Az AAM kéri a BKV-t a közérdekű adatok kiadására

2008.04.10. 21:50
Különös fordulatot vett a BKV tanácsadói szerződései körüli botrány: az AAM megelégelve a BKV-menedzsment tartózkodó álláspontját, maga kéri, hogy a közcég oldja fel az üzleti titoktartás alól, ami egy jogi nonszensz. Egy beavatott képviselő szerint a szakértői anyagok 80%-át "bárki írhatta volna". A BKV felügyelőbizottságának elnöke szerint károkozás nem történt, az fb tagja máshogy látja.

Az üzleti titoktartás kötelezettsége alóli felmentését kéri az AAM tanácsadó cég a Budapesti Közlekedés Vállalattól saját érdekeinek megvédése miatt, közölte a cég az MTI-vel csütörtökön este.

A tanácsadó cég azután fordult a közlekedési cég menedzsmentjéhez, hogy a BKV felügyelőbizottsága elé került, bűncselekmény gyanúját is felvető vizsgálati anyagot az Index ismertette.

A felügyelőbizottság (fb) tagjainak többsége csütörtökön a jelentést elfogadta, az ügyet továbbította a BKV igazgatóságának.

Bárki írhatta volna

Az eb elnöke, Székely Gábor szerint kárt nem okoztak a szerződések, így legfeljebb munkajogi következményei lehetnek. Az fb-tag Vitézy Dávid viszont úgy fogalmazott: erős a gyanú, hogy jogsértés történt. Mint mondta: nem igazolható, miért volt szükség a 2 milliárd 660 millió forintos szerződés megkötésére, ráadásul látható teljesítés sincs mögötte, jelentette a Független Hírügynökség.

"Az anyagok maximum 20%-a tanácsadó munka, a többit bárki írhatta volna" - közölte az Indexszel Katona Kálmán. Az MDF-es politikus, mint a fővárosi közgyűlés képviselője (is) azon kevesek közé tartozik, akiknek az "üzleti titokra" hivatkozó BKV megengedte, hogy betekintsen az elkészült szakértői anyagokba. Ezt ez egy elzárt szobában bármelyik képviselő megtehetné, de eddig csak ketten voltak kíváncsiak rá.

Katona az Indexnek elmondta, az anyagok meghatározó része "csipli-csupli" vállalati belső ügyekről szól, vezérigazgatói levelek vannak köztük, előterjesztések, összefoglalók. Olyan dokumentumok, amiket a személyzeti osztály is megcsinálhatott volna. "Felelőtlen gazdálkodás" - összegezte a részletek titoktartására kötelezett képviselő a látottakat.

AAM: megvannak az anyagok, csak üzleti titkok

Az AAM este kiadott közleménye szerint a vállalat rendelkezik minden, követelési és teljesítési, valamint a tanácsadói tevékenység során eddig elkészített dokumentumokkal, de ezek a szigorúan bizalmas üzleti titok kategóriába tartoznak.

Ez a szabályozás kötelező érvényű és valós korlátot jelent az AAM Zrt. számára a saját érdekeinek megvédésére. Látva azonban a BKV új keletű, tartózkodó állásfoglalását az ügy, illetve a belső vizsgálati eredmények kapcsán, az AAM Zrt. súlyos, a piaci működését is negatívan befolyásoló nem kívánt érintettsége okán a titoktartási kötelezettség alóli felmentését kéri a BKV menedzsmentjétől, áll a közleményben.

Két területen kérik - az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint - a felmentésüket: a 2007-es szerződések megkötésének körülményei, és azok viszonya a hatályos közbeszerzési törvényekhez, illetve az AAM által elvégzett feladatok és azok igazolása.

Úgy tűnik, ahogy a közérdekű adatokat visszatartó BKV, úgy a tanácsadó cég sincs tisztában a Magyarországon hatályos jogszabályokkal. Ilyen párbeszéd két magáncég között fennállhat, a BKV azonban közpénzből működik, így az üzleti titok rá nem, vagy csak nagyon speciális esetben vonatkozik (Ptk. 81.§.).

A Ptk. az üzleti titokról

81. § (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.
(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat.

A titkolózó közcég

A BKV-nak - amely egyébként éppen az AAM érdekeire hivatkozik, amikor az elkészült dokumentumok kiadását megtagadja az Indexnek - önként kellene előállnia a tanácsadásra költött pénzek eredményével az adatvédelmi törvény szerint.

A közbeszerzési szabályok megsértése, hűtlen kezelés és számvitel rendjének megsértése is felmerülhet a BKV tanácsadói szerződései kapcsán, derült ki egy, a cég felügyelőbizottsága részére készült előterjesztésből, aminek részleteit az Index ismertette.

A közlekedési társaság e szerint összesen nyolc szerződést kötött az AAM Zrt.-vel. 2007-ben hat tanácsadói szerződést - közbeszerzési eljárás nélkül - 164 millió forint értékben, amiből 134 millió a közlekedési cég 2008. márciusig kifizetett (30 millió pedig júniusig még ki fog).

A közérdekű adatról (1992. évi LXIII. tv.)

2. § (4.) közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
(5.) közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
19. § (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

2007. év végén a BKV újabb tanácsadói megbízásokkal látta el az AAM-et, a megbízás 5 évre, a BKV kiemelt projektjeinek és a 4-es metrónak az általános tanácsadói támogatásáról szólt. A 2008-as kifizetés megkezdődött, 10 milliót számlázott a BKV.

A BKV-s vezetők jogi ellenjegyzés nélkül írták alá a hiányos szerződéseket, amik nem konkretizálták az elkészült dokumentumok átadását, átvételét, a teljesítést nem kellett írásban igazolni. A BKV belső vizsgálata sem találkozott az elkészült szakértői anyagokkal, és a jövőre nézvést a pénzügyi ellenőrzés beiktatását javasolta a BKV-menedzsmentnek.