Ezzel kapcsolatban Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az Indexnek arról beszélt: az összkép még távolról sem teljes, még január-30-án is nagyon sokan voltak azok, akik még mindig nem tudták, mekkora fizetés érkezik majd be a számlájukra február elején.

„A határidő utolsó napján főként középiskolákból kaptunk visszajelzést arról, hogy még mindig nem vették át a kinevezésüket. Az óvodákban ellenben jobb a helyzet, ott a többség már a múlt héten tájékoztatást kapott” – mondta lapunknak az érdekvédő, aki a beérkező adatok alapján a felmérés részeredményeiről is beszélt. Arra a kérdésre, hogy az illetmény végül magasabb lett-e, mint az adott fokozathoz tartozó minimum, körülbelül ezerfős részvétel mellett az alábbi válaszok érkeztek:

A résztvevők

• 62,1 százaléka csak a fokozathoz tartozó minimumot kapta;
• 24,4 százaléka annyit kapott, mint amennyire számított;
• 13,5 százaléka nem annyit kapott, mint amennyire számított.

Ha nincs meg a minimum, azt jelezni kell

Mi a teendő a kinevezések és munkaszerződések átadásakor, különösen akkor, ha valaki a minimumot sem kapta meg? Erről tartott a közelmúltban egy fórumot a PDSZ egy pécsi ügyvéddel, Molnár Péterrel közösen. Ezek alapján a pedagógusoknak az alábbiakat javasolják:

1. Átvételkor érdemes a dokumentumot alaposan átnézni, és nem rögtön, „kapásból” aláírni.
2. Érdemes arról tájékozódni, hogy az illetmény megfelel-e az előzetes ígéreteknek. Amennyiben az megfelel, a kinevezés gond nélkül aláírható. Amennyiben ez nincs így, és az új bér még a fokozathoz tartozó minimumot sem éri el, azt jelezni kell a munkáltatónak.
3. Ha megtörtént a reklamáció, azt a kinevezés aláírásakor és a munkaszerződés módosításakor írásban, megjegyzésként is érdemes jelezni. Jó, ha ott van, hogy mi az, ami eltér az eredeti ígéretektől. Az aláírt példányból érdemes másolatot kérni.

A szakszervezetek egy korábbi, Belügyminisztériumban tartott egyeztetés után kijelentették, hogy „az unió is ott áll a kormány sarkában, és figyelni fogja, hogy a tanárok valóban megkapják-e a beígért százalékokat.

Vannak, akik kimaradtak

Nemrég részletesen írtunk arról, hogy ugyan a mostani döntés az éveken át tartó kilátástalanság és reménytelenség után hozhat némi felüdülést, sokan vannak azok is, akik egyelőre még nem örülhetnek.

Ők egyrészt a technikai alkalmazottak, például takarítók, karbantartók és portások, de kimaradnak a béremelésből azok a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (noks-os) dolgozók is, akik nem pedagógusvégzettséggel rendelkeznek. Idetartoznak a dajkák, a könyvtárosok, a pedagógiai asszisztensek, a gyermek- és ifjúságvédelmi támogatók, a gyógytornászok, a rendszergazdák, a titkárok, és a laboránsok is.

Lapunknak egy felháborodott rendszergazda arról beszélt: két mérnöki diplomával és 22 év gyakorlattal a háta mögött még mindig csupán a garantált bérminimum + 10 százalékban részesül, ami nettó 238 ezer forint. Álláspontja szerint a kormány róluk megfeledkezett. Amikor Rétvári Bencét egy sajtótájékoztató keretében arról kérdeztük, hogy mire számíthatnak az érintettek, úgy felelt: „Őket a mostani béremeléstől külön kezeljük.”

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)