Zsuzsanna
0 °C
10 °C

Tornyot húznak az új Városháza tetejére

2009.07.31. 17:03

Hatvanöt méteres toronnyal egészítette ki Erick van Egeraat a Városháza Fórum terveit, írja az Építészfórum. A belvárosi Károly körút és a Bárczy István utca sarkára elképzelt építményt a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács tagjai csütörtöki értekezletükön lelkesen fogadták, néhányan viszont alacsonynak tartották.

A torony magassága lényegesen túllépi az V. kerületi építési szabályzatban szereplő magassági korlátozást, megépítését azonban egy 2008 végén született bekezdés teszi lehetővé, ami a „vertikális építészeti hangsúlyképzésről” szól.

Négy helyen lehet tornyot építeni

A szabálymódosítás a Belváros-Lipótvárosban négy különböző helyen, köztük a Városháza Fórum helyszínén törölte el az építménymagasság maximalizálást. „Az építési hely maximum 5 százalékán vertikális hangsúly építhető, amelynek legmagasabb pontját és méreteit az elvi építési engedélyben kell meghatározni (...)” – olvasható az erre vonatkozó szövegrészben.

Az új, tornyot is tartalmazó koncepció vitájára azért volt szükség, mert a pályázatra beadott tervekben nem szerepelt, így nem is esett át szakértői zsűrizésen.

Erick van Egeraat holland építész tavaly október végén nyerte meg a Főváros Önkormányzat tervpályázatát és az ezzel járó 15 millió forintot, így ő tervezhet a Városháza park helyére és a Városháza tömb beépítetlen részére egy új épületegyüttest PPP-konstrukcióban, a köz- és a magánszféra együttműködésével.

A Városháza telke, a régi és az új épületek az önkormányzat tulajdonában maradnak, a befektető egyetlen ingatlan felett sem szerez tulajdonjogot. A beruházás fedezetét az önkormányzat a fejlesztések egy részének 50-99 éves bérbeadásával teremtené meg.

A befektetők diktálnak?

A tervek megváltoztatására magyarázat lehet a befektetői érdekeknek való megfelelés, hiszen az ütemezés szerint az építési engedélyezési tervek az év végére készülnek el, ez alapján írnak majd ki koncessziós közbeszerzést a projektet a PPP-konstrukcióban megvalósító befektetőre.

Arról már korábban is szó volt, és ezt Beleznay Éva fővárosi főépítész el is ismerte, hogy a komplexum terveinek kidolgozásakor nem számoltak a gazdasági világválsággal, így előfordulhat, hogy a tervezett 70:30-as aránynál nagyobb teret kell majd biztosítani a beruházónak. Ez tehát azt jelenti, hogy a közfunkciót támogató önkormányzat tárgyalási pozíciója sokkal gyengébb a korábban tervezettnél.

A fővárosi önkormányzat júniusban már meg is kötötte a szerződést Egeraattal az építési engedélyezési tervek elkészítésére, ami várhatóan őszre el is készül. A tervpályázaton nyertes holland építész útját a szerződésig bonyolította, hogy a pályázat eredményhirdetése után nem sokkal kiderült, hogy a nevével fémjelzett építésziroda csődbe ment, alkalmazottait kintlévőség miatt nem is tudta teljesen kifizetni.

A terveken így most irodahálózatának rotterdami részlege dolgozik, emellett állítólag Egeraat mérnöki irodája is részt vesz a munkában, bár az építész állítása szerint az a cég csak kivitelezéssel foglalkozik.

Egeraatot Magyarországon a Dózsa György úti, törtvonalú ING-székházról és a Paulay Ede utca felé kidőlő üvegfallal áttervezett irodaházról ismerhetjük. Az új Városháza esetében a kulturális és a közösségi célú hasznosításra helyezik a hangsúlyt, egyben megújítják a hivatali funkciókat. A Városháza Fórum projekt kapcsolódik a belváros megújításáról szóló Budapest Szíve Programhoz, ennek keretében radikálisan csökkentik az autóforgalmat, kiterjesztik a zöldterületeket és a gyalogoszónákat.

Építészeti jel a Belvárosban

A tavaly elfogadott terveken változtatott most Egeraat. A tervtanács értekezletén a holland építész elmondta, korábban a sarokelem 36 méter magasra nyúlt (az akkori szabályok ennyit engedtek), mégsem látta el igazán feladatát, az épületegyüttes nem kapott valódi hangsúlyt.

A régi terv

A tervező emblematikus építészettörténeti példákkal támasztotta alá, hogy az ideális városházatorony nagyjából kétszer olyan magas, mint az épület tömege. Ebben az esetben ez 65 métert jelent, ami az adott környezetben szerencsésnek tűnik: a legmagasabb szomszédos épületnél (Anker-ház) valamivel magasabb lenne, és jól látszana a Várból is, így válhatna a funkció jelentőségéhez méltó építészeti jellé, viszonyítási ponttá, magyarázta Egeraat.

Meglepő fordulat, hogy a torony épület fölötti része nem kapna funkciót, gyakorlatilag üres lenne, csak egy kilátóplatformot alakítanának ki 48 méter magasan. Az építész beszélt arról is, hogy a torony miatt módosítani kellett a többi épületrész homlokzatát, hogy a kompozíció egysége megmaradjon. Főleg a Bárczy István utcai szárny látványa változott; jóval nyugodtabb, zártabb lett, itt egyébként a tervező szállodát vagy irodákat képzelt el.

Lehullot a béklyó

Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész a helyi építési szabályzat új bekezdésének jelentőségét hangsúlyozta, és hogy ezzel a várost évek óta béklyóban tartó rendeletek elleni munka egyik fontos lépése történt meg. Azt mondta, lehetőséget akarnak adni egy fontos régi városi építészeti hagyomány (vertikális hangsúlyok, tornyok építése) újjáéledésének.

A tervtanács építési engedélyezésre ajánlotta a tervet. Fegyverneky Sándor országos főépítész azt tette hozzá, hogy a tervnek reagálnia kellene a telken átvonuló egykori várfalra, és a tervezőnek át kellene gondolnia a régi városháza északnyugati keresztszárának áttörésével kapcsolatos elképzelését.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!