Ezzel a döntéssel lökik a Fidesz ölébe a fővárost?

Karácsony Gergely újrázását a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP, valamint a Párbeszéd is támogatja. A Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje Brenner Koloman, a Mi Hazánk Mozgalomé Grundtner András, miközben az LMP Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkárral tárgyal az indulásról.

László Róbert arra a kérdésünkre, hogy Karácsony Gergelynek van-e kitől tartania a főpolgármester-választáson, leszögezte:

Bár azt még nem látjuk, kit támogat majd a kormányoldal, természetesen van. Vitézy Dávid kemény ellenfélnek ígérkezik, de a legfőbb kérdés, hogy beáll-e majd mögé a Fidesz vagy sem. Karácsonyon, Vitézyn és az esetleges fideszes jelöltön kívül más nem fogja érdemben befolyásolni a versenyt, de ha bárki is minimális különbséggel nyer majd, utólag rá lehet fogni az alacsonyabb támogatottságú jelöltek valamelyikére, hogy más lett volna a vége, ha ő nem indul. Tarlós Istvánnak is állítólag meggyőződése volt 2006-ban, hogy ha a MIÉP-es Zsinka László nem indul, legyőzhette volna Demszky Gábort.

A Political Capital választási szakértője Vitézy Dávidról úgy vélekedett, hogy valószínűleg „csak akkor indul el, ha őszintén azt gondolja, hogy nyerhet. Erre pedig akkor lehet esélye, ha a Fidesz nyíltan vagy hallgatólagosan támogatja. El tudom képzelni, hogy ne legyen a Fidesznek saját jelöltje, és Vitézy Dávidot támogassák, vagy akár a jelöltjük visszalépjen az ő javára”.

Így számolhatott a Momentum

Az Országgyűlés kormánypárti többsége decemberben – a Mi Hazánk Mozgalom javaslatára – úgy módosította a fővárosi választási szabályokat, hogy a közgyűlési helyeket listákról töltik fel. Karácsony Gergely politikai ajánlatának része volt, hogy „a fővárosi listás választáson a köztársaságpárti erők közösen indulnak, közösen fogalmazzák meg a politikai ajánlatukat Budapestnek. Főpolgármester-jelöltként vállalom ennek a köztársaságpárti listának a vezetését”.

„A Momentum elnöksége úgy döntött, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon Budapesten külön listával indul, a párt így nem vesz részt a DK által dominált közös budapesti listán” – jelentette be a párt március elsején.

László Róbert ezzel kapcsolatban elmondta: „Hajlamos vagyok arra, hogy a D'Hondt-mátrixról beszéljek, de másodlagos a jelentősége. A 2022-es országgyűlési választás is bizonyította, a választópolgárok nem úgy működnek, hogy különböző pártok támogatóit össze lehet adni, tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy a vegytiszta választási matematika szempontjából az egy vagy a két lista előnyösebb-e. Kétségtelen, a mandátumszámítás szabályai szerint elméletben egy mandátummal többet is hozhatna a korábban együttműködő ellenzéki pártok szavazatainak összeadása, de a kérdés inkább az, hogy mennyivel lehet több vagy kevesebb választót megszólítani a különböző listaállítási verziókkal.”

A választási szakértő valószínűsíti, a Momentumnál úgy kalkuláltak, hogy külön listával több választót szólíthatnak meg, így pedig az összellenzék több szavazatot kaphat a több választási lehetőség következtében.

Lehet mögötte egy olyan feltételezés is, hogy sok momentumos egy közös, DK–MSZP–Párbeszéd–Momentum alkotta lista esetén inkább a Kétfarkú Kutya Pártra szavazna

– vélekedett László Róbert.

A közgyűlési többség lehetséges alakulására vonatkozó kérdésünkre a Political Capital szakértője kifejtette: „A Fidesznek az volt a célja a választási rendszer átalakításával, hogy minél kisebb eséllyel legyen közgyűlési többség Karácsony Gergely mögött. Nem biztos, hogy működni fog a mesterterv, de ha összehasonlítjuk a legutóbbi és a hatályos választás rendszert, ez utóbbi alkalmasabb arra, hogy megbontsa a főpolgármester mögötti többséget.”

(Borítókép: Karácsony Gergely és Donáth Anna. Fotó: Szollár Zsófi, Papajcsik Péter / Index)