Rejtő a rendőrségnek nem volt hajlandó vallomást tenni

Meghiúsult Rejtő E. Tibor rendőrségi kihallgatása, miután a K&H volt vezérigazgatója megtagadta a vallomást - közölte a rendőrség szerdán, Budapesten. A Fővárosi Főügyészségtől megkapta a rendőrség az engedélyt Rejtő kihallgatására, a hétfőn délelőtt történt, ügyész és ügyvéd jelenlétében megkísérelt kihallgatáson azonban Rejtő megtagadta a vallomást, és közölte, hogy ha mondanivalója van, akkor ügyvédje útján tudatja. Rejtőt október közepén szállította el a rendőrségi fogdából az ügyészség, mert a volt bankvezér panasza szerint svábbogarak voltak cellájában. A K&H korábbi vezérigazgatója többször is vallomást tett az ügyészek előtt.

Újabb gyanúsítottak

A két új pénztárossal tizenhatra bővült a gyanúsítottak köre a bróker-ügyben, és hamarosan további gyanúsítottak kihallgatása is várható - közölte a sajtó képviselőivel Gera Antal alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága szerdai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt két hétben több banki alkalmazottat és alsóbb szintű vezetőt hallgattak meg tanúként. Az így szerzett adatok alapján további hat cég bankforgalmáról szóló bizonylatokat is be kellett szerezni, hogy a rendőrség megállapíthassa: eleget tettek-e a banki alkalmazottak azon kötelességüknek, hogy bejelentést tesznek a pénzmosásról. A meghallgatások során felmerült a kérdés, hogy miért mulasztották el olyan sok esetben ezt. Gera Antal szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az erre vonatkozó törvény kapcsán csupán állásfoglalást bocsátott ki, mely nem tartalmaz utasításokat, hogy kinek mi a konkrét teendője, ha pénzmosás gyanúja merül fel.

Tudtukon kívül

Papp Csaba rendőralezredes beszámolt a brókerügyben történt pénzmozgások jelenlegi feltérképezettségéről. Eszerint a hiányzó összegből 5,2 milliárd forintot az InterEurópa Bankban vettek fel, százöt alkalommal készpénzben, a többit az OTP-ből negyvenkét alkalommal. Csaknem 160 tanút hallgattak meg eddig a rendőrök, akik a K&H Equitisnél vezettek ügyfélszámlát, közülük 116 esetben tudtukon kívül valamilyen pénzmozgás történt a számlájukon.

A nyomozás eddigi adatai szerint az elkövetőkön kívüli csoport tizenhét tagjának számláira került olyan pénz, mely bűncselekményből származik. Ez az összeg körülbelül 5 milliárd forintot tesz ki, ebből 4,2 milliárd az Állami Autópályakezelő Rt. számláján mozgott. A rendőrség most kezdi el vizsgálni az 1998-ban kezdődött szövevényes ügy 2001 előtti részleteit.

Előbb a kishalak

Annyi bizonyos, hogy 2002 áprilisáig az Equitis kisebb ügyfeleinek számláit csapolta Kulcsár, több módszerrel: egyfelől sikkasztás útján, másfelől fiktív portfólióigazolások kiállításával - ekkor az ügyfél a befektetett tőke hozamáról irreális jelentést kapott, amennyiben pedig felvette a hozadékot, a hiányzó (illetve nem létező) összeget a tőkéből, vagy más számlákról leemelt pénzzel egyenlítette ki. Harmadik módszer szerint a befizetést követően nem sokkal a teljes tőkét eltulajdonította, és más számlákról egyenlítette ki szükség esetén a hiányt. A hamis aláírásokkal is operáló Kulcsár ügyfeleinek nagy része csak most tudta meg miféle pénzmozgások is történtek számláikon - ezt Papp Csaba alezredes egy bonyolult, pókhálószerű kapcsolatrendszert ábrázoló plakáttal is illusztrálta.

A két nagy

Kulcsár először 2001-ben nyúlt a Betonút Rt. számlájához, ettől kezdve zömmel ezen történtek a pénzmozgások, melynek eredményeképp az Rt. 2 milliárdos számláján csupán 150 millió forintnyi összeg maradt. 2003 áprilisában lépett a képbe az Állami Autópályakezelő Rt., ekkor ennek a cégnek a számláját használta fel Kulcsár a különféle pénzmozgások terepéül. Hogy végül kiknek a zsebében landoltak az elsikkasztott összegek, az a végső "kasszakészítést" követően derül ki.

Kulcsár Attila sikertelen kiadatásáról annyit mondtak el a rendőri vezetők, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy Kulcsár bérpénzmosást is végzett, akkor az osztrák hatóságok minden bizonnyal átadják magyar kollégáiknak az ügy fő gyanúsítottját.