Most dől el Putyin sorsa?

Aligha lehet kétséges, hogy az orosz–ukrán konfliktus végkimenetele az Egyesült Államok pénzügyi-katonai támogatásának hosszától és intenzitásától függ. A tengerentúlon november 8-án félidős választások jönnek, a kampányfinis jórészt a kibertérben zajlik.

Három premisszát érdemes mindenekelőtt rögzíteni. Putyin háborúja bár Ukrajna területén folyik, valójában a NATO és az Egyesült Államok az ellenfél. Egy efféle proxyháborúban a küzdelem regionális ugyan, de a tét nagyhatalmi, és a Nyugat támogatása nélkül Ukrajna már elesett volna.

A második alaphelyzet az, hogy bár az amerikai politikai rendszer prezidenciális, a törvényhozás összetétele és színezete képes hatni arra, hogy az Egyesült Államok hogyan és meddig vesz részt ebben a konfliktusban. Márpedig a félidős választásokon mindig gyengülni szokott a kormányzó (most éppen demokrata) erő, a kihívó republikánusok pedig (legalább is most, a szavak szintjén) inkább a tárgyalásos rendezést sürgetik Ukrajnában, nem az aktív jelenlétet.

A harmadik adottság már kampánytechnikai, a félidős amerikai választások hajrájában különösen felértékelődik a közösségi média szerepe és hatása, így az Elon Musk által (nagy nehezen) felvásárolt Twitteré is, amely mostantól megengedőbbnek ígért moderálási politikájával (ennek jogi határairól bővebben itt) segítheti a republikánus üzenetek terjedését.

Ez utóbbi tehát akár sorsdöntő is lehet a Nyugat háborús részvétele, illetve Vlagyimir Putyin középtávú esélyei szempontjából.

Félidős választások Amerikában

A The Washington Post friss elemzése szerint a republikánusok (várható) otthoni előretörése nem csupán azzal fenyeget, hogy az Egyesült Államok esetleg kihátrál Ukrajna mögül, de az Európai Unióban is dominósort pöccinthet meg. Uniós országok sora dönthet majd hasonlóan, ha látja, hogy jé, ilyet is lehet.

Ha nem is teljes kihátrálások következhetnek, de

Ezzel a rémforgatókönyvvel láthatóan a jelenlegi demokrata adminisztráció is kalkulál. Ezért is siethetett Nancy Pelosi amerikai házelnök leszögezni a napokban, hogy Washington a félidős választások eredményétől függetlenül támogatni fogja Kijevet.

Nem is kérdés, hogy a demokraták célja valóban ez, a belpolitikai erőviszonyok azonban ma még nem látszanak világosan.

Elon Musk Twittere miatt aggódnak

A Reuters pénteki elemzése már egészen nyíltan azt latolja, hogy a Twitteren szabadjára engedett (Oroszországból származó vagy Oroszországnak kedvező) dezinformáció könnyedén segíthet megszüntetni a demokraták parányi kongresszusi többségét. Igaz, hogy maga Donald Trump nem tervezi visszatérését az immár Elon Musk kezébe került Twitterre (inkább saját közösségi oldalában bízik, annak minden nyűgével együtt), de sok befolyásos támogatója kaphatja vissza letiltott fiókját ezekben a kruciális napokban.

Az sem egészen megnyugtató, hogy Elon Musk nemrégiben privát „béketervet” tweetelt, amelynek abszurditására személyesen Volodimir Zelenszkij hívta fel a figyelmét; illetve hogy Dmitrij Medvegyev sok sikert kívánt Musknak az ideológiai terror felszámolásához a Twitteren.

Talán tényleg elszabadul az a bizonyos kék madár, csak épp senki sem tudja, hol áll meg.

Fordulat a háborúban? Putyin örülhet?

Ezt még korai lenne így kimondani, hiszen jelenleg több az ismeretlen, mint az egyenlet. Legalább három nagy bizonytalansági faktor van:

• Nem tudjuk, hogy Elon Musk újsütetű virtuális főtere (akarva vagy akaratlanul) mennyiben fogja/tudja felhangosítani Ukrajna pénzügyi-katonai támogatásának ellenzőit a hátralévő napokban.
• Nem tudjuk, hogy (emiatt vagy más miatt) pontosan milyen eredménnyel zárulnak majd végül a félidős választások az Egyesült Államokban.
• Nem tudjuk, hogy egy esetleges republikánus előretörés milyen változásokat hoz az amerikai külpolitikában.

Egy biztos: az információs háború most napokon belül drasztikusan megváltoztathatja egy tényleges háború menetét.