Egymilliós pedagógusbér, Brüsszelbe szállított menekültek, korrupció Budapesten – így zajlott a Kormányinfó

MG 8476
2024.08.22. 12:08
Számos téma került elő a csütörtöki Kormányinfón, ami érthető, mivel legutóbb csaknem egy hónappal ezelőtt tartották meg. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter ezúttal is igyekezett válaszolni az újságírói kérdésekre, és többek között beszéltek a tanévkezdésről, a pedagógusok béremeléséről, a migrációs helyzetről, a kórházi adósságokról, arról, hogy Magyar Péter lejárató kampányt folytat a kórházak ellen, de szóba került az óbudai és a zuglói korrupciós ügy is, hogy mikor lehet vasút a repülőtérre, valamint a majomhimlő is.

Csaknem egy hónap elteltével tartottak ismét Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő vezetésével. Elsőként az oktatás helyzete volt terítéken ezúttal, Gulyás Gergely pedig elmondta, hogy a kormány folytatja a pedagógusbér-emelési programot, amelynek köszönhetően 2025-re bruttó 1,025 millió forint lesz a diplomásátlagbér Magyarországon, míg a pedagógus-átlagbérek 820 ezer forintra emelkednek, ami 21 százalékos növekedésnek felel meg.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jövő szempontjából a közoktatás a legfontosabb, és a pedagógusokat anyagilag is meg kell becsülni.

A ciklus végére a bruttó egymillió forintos fizetést is meghaladhatja a pedagógus-átlagbér

– közölte, míg Vitályos Eszter arról beszélt, hogy biztosítják az ingyenes tankönyveket, így a családok a tankönyvvásárlás anyagi terhe alól is mentesülnek, továbbá biztosítják a kedvezményes étkeztetést is az arra jogosultaknak. A kormányszóvivő hozzátette, a szeptemberi családtámogatások – például a családi pótlék – korábban érkeznek, hogy ezzel könnyítsék meg az iskolakezdést, a Magyar Posta már pénteken elkezdi a kézbesítést, ahogy a Magyar Államkincstár is pénteken utal.

Brüsszeltől nem jött semmilyen támogatás Magyarországra

A migrációs helyzettel kapcsolatban elsősorban az Európai Bíróság ítéletével foglalkozott a kormány. Gulyás Gergely szerint Brüsszel továbbra is rá akarja kényszeríteni Magyarországot az illegális bevándorlók beengedésére. A külső schengeni határok védelme pedig nem csupán magyar ügy, hanem Európa egészének fontos, ehhez képest továbbra sem kap erre forrást Magyarország, szemben más országokkal.

Ha Brüsszel migránsokat akar, akkor megkapják őket. Egyirányú jegyet biztosítunk nekik

– mondta Gulyás Gergely.

A kilakoltatott ukrajnai menekültekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, a kormányzati intézkedések összhangban állnak a szomszédos országokban tapasztalható intézkedésekkel, vagyis csak azoknak segítenek, akik háborús térségből érkeztek. Gulyás szerint mintegy négyezer ember úgy élt Magyarországon állami pénzből, hogy közben munkát sem akart vállalni.

Havi 800 millió forintba került az ukrán menekültek elszállásolása.

A kormányülésen az energiabiztonság kérdésével is foglalkoztak, és a Kormányinfón hangsúlyozták, Brüsszeltől nem kapott Magyarország semmilyen támogatást, mégis sikerült előrelépni. A Mol több tárgyalást is folytatott az energiabiztonság biztosítása érdekében, ezeket a megállapodásokat jó eséllyel meg is tudják kötni, igaz, ez költségesebb és kockázatosabb is, mint az ukrán szállítás, de jogilag megoldható.

Gulyás Gergely: Jelenleg a B tervben élünk

Gulyás Gergely beszélt arról is, amit Nagy Márton mondott az Indexnek adott interjújában. A miniszter hangsúlyozta, bár a fogyasztás nem nőtt annyit, mint várni lehetett, nincs nagy baj. Elmondta, a német gazdasági helyzet rossz, és ez jelentős hatással van Magyarországra is, de a magyar növekedés így is a jobbak közé tartozik majd az unióban, és jövőre a 3,5 százalékos gazdasági növekedés is elérhető.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban elmondta, a magyar kormány szeretne A tervet, ami a háború végét jelentené, ám erre szerintük kizárólag Donald Trump lenne képes. „Jelenleg a B tervben élünk” – utalt arra, hogy a mostani elnök Joe Biden. Arról, hogy a harcok átterjedtek Oroszország területére is, a miniszter elmondta, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, és minden, ami ezzel ellentétes, az helytelen, ebbe a körbe tartozik az említett fejlemény is.

A kórházi adósságokkal kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, júniusban már minden adósságot kifizettek, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium megállapodott, hogy havonta többletet biztosítanak a kórházaknak. Ebben az évben várhatóan már jelentős kórházi adósság nem alakul ki.

Az Amerikai úti Szeretetkórházról azt mondta, hogy a kormány 2018 és 2022 között csaknem 5 milliárd forintot biztosított az intézmény felújítására. Ebből már több része meg is valósult. A belgyógyászati épület rekonstrukciója még folyamatban van, ehhez még 2,5 milliárd forintra lenne szükség. A kormány ősszel dönt a beruházásokról, akkor szóba kerülhet a kórház helyzete is.

Magyar Péter lejárató kampányt folytat

Arra a kérdésre, hogy lesz-e vizsgálat a Magyar Péter által a kórházakban tapasztalt körülmények miatt, Gulyás Gergely úgy felelt, azt kell megvizsgálni, hogy igazak-e ezek az állítások. A miniszter ezután felsorolt több olyan, a kórházaktól érkezett jelentést, amelyekben tételesen cáfolták a Tisza Párt elnökének videójában látottakat. A miniszter elismerte, van mit javítani a kórházakban és a magyar egészségügyben, de nem szabad elmenni amellett, hogy a dolgozók elképesztő munkát végeznek.

Nem fogadható el, hogy célzott lejárató kampányt folytassanak ellenük

– mondta.

Vitályos Eszter ehhez hozzátette, a Jahn Ferenc kórházban sem penészt találtak, úgy tudja, a főzésből kicsapódó zsírra rárakódó por volt az. Arra a kérdésre, hogy így kell-e kinéznie egy kórház konyhájának, a kormányszóvivő annyit mondott, ő nem ott dolgozik, de a kórház egyébként megtette már a szükséges intézkedéseket.

Korrupció Zuglóban és Óbudán

Gulyás Gergely beszélt az óbudai korrupciós ügyről is, és közölte, a jogi eljárásnak le kell folynia, miközben az őt jelölő pártok kitartanak mellette, és Karácsony Gergely, valamint Gyurcsány Ferenc sem vonta meg a bizalmat Kiss Lászlótól. Úgy látja, bizonytalanság van Óbudán, de a kormány ebbe nem akar beleszólni.

Időközben újabb korrupciós ügy került elő, ugyanis vádat emeltek hét ember ellen a zuglói korrupciós parkolási ügyben, köztük Horváth Csaba leköszönő polgármester ellen is. Gulyás Gergely szerint mindig jó hír, ha a hatóság teszi a dolgát, közben pedig a baloldalnak is üzenet, hogy ne úgy tekintsenek Budapestre, mint ahol mindent megtehetnek.

A miniszter szerint érdekes a helyzet, hogy senkinek sincs többsége a fővárosban, így majd kiderül, ki kivel lép szövetségre. Az esetleges DK–Tisza-összeállásról nem tudott bővebben nyilatkozni. A rendelőintézetek átvételével kapcsolatban pedig elárulta, volt ilyen terv, de a kormány nem kíván a rendszeren változtatni.

Gulyás Gergely szerint a baloldal általánosságban gyáva a vitához – ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Tranziton a meghívó ellenére nem vesznek részt ellenzéki politikusok. A miniszter hozzátette, többször kapott olyan felkérést, hogy Dobrev Klárával vitázzon, a miniszter erre mindig igent mondott, míg a DK politikusa nemet.

A digitális állampolgárságról Gulyás Gergely elmondta, lehetőség lesz arra, hogy a saját ügyeit mindenki interneten, akár a saját telefonján elintézze. Az alkalmazást már több mint 70 ezren töltötték le, szeptembertől indul a működés, jövő nyárra teljesedhet ki.

Gulyás Gergely egy viccel ütötte el a kérdést, hogy lesz-e vizsgálat a botrányos gólyatáborokkal kapcsolatban, Vitályos Eszter pedig hozzátette, az ilyen esetekbe beleszólás az egyetemek függetlenségébe való beleszólás lenne.

Négy-öt évig még biztosan nem lesz vasút a repülőtérre

A miniszter arról is beszélt, hogy egyelőre biztosan nem lesz vasút a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Úgy véli, a legfontosabb kérdés, hogy célvasutat akarnak-e, vagy pedig becsatlakozót – az első legalább négy-öt évet venne igénybe az engedélyekkel együtt.

Gulyás Gergely az Erasmus-ügyről elárulta, kilenc hónapja várnak arra, hogy az Európai Bizottság válaszoljon a magyar kormány álláspontjára, amivel tíz perc alatt orvosolható lenne a helyzet, míg Vitályos Eszter kormányszóvivő ezt azzal egészítette ki, hogy a Pannónia Programban eddig 4045 együttműködést kötöttek, többek között Németországba, Franciaországba, Olaszországba és Spanyolországba is el lehet jutni a segítségével.

A majomhimlővel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, a kormánynak van képviselete az Egészségügyi Világszervezetnél, a WHO-nál, és a tisztiorvosi szolgálat is figyelemmel kíséri a helyzetet. Egyelőre nem kellett beavatkozni a terjedés miatt, amely már Svédországban is megjelent. Az unió egyelőre nem hozott olyan intézkedést, hogy bevezessenek-e utazási korlátozást az Afrikából érkezőkre, ami a járvány gócpontja.

Az Index nem kérdezhetett a Kormányinfón

Furcsamód lapunk esélyt sem kapott a mai Kormányinfón, hogy feltehesse kérdéseit, pedig munkatársunk végigülte a kétórás tájékoztatót. Ezeket a kérdéseket szerettük volna feltenni Gulyás Gergely miniszternek és Vitályos Eszter kormányszóvivőnek, ám erre nem adtak lehetőséget.

  • Töretlen a bizalom Lázár János miniszter irányába a kormányfő részéről? A tárcavezető egy hete menesztette a MÁV vezetését a sorozatos problémák miatt, de a kormányfő elegendőnek találja ezt a döntést a társaság súlyos problémáinak megoldására? Esetleg van-e olyan pont, amikor a miniszterbe vetett bizalom megrendül?
  • Hogy áll most a miniszterelnök békemissziója? Július óta még jobban eszkalálódott a helyzet, egyelőre nem látszik a háború vége, mi lesz a következő lépése Orbán Viktornak? Tervezik-e, hogy a magyar uniós elnökség égisze alatt indítunk hivatalos, vagyis az Európai Tanács által támogatott békekezdeményezéseket, akár ukrán–orosz, akár más Európa-közeli régióban?
  • Van-e hivatalos állásfoglalás Ukrajna immáron két hete kezdődött betörésével kapcsolatban Oroszországban? Van erről a kormánynak véleménye?
  • Szerdán válaszlevelet küldött Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Bizottságnak az orosz és belarusz vendégmunkások ügyében. Meddig kell reagálnia a bizottságnak, és mi lesz akkor a kormány reakciója, ha nem fogadják el ezt a levelet?
  • Értesüléseink szerint a gödi Samsungban felére csökkentették az akkumulátorok gyártását a nyári időszakban, mert a nyugat-európai e-autókba szánt akkuk egyelőre nem kellenek, túltermelés van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt is mondta, hogy a magyar exportot a jármű- és akkumulátorkivitel húzza le. Egész Európában problémák vannak az elektromosjármű-ipari átállással. Akkor ez mit jelent a magyar akkumulátor gyártás számára? Mégsem kell annyi lítiumakkumulátor?
  • Augusztus elején hivatalosan is megjelent az a kormányrendelet, amely korlátozza a gyerekek iskolai mobiltelefon-használatát. Hogyan tárolják majd az iskolák az eszközöket biztonságosan? Ki garantálja, hogy nem sérülnek meg vagy vesznek el, és ha mégis, ki felelőssége lesz a kár megtérítése?

A Kormányinfóról szóló percről percre tudósításunkat ezen a linken tudják megnézni.

(Borítókép: Vitályos Eszter és Gulyás Gergely. Fotó: Németh Kata / Index)