Orbán Viktor nem pihen, mozgósít, az ellenzéknek erőt kell mutatnia

A PegaPoll vezető elemzője szerint Orbán Viktor egy mozgósító erejű beszédre készül, mivel az országos választások közeledtével valódi politikai tétmeccsek előtt áll.

A kegyelmi botrány után egy nagyobb tömegdemonstráció kapóra is jön a kormánypártoknak, hiszen azzal a konszolidációt, a töretlen támogatottságot, az erős legitimációt és stabilitást sugározhatják a széles nyilvánosság számára. Március 15-e egyszerre hordoz bel- és külpolitikai szimbolikát, ami könnyen összefésülhető az önkormányzati és az európai parlamenti választások kettős tétadásával – különösen a kontinenst szorongató, háborús válsághelyzet politikai pszichózisában

– mutatott rá Kovács János.

Az elemző úgy véli, hogy a miniszterelnök legfőbb retorikai célja – a harci kedvet növelendő – a minél élesebb kontraszt felvázolása lehet saját és politikai ellenfeleinek törekvései között, miközben a szervezők nyilvánvalóan a számháborút is meg kívánják nyerni, az ellenzéki rendezvényekhez képest grandiózusabb külsőségekben, jóval nagyobb tömeget megmozgatva.

A miniszterelnöknek fontos célja lehet

Orbán Viktor az utóbbi hetekben, hónapokban több nagy beszédet is tartott, illetve a Donald Trumppal való találkozója után interjút adott a köztévének. Az Index kérdésére válaszolva, hogy a miniszterelnöknek mire kell még március 15-én válaszokat adnia, vagy milyen üzenetet kell átadnia a saját táborának, Kovács János úgy fogalmazott:

A kormányfő idejekorán ráérzett, hogy a magyar belpolitikát és a magyar gazdaság teljesítőképességét most elsősorban a nemzetközi történések és az azokhoz való hazai viszonyulás befolyásolja. Így a politikai cselekvést is ebbe a gondolati összefüggésbe kell helyeznie ahhoz, hogy igazolást nyerjen.

Mint arra az elemző rámutatott, a nemzeti szuverenitás és önérdekkövetés visszatérő, sarkalatos elemei a miniszterelnök megszólalásainak.

„Ezek a fogalmak az európai föderalista törekvések és az orosz–ukrán háborút övező, egyre szenvedélyesebb viták nyomán kirajzolják a főbb konfliktusokat, amelyek offenzív mozgásban tartják a kormányzati kommunikációt. A külső, birodalmi központokhoz – Brüsszelhez, Washingtonhoz, Moszkvához – való viszony és a külhatalmak által elvárt magyar magatartás közötti, történelmi analógiákkal is érzékletesebbé tehető feszültségek központi elemei lehetnek Orbán Viktor beszédének, ahogyan az a gondolat is, hogy 2024 történelmi fordulópont lehet a nyugati civilizáció számára. Ennek értelmében a brüsszeli és washingtoni politikai fordulat lehetősége, a háború kiterjedése vagy béketeremtéssel vegyes, új, európai biztonsági architektúra felépítése, a további tömbösödés vagy a Kelet–Nyugat-kapcsolatok újjáépítése határozhatják meg a jövőt és benne Magyarország kilátásait” – foglalta össze Kovács János, hogy milyen témákat érinthet majd március 15-i beszédében Orbán Viktor.

Miután a nemzetközi politikai helyzet évtizedek óta nem tapasztalt dilemmák elé állítja a nemzeti kormányokat Európa-szerte, ezért az elemző szerint a politikai tétadás nagyon is valós, a külpolitikai törésvonalak a korábbiakhoz képest jóval erőteljesebben formálják a belpolitikai preferenciákat, amihez hozzáadódnak még az egyre erőteljesebb, kulturális-társadalomszervezési viták és persze a hazai gazdasági kilátások.

Kovács János úgy véli, a kormányfő célja lehet, hogy

Továbbá a miniszterelnök egy új politikai szövetség kontúrjait is megfestheti a beszédében:

„A magyar külpolitika erőteljesen dolgozik mind az új, európai jobboldali pártcsalád, mind egy, a V4-szövetség meggyengülése miatt kívánatossá vált, regionális együttműködés felépítésén. Korábban, az évértékelőjében már kénytelen volt foglalkozni a kormány számára kellemetlenebb, a kegyelmi botrány által felvetett kérdésekkel, így ezek aligha fognak visszaköszönni az ünnepi beszédben” – tette hozzá az elemző.

Karácsony Gergelynek túl kell lépnie önmagán

Az ellenzéki pártok által szervezett ünnepi rendezvényekről a PegaPoll vezető elemzője kifejtette: a fő üzenetük a lázadás, az európai szolidaritás, a hatalommal szembeni ellenerő felmutatása lehet. Utóbbihoz azonban nem elég gyújtó hangú beszédeket tartani, hanem fizikailag is erőt kell demonstrálni a tér megtöltésével.

Ebben nem az aznapi időjárás lesz az ellenzék legfőbb kihívója, hanem a saját hitelességének és cselekvőképességének választók általi megítélése. Ez az ellenzéki pártok egy részét közös, együttesen talán nagyobb érdeklődésre számot tartó megmozdulásra ösztönzi, míg más, kormányellenes szereplőket önálló, önazonosabb rendezvény megtartására. Karácsony Gergely célja, hogy főpolgármester maradhasson, amihez – alkatilag ez bármennyire is problémás számára – a vezérszerepet magára öltve is meg kell szólalnia, miközben a Demokratikus Koalíció a többi pártrésztvevő ellenében is igyekszik egyfajta ellenzéki ernyőszervezet képében megjelenni, ami képes integrálni a baloldalt, és ha lehet, ellopni a show-t a többi megszólalótól

– magyarázta Kovács János.

A Mi Hazánkról megjegyezte, mint radikális párt számára különösen fontosak a politikai szimbólumok, azok közösségépítő, csoportidentitást erősítő szerepe, ami önmagában ígéret a harsány, harcias, ellenségképző retorikára.

Trambulinra lép Magyar Péter

Az ellenzéki pártok ezúttal „kettős présbe kényszerülhetnek” a PegaPoll vezető elemzője szerint, amennyiben a hivatalos, állami rendezvény mellett, amelyen a kormányfő is felszólal, egy másik, a parlamenti ellenzékkel szemben is alternatívát ígérő, zászlóbontásra készülő erő is képesnek mutatkozik tömegrendezvény szervezésére.

Magyar Péternek, a Diákhitel Központ volt vezetőjének zászlóbontó március 15-i eseményével kapcsolatban Kovács János elmondta: amennyiben Varga Judit exférjének rendezvénye elszívja a levegőt az ellenzéki pártok elől, az a jelenlegi ellenzéki kínálat hitelességi válságának egyértelmű jele.

Az ellenzéknek a kormánytöbbség ellenőrzésén túl az alternatíva állítása és megjelenítése a legfőbb feladata. Erő, támogatottság, politikai cselekvőképesség nélkül nem beszélhetünk valódi alternatíváról. Magyar Péter most élvezi a politikai aréna új belépőjét övező felhajtóerőt, azt a politikai momentumot, ami az események kedvező dinamikája nélkül csakhamar megtörik. Számára a március 15-i ünnepi demonstráció lehetőség arra, hogy az általa indított mozgalom egyszerre intézményes formát és további lendületet kapjon. Egy hatásosra sikerült rendezvény nyomán azonban előállhat az igény egy tüntetéssorozatra, ami kiépült szervezeti háttér és társadalmi katarzisélményt övező tömegpszichózis nélkül hamar érdektelenségbe fulladhat. Ez végső soron ugyanolyan kimenetelt jelentene, mint egy meghiúsult március 15-i tömegrendezvény

– vélekedett az elemző.

Ugyanakkor azt is mondta: azt, hogy Magyar Péter a magyar politika tartós szereplőjévé válhat-e, sokkal inkább a következő hónapok történései dönthetik el, mintsem egyetlen, akár politikai trambulinként szolgáló esemény. A Medián legfrissebb kutatása szerint a megkérdezettek 68 százaléka hallott Varga Judit exférjéről, közülük 13 százalék biztosan vagy valószínűleg szavazna egy olyan pártra, amelyet Magyar Péter alapított, 45 százalékuk biztosan nem. Magyar Péter lehetőségeivel és esélyeivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Elég volt a komédiából

Az elmúlt napokban a korábban viccpártnak indult Magyar Kétfarkú Kutya Párt lemondás/mégsem lemondás ügye egy rossz komédiát idézett, és a párt komolyan vehetőségét erodálta.

A PegaPoll vezető elemzője szerint az elmúlt hónapok ellenzéki pártmozgásai, a Momentummal való nyilvános pengeváltások ráébresztették az MKKP-t, hogy versengő pártszereplőként felül kell vizsgálnia az eddigi politikai stratégiáját, illetve a többi ellenzéki szereplőhöz való viszonyát és az ezzel járó, választók előtti felelősségét.

A párton belüli belső viszályok, a pártvezetéssel való konfliktus nyomán láthatóvá vált, hogy a Kutya Párt hármas nyomás alatt áll. Egyfelől igyekszik kormány- és ellenzékkritikus viccpártként önazonos maradni, másfelől nem tudja kivonni magát a kormány–ellenzék szembenállás választási matematika által felerősített felelősségi viszonya alól. Harmadrészt a kedvező közvélemény-kutatási adatok új ambíciót és perspektívát nyújtottak a Kutyáknak, ami a korábbinál látványosabb megjelenésre ösztönzi őket – legyen szó akár konkrét rendezvények által kínált külsőségekről, akár az ellenzéken belül vállalt, médiavisszhangot kiváltó konfliktusokról

– fogalmazott Kovács János.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt számára következetes magatartás lehet a rendszerkritikus, nem csupán kormánykritikus magatartás fenntartása, ami magában foglalja az ellenzékkel szembeni alternatíva építését is, még ha a harmadikutasság nyilvánvaló politikai kockázatokkal is jár egy aszimmetrikus kétpólusú rendszerben.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. március 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)