Itt bizony boksz lesz: a Fidesz és a Tisza ringben, a régi ellenzéket kiütötték

Alaposan felbolydult a magyar közélet, miután a HVG közzétette a Medián új közvélemény-kutatását, amely szerint júliusról szeptemberre tovább szűkült a Fidesz és a Tisza Párt közötti különbség:

• a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra,
• a választani tudó biztos szavazók körében pedig 12-ről 4 százalékpontra csökkent a két párt közötti távolság.

Sokkal szemléletesebb, ha az adatokat úgy tekintjük, hogy a választani tudó biztos szavazóknál a Fidesz–KDNP 43 százalékon áll, míg a Tisza Párt 39 százalékon.

2010 óta egyetlen ellenzéki párt sem tudott ilyen közel kerülni a kormánypártokhoz. Magyar Péter pártjának előretörése úgy is látványos, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a júniusi európai parlamenti választáson elért eredménye (29,60 százalék) óta vagy 9 százalékot erősödött. Ami szintén látszik, és árulkodik a pártpolitikai viszonyokról, hogy a Tisza Párt nem a kormányoldalról vitt szavazatokat az elmúlt hetekben, hanem a régi ellenzéki pártoktól (legalábbis a Medián-kutatás alapján).

A Fidesz–KDNP 44,82 százalékot ért el az európai parlamenti választáson, míg a Medián mostani felmérése alapján 43 százalékon áll a választani tudó biztos szavazóknál. A kormányoldal tehát őrzi a táborát, ugyanakkor erősödni sem tudott, márpedig a Fidesz–KDNP-nek szüksége lesz 2026-ig pluszszavazatokra a Tisza ellen, ha utóbbinak továbbra is működik majd az ellenzéki szívóereje (és ugye az sem zárható ki, hogy lesz lemorzsolódás a kormányoldalon is).

Az átrendeződésnek a hagyományos, régi ellenzéki pártok a legnagyobb vesztesei, a Medián-kutatás szerint a Tiszán kívül egyikőjük sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A leglátványosabb visszaesés a Demokratikus Koalíció esetében könyvelhető el, mivel a választások után önmagában is 8-9 százalékot mértek neki, most pedig csak 2-3 százalékot. A júliusban megjelent Medián-kutatás még 7 százalékra mérte a Mi Hazánkat a választani tudó, biztos szavazók körében, de már ők is 5 százalék alatt (4 százalék) vannak.

Számolnak a Tisza erősödésével

Magyar Péter természetesen ünnepelte a kutatás adatait, maga a felmérés is újabb eszköz a kezében, amellyel a kormányoldal kizárólagos kihívójaként léphet fel, és ezzel magához vonzhatja a többi ellenzéki párt még megmaradt szavazóit is. Magyar teljesítménye mellett szól az is, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban a legaktívabb ellenzéki szereplő volt – egy pillanatra sem áll le, önti a közleményeket, a Facebook-bejegyzéseket, a kommenteket, és sikeresen tematizálja (például az egészségügy vagy a közlekedés témájával) a mindennapokat, miközben Gyurcsány Ferencen és a Demokratikus Koalíción kívül mintha a teljes parlamenti ellenzék kapitulált volna.

A Medián-kutatással és általában a felmérésekkel összefüggésben a csütörtöki Kormányinfón kérdezték Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a júniusi európai parlamenti választás volt egy nagymintás közvélemény-kutatás: a Fidesz–KDNP 45 százalékot kapott, a Tisza Párt pedig kevesebb mint harmincat.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon aktivistája a Medián számairól azt írta:

ez nem az a kutatás, ami bemutatja a valóságot, hanem ez az a kutatás, amire Magyar Péternek szüksége van egy botrányokkal teli időszak után. Hann Endre »mérése« már az intelligenciánkat sérti, világosan látjuk, hogy miről van szó. Az ő mérési stratégiája mindig az, hogy a végén mér egy aránylag pontosat, de a választásoktól távol mindig azt méri, ami az éppen aktuális ellenzéki jelölt narratíváját építi. Nos, ennyit a Mediánról!

Gulyás Gergely hazugságnak nevezte Magyar Péternek azt az állítását, hogy olyan belső felmérések készültek, amelyek csak pár százalékos különbséget mutatnak a Fidesz–KDNP és a Tisza között. Az Index információi szerint azonban vannak aggodalmak a nyilvánosságban megjelent közvélemény-kutatási adatok miatt a kormányoldalon. Egy hetekkel ezelőtti beszélgetésünk során az is elhangzott egy Fidesz-közeli személy szájából, hogy a Tisza Párt akár a 40 százalékos támogatottságot is elérheti.

A napokban volt, aki hitetlenségének adott hangot a Medián számai miatt, és azt állította nekünk, hogy valójában 7-8 százalékos előnye lehet a kormánypártoknak (vagyis 35-36 százalékon állhat a Tisza, ami akkor is 5-6 százalékos erősödést jelent az európai parlamenti választáson elért 30 százalékhoz képest). Akárhogy is, a Tisza további erősödésével láthatóan számolnak a kormányoldalon, és nemhiába dolgoznak új stratégián.

Orbán Viktor új stratégiát hirdetett

A kötcsei piknik előtt Deák Dániel elemző-aktivista, a találkozó egyik állandó résztvevője a nyilvános kormánypárti megszólalások alapján az Indexnek azt mondta, hogy Orbán Viktornak beszélnie kell arról, hogyan tud a Fidesz választ adni a Magyar Péter-jelenségre; a megváltozott politikai struktúra értelmezésre szorul, egy új, átgondolt, megfontolt stratégia kell. Mint kiderült, ezzel nem is maradt adós a kormányfő: noha belpolitikai helyzetértékelése során egyszer sem említette Magyar Pétert és a Tisza Pártot, de kifejtette, hogy 2026-ra már az lesz a kérdés, ki, milyen jövőt ígér, és a kormányoldalnak a jövők versenyét kell majd megnyernie.

Deák Dániel a kötcsei pikniket követően lapunknak elmondta: 2026-ban másképp, más szereplővel, más formációval fog fellépni az ellenzék, és értelemszerűen ehhez kell igazítani a Fidesz politikáját, Orbán Viktor pedig ennek a technikájáról, illetve eszközeiről beszélt részletesen Kötcsén.

Egy augusztusi nagy elemzésünkben többek között azt a megállapítást tettük, hogy a régi ellenzéki pártok még léteznek, ott vannak a parlamentben, ott vannak az önkormányzatokban, akadnak, akik kijutottak az Európai Parlamentbe, de alapvetően zombiként, zombipártokként léteznek a Tisza Párt mellett.

Azt is írtuk, hogy ősztől kíméletlen párharc következik a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt között, ez pedig új nagystratégiát követel a kormányoldaltól. Egy Fideszhez közel álló beszélgetőpartnerünk korábban úgy fogalmazott az Indexnek: a nagypolitikai összefüggések megfejtése, illetve az azokra adott válaszok mellett a fideszes politikusoknak tettekkel kell bebizonyítaniuk, hogy a 2010 óta tartó kormányzás időszakában nem szakadtak el a hétköznapoktól, értik az emberek valós problémáit, és azokat készek megoldani.

Orbán Viktor éppen erről beszélt Kötcsén, amikor kifejtette, hogy a szakpolitikai vitákat (mint például az egészségügy vagy a közlekedés ügyében) meg kell tudni vívni, és ehhez olyan politikusok kellenek, akik erre képesek is. Az Indexen először írtunk arról, hogy a kormányfő influenszer politikusokat akar, de ezalatt nem tartalom nélküli politizálást értett, hanem azt, hogy közérthetően, bevállalósan és a modern kommunikáció platformjait felhasználva kell eladni a kormányzati politikát.

Félreérthetetlenül arról van szó, hogy Magyar Péter impulzív közösségimédia-jelenlétére így válaszolna a kormányoldal. Erre rá is világít Deák Dániel nyilatkozata az Indexnek:

Magyar Péter sem hosszú szakpolitikai viták miatt lett sikeres. Azért lett az, mert olyan módon tud a közösségi médiában kommunikálni, amivel megszólítja az ellenzéki szavazókat. A kormányoldalon is ilyen politikusokra van szükség a frontvonalban.

„Lecsúszni a lejtőn mindig könnyebb, mint visszakapaszkodni”

Ami a régi ellenzéki pártokat illeti, nem csoda, hogy a legtöbb politikusuk hangját sem hallani, leginkább kétségbeesettek. Több szereplővel is beszélgettünk az elmúlt hetekben:

Mások azt tervezik: kivonulnak az országos politikából, és csak az egyéni választókerületükben építkeznek 2026-ig, hogy a választók bizalmát elnyerve dolgozhassanak tovább. Az optimistábbak még remélik, hogy változhat a felállás, de azt nem tudják, hogyan lehetne a Tisza Párt mellett, esetleg vele szemben kritikusan politizálni.

Augusztusi elemzésünkben úgy fogalmaztunk: a régi ellenzéki pártoknak azzal kell szembenézniük, hogy a politikusi garnitúrájuk „szoborparkba került” az ellenzéki választóknál, és ha valami miatt nem áradna többé a Tisza, vagy esetleg elapadna, attól még nem lenne újra egyikőjük sem 20 százalékos támogatottságú.

Azok a közvélemény-kutatók, akikkel a háttérben beszélgettünk, mind azt mondták, jelen helyzetben az 5 százalék alá bezuhant parlamenti ellenzéki pártoknak aligha van esélyük arra, hogy nagy- vagy akár középpárttá váljanak. „Lecsúszni a lejtőn mindig könnyebb, mint visszakapaszkodni” – mondta egyikőjük az Indexnek.

A Medián-számokról az az általános vélemény, hogy „egy mérés még nem mérés”, tehát a százalékpontokat nem lehet kőbe vésni, de az megállapítható, hogy „az erős visz mindent”, áramlanak az ellenzéki szavazók a Tiszához. Ha most még nem is 39 százalékon áll a Tisza, nem lehet tőle messze, és bármikor elérheti akár a 40 százalékot is.

Más lesz, mint eddig

A Medián után a héten az IDEA Intézet is azt állapította meg a felmérése alapján, hogy szeptember elejére csökkent a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt közötti különbség:

• a teljes szavazókorú népességben 28 százalékon áll a Fidesz–KDNP, a Tisza 23 százalékon,
• a biztos szavazó, pártot választani tudók körében a Fidesz–KDNP 39 százalékon áll, a Tisza 34 százalékon.

Mindkét esetben 5 százalék a különbség kettőjük között. A Mediánhoz képest az európai parlamenti választások óta kisebb mértékben növekedett (4 százalékkal) a Tisza, de nagyobb mértékben (5 százalékkal) csökkent a Fidesz–KDNP támogatottsága. Továbbá az IDEA mérése alapján a DK és a Mi Hazánk még az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb felett van, előbbi a biztos szavazó, pártot választani tudók körében 8 százalékon, utóbbi 7 százalékon áll. A többi parlamenti szereplő az eltűnés szélén van vagy már mérhetetlen.

Talán nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke csak a pártja számára kedvezőbb IDEA-felmérés után „szólalt meg” a közvélemény-kutatásokról, és azt írta:

A mi ellenfeleink nem a számok, hanem ez a rendszer. Orbán rendszere. Gondolom, van, akit elbizonytalanít egy rossz közvélemény-kutatási adat. Engem inkább megacéloz. Akkor most dolog van. És mi tenni fogjuk a dolgunkat.

Az IDEA számait kommentálva pedig megjegyezte, hogy az adatok lehetnek fent és lent. „Egyvalami nem lehet lent: az elszántság, hogy csinálunk egy jobb országot. És talán fura, de mindezek után ez az elszántság ma nagyobb bennem, mint bármikor az elmúlt években” – tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki a két különböző mérést arra használta, hogy a szavazóinak azt közvetítse, nem az ilyen vagy olyan számok a fontosak, hanem a cselekvés, márpedig ők – DK-sok – elszántak.

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője még júniusban az Indexnek azt mondta: Magyar Péternek nagyon nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy a DK-nak újra esélye legyen vezetni az ellenzéket. Sőt, a Gyurcsány Ferenc vezette pártnak inkább arra kell vigyáznia, hogy a jelenleg 7-8 százaléknyi szavazóit megőrizze.

A két mérés eltérő számaival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Medián szeptember 3-a és 10-e között készítette a felmérést, 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével (a hibahatár legfeljebb ±3,5 százalék). Az IDEA az adatait augusztus 28. és szeptember 6. között 1500 főtől vette fel online kitölthető kérdőív segítségével (a hibahatár legfeljebb ±2,3 százalék).

A megismert nyilatkozatokból és a friss közvélemény-kutatási adatokból nem lehet más következtetést levonni, mint hogy a magyar belpolitika kétpólusúvá vált, ez most a realitás. Jelenleg a Tisza Párt mellett nincs hely más ellenzéki párt számára, a parlamenti ellenzéki pártok légüres térben vannak. Még kérdés, hogy a kormányoldal hogyan tud majd a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni, és milyen eszközei lesznek Magyar Péter menetelése ellen, illetve hogyan tudja saját táborát megőrizve bővíteni is azt. A kormánypártoknak ugyanis túl kell lépniük az eddig megszokott kereteken, Orbán Viktor is ezt igyekezett tudatosítani kötcsei hallgatóságában. A Tisza Pártból egyelőre még mindig csak Magyar Péter látszik, az európai parlamenti és a fővárosi munka válaszolhatja meg azt, hogy van-e mögötte működőképes csapat, politikai formáció, valamint tényleges kormányzóképes alternatíva.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)