Becsengettek! Mutatjuk a tanév legfontosabb tudnivalóit és változásait

Reggel 8 órakor ismét országszerte megszólalnak a csengők, amivel kezdetét veszi a 2024/2025-ös tanév. Az Indexen hagyomány, hogy az első tanítási napon összeszedjük, mit érdemes tudni az iskolával kapcsolatban. Így tettünk 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is. Idén azonban különösen fontos összefoglalni, mi minden vár a diákokra és a tanárokra, az elmúlt időszakban ugyanis rengeteg köznevelést érintő változás történt. 

Így alakulnak a tanítási szünetek

A Belügyminisztérium augusztus elején megjelent rendeletében azt írta, a tervezetthez képest nem lesz változás és ezúttal is két hétig tart majd a téli szünet. Így tehát a 2024/2025-ös tanévben a tanítási szünetek az alábbiak szerint alakulnak:

• A 2024/2025-ös tanév első tanítási napja 2024. szeptember 2., hétfő, az utolsó tanítási napja pedig 2025. június 20., péntek.
• Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25., péntek, a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4., hétfő.
• A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20., péntek, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2025. január 6., hétfő.
• A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő).
• A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart.

A tanév első féléve január 17-ig tart, az iskolák január 24-ig értesítik a tanulókat és a szülőket az első félévi tanulmányi eredményekről. A tanítási napok száma pedig – a gimnázium, a szakgimnázium és a szakiskola kivételével – valamennyi intézménytípusban 183 nap lesz. 

Mikor lesz az érettségi és a középiskolai felvételi?

Ebben a tanévben az őszi írásbeli érettségi vizsgák 2024. október 11-én kezdődnek és október 25-ig tartanak. Az első kötelező tantárgy a magyar nyelv és irodalom lesz, amiből 2024. október 14-én vizsgáznak a diákok reggel 8 órától. Az emelt szintű szóbeli vizsgákra 2024. november 7–11. között kerül sor, míg a középszintűekre 2024. november 18–22. között.

2025-ben a tavaszi írásbeli érettségik május 5-én kezdődnek magyar nyelv és irodalommal, az utolsó napon, május 23-án az olasz nyelvi írásbelit tartják meg. Az emelt szintű szóbelik június 3. és 11. között zajlanak, a középszintű szóbelikre pedig június 16. és július 2. között kerül sor.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2024 májusában startoltak el az átalakított érettségi vizsgák. Arról, hogyan változott az érettségi ebben a cikkünkben írtunk bővebben. 

A központi középiskolai felvételire idén december 2-ig lehet jelentkezni, a vizsgák pedig jövő január 18-án lesznek. A középfokú iskolákba jelentkezés határideje 2025. február 20. lesz, az általános iskola első osztályába pedig 2025. április 10–11-én lehet beíratni a tanköteles korú tanulókat.

Új jogszabályok, rendeletek és egyéb változások

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által június elején benyújtott törvényjavaslat-csomag több ponton is érintette a köznevelést. Az úgynevezett salátatörvény a katonák iskolába vezénylésén túl a diákok mobilhasználatának korlátozásáról szóló rendeletet is tartalmazta. 

Jogszabály a katonák iskolába vezényléséről

A júniusban gyorsított eljárásban elfogadott törvény alapján szeptember 1-től bármely 55 év feletti katona átvezényelhető a tankerületekbe, ahol még akkor is alkalmazni kell őket, ha nincs végzettségük. 

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közlése szerint ha az érintett honvédnek nincs pedagógusvégzettsége, akkor nem fog tanítani, ugyanakkor a tankerülethez érkező új munkavállalók nemcsak pedagógus munkakörbe fogadhatók, hanem nevelést-oktatást közvetlenül segítő, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakört is elláthatnak.

Rendelet az iskolai mobilhasználat korlátozásáról 

Szeptember 1-jén hatályba lépett a kormány „a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól” szóló rendelete is, melynek értelmében használatában korlátozott tárgynak minősülnek az iskolákban a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.

Ezek bevihetők az intézménybe, azzal a kitétellel, hogy azt a tanuló a tanítási nap kezdetén, az órák megkezdése előtt az intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja. A birtoklásukra és használatukra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti például az okostelefon használatának célját, valamint az engedély érvényességének időtartamát.

Tiltott tárgyak az iskolában

Ezen kívül vannak tiltott tárgyak is, amelyeket egyáltalán nem lehet bevinni az iskolákba. A rendelet szövege szerint „nevelési-oktatási intézménybe a tanuló által nem vihető be:

• a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,
• azon tárgy, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy
• a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék”.

Ezeknél a tárgyaknál a tanár felszólíthatja a diákot, hogy adja át az eszközt, de szükség esetén a szülőt, a „nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt” (pl. iskolaőr), vagy akár rendőrt is értesíthet.

Az előírások az általános iskolákban, középiskolákban, kollégiumokban és szakiskolákban egyaránt érvényesek.

Pedagógusok teljesítményértékelési rendszere

A 2024/2025-ös tanévtől megkezdik a pedagógusok teljesítményértékelését „a személyre szabott éves teljesítménycélok, valamint a feladatellátás egyes összetevőit megjelenítő egységes értékelési szempontok alapján”.

A pedagógusokat a saját felettesük, azaz az intézményvezető értékeli majd, aki a folyamatba a szülőket és a diákokat is bevonhatja. Magukat az intézményvezetőket egy, a fenntartó által kijelölt képviselő értékeli. 

A 80 százalék vagy a feletti teljesítményt értékelik majd kiemelkedő teljesítményszintként. Átlagos teljesítményszintűnek számít majd az a pedagógus, aki az elérhető pontszám legalább 50 százalékát eléri, vagy 80 százalék alatti teljesítménnyel bír. Aki pedig 50 százalék alatt teljesít, azt a fejlesztendő teljesítményszintű pedagógus kategóriába sorolják. Arról, hogy pontosan milyen szempontok alapján és hány pontot gyűjthetnek össze a pedagógusok, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. 

Folytatódik a pedagógusbér-emelés 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hete, a Kormányinfón közölte, hogy a kormány, korábbi vállalásainak megfelelően, folytatja a pedagógusok béremelési programját, amelynek eredményeképpen a tanárok fizetése jövőre eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezzel – a miniszter elmondása szerint – 2027 elejére a bruttó egymillió forintot is meghaladhatja a pedagógusok fizetése. 

(Borítókép: dolgachov / Getty Images)